Svájc a világ vagyonkezelési üzletágában elért vezető helyét kockáztatja, ha túlreagálja a Credit Suisse tavalyi megroggyanását – mondta Sergio Ermotti az UBS vezérigazgatója, aki 2011 és 2020 között vezette a bankot. Nevéhez fűződik a pénzintézet gyökeres átalakítása, a vagyonkezelés előtérbe helyezése.
Fotó: UBS
Miután közel tíz évig állt az UBS élén, majd távozott, 2023 áprilisában visszahívták. Ez egybeesett azzal, hogy az UBS a svájci kormánnyal folytatott egyeztetés nyomán 3,25 milliárd dollárért felvásárolta a Credit Susse befektetési bankot. Ezzel megmentette attól, hogy csőddel végződjön több mint másfél évszázados története.
A bankár szerint Svájcnak globális kihívói vannak, amelyek elvehetik tőle az első helyet a vagyonkezelés üzletágában. Hongkong, Szingapúr és az Egyesült Államok agresszíven igyekszik terjeszkedni ezen a piacon, és ez nem is marad hatástalan.
„Nem lehetünk elbizakodottak és nem gondolhatjuk komolyan, hogy helyi szintű bankokkal, amelyek erősen versenyeznek egymással hazai piacukon, hatékonyan részt tudunk venni a nemzetközi pénzpiaci versenyben” – közölte Luzern város egyetemén tartott előadásában a Financial Times szerint. Ezzel arra utalt, hogy az elmúlt hónapokban az UBS vezetőjeként kemény meccseket vívott a kormány tisztviselőivel Svájc pénzügyi rendszerének reformjáról.
Önpusztító lehet a szabályozás
A legélesebb vita arról folyik a felek között, hogy – a Credit Suisse sorsához hasonló gondok elkerülése érdekében – szükség van-e további tőkekövetelményt előírni azokra a bankokra vonatkozóan, amelyek nemzetközi tevékenységet folytatnak. Az államkincstár szakemberei úgy gondolják, hogy be kellene vezetni egy ilyen szabályt, ami főként az UBS életét nehezítené meg.
Elemzők úgy vélik, ha elfognák ezt a regulát, akkor a banknak 15–25 milliárd dollár plusztőkét kellene felhajtania. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter szerint ez a becslés közel állhat a valósághoz. Keller és Colm Kelleher, az UBS elnöke elutasítják az új tőkekövetelményt. Azzal sem értenek egyet, hogy az olyan pénzügyi óriások, mint az UBS vagy Credit Suisse túl nagyok a svájci gazdaság méretéhez képest.
A 19. században még volt svájci virtus
A vezérigazgató arról beszélt egyetemi hallgatósága előtt, hogy túl sok alulinformált szakember, populista közszereplő és riogató hang hallható a médiában, az akadémiai világban és a politikai közéletben, akik csak a nagyra nőtt bankokkal járó kockázatokat látják. Szerinte a külföldi versenytársak járnának jól, ha Svájc az említett szabályozással korlátozná jelenlétét a pénzügyi világ nemzetközi színpadán. Ennek alátámasztására bemutatott a egy slide-ot, amelyből kiderült, hogy Hongkong vagyonkezelési szektora évente 7,6 százalékos tempóban bővül, amivel 2027-re megelőzheti ezen a téren Svájcot.
Szingapúr esetén ez a tempó kilenc százalék, amivel a harmadik helyre jöhet fel. Ahhoz, hogy Svájc megőrizze első helyét ebben az igen jövedelmező pénzügyi szolgáltatásban, olyan üzleti környezetre van szükség, amelynek része egy világszinten értelmezhető résztvevő. Ez ma nem más, mint az UBS – mondta tanult hallgatósága előtt. Beszédében méltatta Alfred Eschert, a Credit Suisse egyik alapítóját, aki részt vett a bank létrehozásában 1856-ban. A 19. századi iparmágnás szerinte jó példája annak, hogyan kell kiszámított kockázatot vállalni az üzleti életben.
A szakmával és a lakossággal is egyeztetés indul. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
