Új, a devizahitelezéssel kapcsolatos ügy érkezett a napokban az Európai Bíróságra a Ráckevei Járásbíróságtól.
Fel kellett volna mérni, mit ért az egészből az ügyfél?
A magyar bíróság a probléma egy eddig nem vizsgált vetületével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi a luxembourgi testülettől, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései.
Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.
E rendelkezések alapján továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.
Ha igen, akkor semmis a szerződés?
A Ráckevei Járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az irányelv befektetővédelmi rendelkezései szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
