A lakossági oldalon folytatódó élénkülést jelez a Magyar Nemzeti Bank aktuális hitelezési jelentése, bár az is hozzátartozik a képhez, hogy az új hitelek növekvő volumene ellenére továbbra is folytatódott az állomány leépülése – összegezte a tapasztalatokat Fábián Gergely, a jegybank igazgatója. Éves szinten mind a lakáscélú, mind a szabadfelhasználású hitelek kihelyezése is növekedett. A versenyt egyértelműen mutatja a hitelezési feltételek enyhülése, ráadásul mindez a hitelkereslet élénkülésével együtt jár.
Az új lakáscélú hitelek kamata immár 6 százalék szintjén jár, míg a szabadfelhasználású hitelek kamata is 8 százalék alá csökkent. A felárak mindkét szegmensben 4-6 százalék közé estek, itt ugyanakkor a lakáshitelek felára kismértékben emelkedett, míg a szabadfelhasználású jelzáloghitelek felára most csúszott be 6 százalék alá.
_1_oszlopos_breaking.jpg)
Kevés a kiváltó hitel
A II. negyedévben mindössze 2,5 milliárd forintot tett ki a hitelkiváltó hitelek volumene – hangzott el a Privátbankár.hu kérdésére, a jegybank szerint a hitelkiváltás hatása ennek kapcsán inkább a III. negyedévben jelentkezik majd.
Borítékolható az nhp hosszabbítás
A jegybank megállapításai szerint a kimaradó egyedi nagyhiteleknek (külföldi közvetlen hitelfelvétel, vagy/és korábbi hitelek visszafizetése) köszönhető a vállalati hitelek volumenének éves alapon számított 3,4 százalékos visszaesése, hiszen a kkv-hitelállomány ugyanezen az időtartamban 1,8 százalékos bővülést mutatott. A dinamikát továbbra is az nhp tartja fenn, a szerződések volumene a II. negyedévben 15,6 százalékkal múlta felül 2014. hasonló időszakának adatait. Az nhp-val kapcsolatban elhangzott: a Monetáris Tanács ősszel vizsgálja majd felül azon korábbi döntését, hogy 2015. végével kivezetésre kerül az nhp, ennek a döntéselőkészítő anyagai készülnek. Az tény, hogy az az elképzelés, hogy a normál hitelezés átveszi a nhp szerepét, egyelőre késik. Ennek ellenére - hangsúlyozta a jegybank igazgatója - jelenleg a 2015-ös kivezetésről szóló döntés van érvényben.
Az új szerződéskötések volumenének megugrása – az I. negyedévi 450 milliárd körüli értékről 600 milliárd fölé emelkedett az állomány – ugyanakkor további állománybővülést vetít előre. A nagy kérdés az, hogy az nhp I. okán 2013. III. negyedévében mért közel 1400 milliárdos hitelvolumen milyen ütemben pörög majd ki az állományból. A jegybank szerint miután ezen hitelkiváltások átlagos futamideje 6-7 év volt, vélhetően ezek a hitelek még jó pár évig emelik a volument. Csökkenteni fogja ugyanakkor azt a MARK Zrt. által átvett állomány – mint ismert, elvben szeptembertől működik majd az MNB rossz bankja -, miután a társaság által átvett ingatlanok után rendkívüli hiteltörlesztés jelentkezik majd a bankoknál.
Verseny és kivárás is érezhető
Az MNB ugyanakkor már versenyt érez a piacon, ezzel összefüggésben a hitelezési feltételek alapvető enyhülését mérték a piacon, ráadásul a jegybanki kamatemeléssel összhangban mind a hitelkamatok, mind a felárak szintje is csökkenő tendenciát mutat. A hitelkereslet élénkül – mondta el Fábián Gergely, főleg a hosszú lejáratú hitelek iránt élénkül a kereslet. Ugyanakkor a jegybank vélekedése szerint a hitelezés dinamikája továbbra is elmarad az egészséges növekedést támogató 6-7 százaléktól. Mindez annak fényében érdekes, hogy a magyar kamatszint lényegében már besimult a régiós kamatszintekhez. Fábián Gergely ugyanakkor az alacsony hitelkamatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez azt is jelzi, hogy itthon továbbra is csak a nagyon hitelképes vállalatok kapnak hiteleket. Meglehet, magasabb kamatszint magasabb volument hozna. Ugyanakkor Fábián Gergely elismerte, hogy a keresleti oldalon is érezhető kivárás, ami az EU-pályázatok kiírásának megcsúszásával magyarázható. E tekintetben is változást hozhat a III. negyedév.
A Magyar Telekom viszont emelkedett. 
