A német üzleti lap a Bankok fordulatot remélnek Kelet-Európában című cikkében idézte Franz Hochstrassert, az Erste Group vezérigazgató-helyettesét, aki szerint kedvezőek a kelet-európai térség idei kilátásai. A hitelkereslet erősödhet, és a gazdasági növekedés jóval lendületesebb lehet, mint az euróövezetben. Hochstrasser várakozása szerint a régió összesített hazai összterméke (GDP) 2,2 százalékkal növekedik, és a válság óta az idén először a térség valamennyi országában növekednek a beruházások.
A növekedés dinamója?
Kelet-Európa mellett szól, hogy rendkívül alacsony mértékű az államok, a háztartások és a vállalatok eladósodottsága - áll a Handlesblatt összeállításában. Elisabeth Atzler frankfurti és Hans-Peter Siebenhaar bécsi tudósító írásában felidézték Gianni Franco Papa, a római székhelyű UniCredit bankcsoport Kelet-Közép-Európáért felelős vezetőjének egy közelmúltban tett nyilatkozatát, amely szerint Közép- és Kelet-Európa "a növekedés dinamója" a társaság számára.
Ugyanakkor a régió még nem heverte ki teljesen a válságot. A bankok különösen kétkedően tekintenek Magyarországra. Súlyos problémákat látunk Magyarországon, a politikai helyzetből fakadóan - mondta Franz Hochstrasser a Handelsblattnak.
Azt beszélik, hogy ők mehetnek el
A német üzleti lap a magyar bankszektor helyzetét röviden ismertetve azt írta, hogy a BayernLB bajor tartományi bank nem talál vevőt magyar bankjára, az MKB-ra. Hozzátették, hogy a General Electric és a belga KBC bank is el akarja adni magyar érdekeltségét. A General Electric a Budapest Bank, a KBC a K&H Bank tulajdonosa. Ugyanakkor az Erste Bank és a Raiffesien nem kíván kivonulni az országból - írta a Handelsblatt.
Egy meg nem nevezett kelet-európai alapkezelőt idézve azt írták, hogy Orbán Viktor ezzel közelebb kerülne céljához, "a bankszektor újraállamosításához".
Nem ez az első pletyka
Az elmúlt időszakban már többféle találgatás látott napvilágot arról, hogy mely pénzintézetek távozhatnak a magyar piacról. A Raiffeisen közölte, hogy kapott is ajánlatot magyar leányára, azt azonban végül nem fogadta el. Mindeközben több bank is megerősítette elkötelezettségét a magyar piac iránt: egyebek mellett az Erste és a Handelsblatt által említett KBC is jelezte nemrég, hogy nem hagyja el Magyarországot.
A KBC a korábbi állami támogatásért cserében valóban értékesít a régióban egyes érdekeltségeket, ezt azonban előre bejelentett menetrend szerint teszi, ebben pedig nem szerepel Magyarország, ahol egyébként is jól teljesít a bank: a hivatalos közlések mellett az eredményesség, a magas piaci részesedés és a 80 százalék alatti hitel/betét-ráta is valószínűtlenné teszi, hogy felmerülne a magyar érdekeltség értékesítése.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
