Simák: jó lenne végre olyan megállapodást kötni a kormánnyal, amit betart mindenki

Ami veszteséges, azzal nem kell foglalkozni

Simák Pál, aki március óta tölti be az elnök-vezérigazgatói posztot kifejtette: az MKB Bank eredményét az idén még egyszeri hatások rontják: jelentős bevételkiesést okoz a végtörlesztés, az árfolyamgát, valamint a 25 százalékos adósság elengedés a 90 napon túl tartozóknál a devizahitelek forinthitellé való átalakítása kapcsán (az MKB a veszteségek ellensúlyozására több fiókját is bezárja, valamint elbocsátásokat is tervez).

"A bankok egyre kevésbé tudják felvállalni klasszikus feladatukat, vagyis hogy támogassák a gazdasági fellendülést". Simák Pál, az MKB elnök-vezérigazgatója

A bank egy kétéves költségcsökkentési program keretében több mint 8 milliárd forinttal mérsékli költségszintjét, ennek érdekében 8 kisebb bankfiók működését felfüggeszti, és 165-tel csökkenti munkavállalói létszámát. "Rövid távon a költségcsökkentés fontosabb, mint az üzleti növekedés, amit egyébként is a nagyobb fiókoktól várunk" - mondta Simák Pál.

Jelentős a fizetendő bankadó is, emellett a román leánybank miatt is további veszteséget kell leírni. Ezért 2012-ben még nem lesz nyereséges az MKB, 2013-14-től azonban már profitábilisan működhet. A 2012 őszéig kidolgozandó újrapozícionálási stratégia Simák Pál szerint egyszerű: ami veszteséges, azzal nem szabad tovább foglalkozni, arra kell összpontosítani, ami nyereséget termel. Az MKB csak az elmúlt két évben volt veszteséges (2010: 117,8 milliárd, 2011: 109,5 milliárd forint), a korábbi években nyereségesen működött - hívta fel a figyelmet. Az egyszeri hatásoktól megtisztítva a lakossági, a nagyvállalati, a kkv valamint a pénz- és tőkepiaci üzletág tavaly is 10 milliárd forintos profitot termelt. A stratégia arra alapoz, hogy az MKB aktivitását ezekben a szegmensekben növelik.

A végtörlesztés és a bankadó együttesen 40 milliárd forint veszteséget eredményezett 2011-ben a banknak. A külföldi leánybankok közül főleg az áprilisban értékesített román bank teljesítménye okozott jelentős veszteséget, ami az MKB-nál tőkeleírás formájában jelentkezett, s az idei eredményt is rontja még, de legfeljebb néhány milliárd forinttal. A bolgár leánybank nyereségesen működik, azonban 100 millió eurós értékvesztést kellett a befektetésen elszámolni azért, mert a piaci válság miatt a korábbi jelentős növekedési ütem nem tartható. Ennek eladása nincs napirenden, de optimistább gazdasági környezetben szóba kerülhet.

Az elhúzódó válság miatt jelentős értékvesztés leírására kényszerült az MKB a projektingatlan-portfólió után is, ha azonban javulni fog a befektetői hangulat, ezen ügyletek megítélésében is kedvező fordulat valószínűsíthető. Az MKB-nak nem célja, hogy átvegye a projekteket, inkább a jobb időkre várva átstrukturálja a hiteleket, illetve folyamatosan csökkenti a kitettséget.

A végtörlesztés különösen fájt

A lakossági szegmensben a legnagyobb gondot az okozza, hogy a kereslet jelentősen beszűkült. Az MKB főleg a lakáshitelezésben volt aktív, ezért különösen érzékenyen érintette, hogy - a 22 százalékos banki átlaggal szemben - ügyfeleinek 36 százaléka végtörlesztett. Emiatt a bank lakossági jelzálog-fedezetű devizahitel-portfóliója közel 30 százalékkal csökkent, ami az egyszeri veszteségleíráson túl évente mintegy 5 milliárd forinttal mérsékli a lakossági üzletág bevételeit. Ezt részben ellentételezendő, az MKB növeli aktivitását a hitelkártya-kibocsátásban, lakáshitelezésben, valamint a kkv szegmensben, többek között a nagyvállalatok beszállítói körét megcélozva - tette hozzá.

Bocsáthassanak ki jelzálogleveleket a kereskedelmi bankok is

Az MKB értékesítése három-öt éven belül nem várható - erősítette meg -, akkorra el kell érni, hogy a bank tőkepiac-képes legyen, vagyis képes legyen megfelelő hozamot termelni és önmagát finanszírozni. A hitelállomány/betét, saját kibocsátású kötvény arány 2011 végén 136 százalék volt, vagyis még mindig jelentős arányt képvisel a bank forrásstruktúrájában az anyabanki finanszírozás. Az önfinanszírozó képesség további javításában Simák Pál szerint nagy segítség lenne, ha - ahogy az MNB javasolta - a kereskedelmi bankok is kibocsáthatnának jelzálogleveleket.

Az MKB az aktivitás bővítéséhez a tavaly év végi 200 millió eurós tőkeemelésnek köszönhetően rendelkezik megfelelő tőkével. Simák Pál felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a magyar bankok tőkehelyzete az elszenvedett veszteségek miatt rendkívül érzékeny, csak tőkeemeléssel vagy a hitelezés visszafogásával stabilizálható. Úgy vélekedett, a gazdasági növekedésre és az ingatlanpiacra is jótékony hatással lenne, ha Magyarország minél előbb megállapodna az IMF-fel. "Minél előbb, annál jobb, a befektetők hangulatára és az ingatlanszektor megítélésére is kedvezően hatna a mielőbbi megállapodás" - mondta.

"A bankok tartották magukat a megállapodáshoz"

A miniszterelnök napokban tett azon kijelentésére, hogy a tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, úgy reagált: a bankok tartják magukat a tavaly decemberi megállapodáshoz, amelynek eddigi elemei is nagy veszteséget okoztak nekik. "Ha új elemek jönnének be, újra le kell ülni tárgyalni. Jó lenne, ha sikerülne végre olyan megállapodást kötni, amelyhez mindkét fél tartja magát. A bankokat sújtó újabb és újabb, előzetesen nem egyeztetett intézkedések kiszámíthatatlanná teszik a jövőt, a banki bevételek elvonásán keresztül folyamatos veszélyt jelentenek a bankok tőkehelyzetére. Operációs kockázatot is hordoznak, hiszen relatíve rövid idő alatt jelentős erőforrásokat, fejlesztési kapacitásokat kell átcsoportosítani az intézkedések végrehajtása érdekében. Végül, de nem utolsó sorban: az újabb és újabb kormányzati intézkedések végrehajtása mellett a bankok egyre kevésbé tudják felvállalni klasszikus feladatukat, vagyis hogy támogassák a gazdasági fellendülést" - mondta.