A Takarékbank május 29-i rendkívüli közgyűlésén a Társaság részvényesei elfogadták a bank konszolidált beszámolóját és 2014-es üzleti tervét. A konszolidált beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2013-ban 498 millió forint adózott eredményt és 151 millió forintos mérleg szerinti eredményt értek el. A mostani átalakítás előtti utolsó évben, 2012-ben a Takarékbank Zrt. a konszolidációs körébe tartozó cégekkel számottevően magasabb, 248 milliós mérleg szerinti nyereséggel zárta az évet.
Nehezen fellelhető adatok
A Takarékbank gazdálkodásával kapcsolatosan furcsa, hogy az elemző a sajtóközleményekre kénytelen hagyatkozni, miután a társaság honlapján nem frissítik az időszaki jelentéseket, ami olyan társaság esetében, amely komoly befektetési tevékenységet is végez, meglehetősen kifogásolható. A rendelkezésre álló közlemények pedig meglehetősen szellős képet adnak.
A mostani közgyűlésről kiadott kommüniké például arról szól, hogy a Takarékbank 2014-es üzleti terve számottevő üzleti volumen- és hitelportfólió bővülést, összességében pedig 55 százalékos mérlegfőösszeg növekedést irányoz elő – a szomorú csupán az, hogy a bázisadatok sehol nem kerülnek feltüntetésre. Némi nyomozás után – egy másik közleményből – kiderül, hogy a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja a tavaly is számottevően, 391,3 milliárd forintról 498 milliárd forintra bővülő mérlegfőösszeget akarja növelni, azaz a tervek teljesülése esetén a Takarékbank mérlegfőösszege 772 milliárd forintra nőne.
Miután a bank betétoldalon eddig is erős volt – döntően a takarékszövetkezetek társaságnál parkoltatott pénzei, vagyis a takarék-ügyfelek betétjei okán -, így ilyen szintű megugrást jórészt csak a hitelezés drasztikus felfutásával lehet elérni. Ez nem lesz könnyű: a társaság utolsó nyilvános jelentése, a 2013. I. félévi beszámoló szerint a Takarékbank ügyfélhitel-állománya rendkívül szerény mértékben, 81 milliárd forintról 83,9 milliárd forintra nőtt. Maga a bank éves adatait közlő közlemény pedig arról tájékoztatott az idén április végén, hogy a bank nettó kamatbevételének jelentős, 15,5 százalékos növekedése elsősorban a dinamikusan emelkedő hitelállománynak köszönhető, amiben döntő szerepet játszott a Növekedési Hitelprogram pozitív hatása.
A teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor a jelentés szerint 85,665 milliárd forint kihelyezést eszközölt 2013-ban a Növekedési Hitelprogram keretében, amiből a Takarékbank 21 milliárd forintot folyósított saját jogon. A kamatbevételeken valóban nagyot alkothatott a bank a második félévben, hiszen a féléves adatok még arról szóltak, hogy a bázis 1,828 milliárd forintjáról tavaly júniusig 988 millió forintra csökkent a nettó kamatbevétel. A megnövekedett üzleti aktivitásnak köszönhetően a nettó jutalék- és díjbevétel 16,5 százalékkal emelkedett – igaz, ez már az újszerű integráció előtti időszak adataiból kitetszett.
A pénzintézet az idei drámai mérlegfőösszeg-bővülést egyértelműen az NHP-ra bízza, s a bővülő üzleti volumenből adódóan jelentős jutalékbevételt és kamateredményt vár, összességében a nettó bevételek 23 százalékos növekedésével számol 2013-hoz képest. A május végi összesített - szektorszintű - NHP-adatok alapján ez talán túlzott önbizalomnak tetszik - vagy épp a Takarékbank tud valamint, ami mi nem.
Vojnits Tamás visszatér az elemzői piacra?
Az adatokon túllépve, érdemes a banknál bekövetkezett személyi változásokra is figyelni. Vojnits Tamás, a szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakításával megbízott kormánybiztos, majd a Takarékbank elnöke elhagyta pozícióját és a jövőben visszatér (?) az elemzői oldalra: a bank Közgazdasági Elemzési és Integrációs Képzési Divízióért felelős vezérigazgató-helyettesként és belsős igazgatósági tagként dolgozik tovább.
A Takarékbank új elnöke Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett, aki korábban a felügyelőbizottságban dolgozott. Érdekes, hogy a Fókusz a privatizációs pályázat idején mindössze egyetlen részvénnyel bírt a vevőnek jelölt a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben, amelynek igazgatósági elnökét, Köbli Gyulát szintén igazgatósági poszt várta. A Takarékbank új fb-tagja, Pénzes Lászlóné magánszemélyként és takarékja, a Hajdú Takarékszövetkezet révén is érdekelt a Magyar Takarék Zrt.-ben.
Közgyűlést tartott az integrációs szervezet is
Ugyancsak megtartotta tavaly júliusi megalakulását követő első közgyűlését a szövetkezeti hitelintézeti szektor intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). A május 29-i közgyűlésen a Szervezet tagjai – 121 szövetkezeti hitelintézet, a Magyar Takarékbank Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. – elfogadták az SZHISZ 2013-as beszámolóját, amely szerint az SZHISZ 150,799 milliárdos mérlegfőösszeggel és 147,215 milliárdos saját tőkével zárta a tavalyi évet. A Szervezet saját tőkéjének legnagyobb részét a Magyar Államtól tavaly kapott mintegy 136 milliárd forintos vagyoni hozzájárulás tette ki.
A Magyar Állam az SZHISZ-en keresztül a jövőben is kiterjedt szabályozási jogokkal rendelkezik majd a szektorban, minthogy az Integrációs Szervezet a kormány döntése értelmében tartósan állami tulajdonban marad. Az SZHISZ a jövőben is döntő jelentőségű intézményvédelmi feladatokat lát el, és meghatározó szerepet játszik a szektor szavatoló tőkével történő ellátásában.
A közgyűlés döntése szerint az SZHISZ Igazgatóságának tagjai Lontai Dániel, Nagy Csaba és Polacsek Csaba lettek, a Felügyelőbizottság tagjává Lipcsei Jánost, Eőry Gábort és Alföldi Ferencet választották.
Két konzervatív bíró is így látja helyesnek. 
