Szigorít az MNB: ettől lesz egészségesebb a lakáshitelezés?

A Magyar Nemzeti Bank a bankrendszeri forint eszközök és források közötti lejárati eltérés mérséklése érdekében 2015 júniusában rendeletet alkotott. A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A szabályozás kihirdetése óta a piaci szereplők jelentős alkalmazkodást hajtottak végre: 2016 folyamán három új jelzálogbank alakult, 2016 őszén pedig az első új jelzáloglevél-kibocsátások is megtörténtek.

A K&H jelzálogbankjáról itt, az Erstééről itt, az MKB és a Gránit Bank jelzálogbankjáról pedig itt írtunk.

Máris szigorítják az előírást

Az MNB most úgy látja: az élénkülő lakáshitelezés miatt és a jelzálogbanki, illetve a refinanszírozási infrastruktúra kiépülését követően szükségessé válik a JMM-előírás szigorítása. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése értelmében 2018. október 1-jétől a JMM-szabályozás négy területen változik.

• A JMM minimum elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik, így a bankok mérlegen belüli lejárati eltérése tovább mérséklődik, és a várható jelzáloglevél-kibocsátásoknak köszönhetően tovább mélyülhet a jelzáloglevél-piac.
• A szigorúbb szabályozás alapján a beszámítható források elvárt futamideje 1-ről 2 évre emelkedik,
• illetve a bankok által megvásárolt jelzáloglevelek részlegesen „nettósításra” kerülnek a rendelet szerint beszámítható forrásokkal szemben, ami a rendszerszintű, bankszektoron kívüli forrásbevonásra ösztönzi a piaci szereplőket.
• Végül, 2018 októberétől a lakás-takarékpénztárak által lejegyzett jelzáloglevelek valódi stabil forrásbevonásként vehetők figyelembe.

A MNB a módosuló rendelet kapcsán széles körben konzultált az érintettekkel, köztük a Bankszövetséggel és az Európai Központi Bankkal - írják közleményükben. A következő másfél évben összesen csaknem 600 milliárd forintnyi új jelzáloglevél-kibocsátás valósulhat meg.

Az indoklás: egészségesebb lesz a hitelezés szerkezete

Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését