Válságban az eurózóna: ott a helye Magyarországnak

A Magyar Nemzeti Bank a konvergencia jelentés keretein belül minden évben megvizsgálja azokat a strukturális kihívásokat, amelyek fontosak az euróövezeti belépés sikerességének szempontjából. Az idei évben az elemzést Magyarország és az euróövezet kapcsolatának vizsgálatára szentelték.

Eurózóna: kockázat és lehetőség

Az MNB álláspontja szerint fontos megértenünk, hogy mi történik az eurózónában, mivel az övezet Magyarország legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi partnere, másrészt a belépés az elkövetkező években nem lesz napirenden, de már most érdemes végiggondolni, hogyan lehetünk sikeres euróövezeti tagok. Az elemzés szerint az eurózóna legfőbb feladata megtalálni a kockázatközösség és az erkölcsi kockázat közötti egyensúlyt.

Kovács Mihály András az MNB elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy az euró tagság számottevő gazdasági előnnyel járhat Magyarország számára, ugyanakkor a belépés komoly kockázatokat is rejt magában. Véleménye szerint az előnyök csak tudatos gazdaságpolitikai felkészüléssel érhetőek el. Az előnyöket az árfolyamkockázat megszűnése, a verseny erősödése és a közös pénzügyi stabilitási védőernyő jelenti. Kockázatokat jelent viszont, ha a gazdaság a csökkenő reálkamat-környezethez és a fokozódó versenyhez nem lesz képes alkalmazkodni.

Az MNB álláspontja szerint a sikeresség érdekében a tudatos gazdaságpolitika négyesét kellene követni. Ezen négyes az inflációs várakozások lehorgonyzása, a fiskális mozgástér megteremtése (ahhoz 50% alatti államadósság szükséges), rugalmas a növekvő versenyhelyzetre hatékonyan reagáló munkaerőpiac, világos és hatékony makroprodenciális rendszer kialakítása. Az elemzés szerint mind a négy területen jócskán akadnak még tennivalók, azonban ezek a szükséges lépések az övezeti belépésen kívül is erősítik a magyar gazdaságot.

Euróövezeti problémák

Miután a magyar állampapírok felét külföldi befektetők jegyzik le, a forint gyengülése valamint a kormány drasztikus bankellenes intézkedései miatt a hedge fundok elemzői egyre inkább azt várják, hogy a magyar állampapírpiac ugyanazt a sokkot fogja elszenvedni, ami Görögországban, Írországban és Portugáliában az uniós mentőcsomag igénybevételéhez vezetett. Részletek >>>

Az euróövezet problémáit a globális tényezők, a fegyelmezetlen egyedi gazdaságpolitikák (túl laza költségvetési politika Görögország esetében, a magánszektor komoly túlfűtöttség Spanyolországban), a válság elején költségvetési lazítás alkalmazása, valamint az övezet intézményi gyengeségei alakították ki. Az állam túlzott eladósodását korlátozó hatékony intézmény hiánya, valamint az egységes pénzpiaci felügyelet hiánya is nagy mértékben hozzájárult a kialakult helyzethez. Az euróövezet válságát tovább mélyítette, hogy a válságkezelésre is hiányzik a megfelelő intézményrendszer. Kovács András Mihály hozzátette, hogy a közös pénz miatt az euró közjószággá válik, viszont a kockázat közösség meghatározatlan maradt, a válság eseti politikai alkukra volt bízva, amely nem volt hatékony.

Az övezet és az USA belső intézményeinek összehasonlításában, makrogazdasági fenntarthatóság szempontjából nincsenek nagy különbségek, ennek ellenére az övezetet jóval kockázatosabbnak árazzák a piaci szereplők. Ez a magasabb kockázat vélhetően az intézményi gyengeségekből fakad. Az MNB elemzése szerint nehéz lesz megtalálni a kockázatközösség és az erkölcsi kockázat közötti egyensúlyt, valamint a válság kiszélesedése a kockázat közösség erősödésének irányába kell, hogy mutasson, azonban az övezet nem föderális berendezkedésű, ezért szükség van állandó válságkezelő intézményekre. Az állandó válságkezelő intézmények azonban az erkölcsi kockázat melegágya lehet, ha a túlzott eladósodás megelőzésére kialakított szabályok hatékony betartása elmarad. Az MNB szerint nincs szükség teljes fiskális unióra, mivel a tagállamok jóléti preferenciái nagyon eltérőek.

Magyarország és az euróövezet

A nemzeti bank szerint a növekvő reálgazdasági integráció és az erősödő verseny jelenti a belépés kedvező hatását. Az árfolyamkockázat megszűnése csökkenti a külső piacokra való belépés költségeit, valamint  hatékonyabb gazdaságra ösztönöz az árfolyamgyengítés mint kiigazítási eszköz elmaradása. Magyarország külkereskedelmi integráltsága jelenleg is nagyon magas, a kérdés, hogy ezen mennyit képes javítani az övezetbe való belépés.

Az konvergencia folyamatokról szóló elemzés szerint a pénzügyi integráció kedvező hatása Magyarország esetében várhatóan nagyobb lesz, a jegybank pénzügyi stabilitás szempontjából vett hatékonysága várhatóan nagy mértékben megnövekszik majd.

Az MNB elemzője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasabb kamatokkal rendelkező országok számára asszimetrikus sokkot jelenthet maga az övezeti belépés, amely a fellendülés és a visszaesés jelenségébe torkollhat. A fellendülés és visszaesés mindenhol ingatlanpiaci boommal járhat, a lakosság és a vállalatok nettó megtakarítása jelentős mértékben lecsökkenhet. A korábbi tapasztalatok alapján a belépést követően romlott a fizetési mérleg, reálfelértékelődés történt, miközben a termelékenységnövekedés nem feltétlenül gyorsult.  A belépéssel járó kamat-konvergencia magában hordozza a hitelboom kockázatát, ha a hitelkínálat kellően rugalmas.

Magyarország esetében a fellendülés és visszaesés kockázata nem zárható ki, ha belépünk az euróövezetbe, az ingatlanpiac is érzékenyen reagálhat egy kamatcsökkentésre, valamint a reál-konvergencia az euró magnál magasabb inflációt és magasabb egyensúlyi kamatot okozna. A kockázat ellen hat azonban, hogy a piacok a válság óta differenciáltabban áraznak, és az új uniós gazdasági mechanizmus is szigorúbb.

Gazdaságpolitikai felkészülés

A MNB szerint a gazdaságpolitikának a sikeres euróövezeti tagság érdekében a monetáris és a fiskális politika és makroprudenciális szabályozására, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának erősítésére van szükség. A jegybank a rossz időkre fel kell készülni, fiskális mozgástérre lesz szükségünk, továbbá kordában kell tartani az ingatlanpiac fiskális ösztönzőit.

Az MNB számításai szerint a fiskális mozgástér bővítéséhez Magyarország esetében 60 százaléknál alacsonyabb államadósság szükséges, a kormány költségvetéssel kapcsolatos intézkedései, a jelenlegi kiigazítási szerkezet kedvező irányba mutat. Az intézkedések maradéktalan megvalósítása esetén 2020-ra 57-56 százalékra csökkenhet az államadósság szintje, így a fiskális mozgástér Magyarország számára még sokáig szűkös maradhat.

Hibás az intézményrendszer

A válság során kiderült, hogy szükség van hatékony makroprudencális politikára. Ezt támasztja alá, hogy a hitelboomok utólagos kezelése nem volt kifizetődő, a monetáris eszközök pedig csak korlátozott mértékben alkalmazhatóak a hitelboomok megfékezésére. Ennek a megteremtésére, felelősségre vonhatóságra és önállóságra elszámolhatóságra, nyilvános kontrollra van szükség. Az elemzés szerint a hatékony makroprudenciális politika kialakításához elengedhetetlen feltétel a nemzetközi koordináció.
A hatékony makroprudenciális szabályozáshoz hatékony intézményrendszerre van szükség, lehetséges három pillérű intézmény kialakítása (önálló felügyelet, jegybank, szabályozó hatóság), valamint az a lehetőség, amikor a jegybank az egyedüli makroprudenciális felelős. A válság előtt és azóta sem alakult ki hatékony intézményrendszer, a jelenlegi magyar intézményrendszer egyik modell mellett sem köteleződött el egyértelműen.  A devizahitelezés is egy makroprudenciális hiányosság miatt alakulhatott ki.

Kormányzati intézkedések változó hatása a munkaerőpiacra

Az elemzés szerint a munkaerőpiaci rugalmasság tekintetében erősséget mutat a vállalati szektor rugalmas alkalmazkodási képessége, a fajlagos munkaköltségek  alacsony szintje amely már a válság előtt is kellő mértékben alacsony volt. Gyengeségként kell azonban megemlíteni a foglalkoztatás szintjét, és a foglalkoztatás regionális különbségeit.

Az alacsony bérek esetében hiányzik a béralkalmazkodás, valamint további bérlalkalmazkodási korlátot jelent a minimálbér. Az MNB álláspontja szerint a kormányzati programok munkaerőpiacra gyakorolt hatása nem látható teljesen előre. A kormányzati intézkedések, a munkát terhelő adószint mérséklése kedvező irányba mutat. Azonban az adójóváírás kivezetése, a jelentős minimálbér emelés kedvezőtlen irányba mutat a munkapiac alkalmazkodó képességét illetően. Illetve vannak olyan szabályozások, amelyek iránya jelenleg még nem meghatározható, ilyen intézkedés a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkanélküli segély időtartamának lecsökkentése.

Az MNB új mikroszimulációs modellje szerint adó- és transzferintézkedések hosszabb távon emelik a foglalkoztatást, ha a kockázati felárak emelkedése nem lesz tartós, és a jelentős minimálbér emelések nem állandósulnak. A versenyszféra foglalkoztatás bővítésére könnyített adóterhelést tartanak szükségesnek az alacsony foglalkoztatottakra vonatkozóan. Az elemzés szerint az egykulcsos szja és a társasági adócsökkentés kedvezően hatnak a foglalkoztatásra, azonban ezen hatások ellen hat az adójóváírás kivezetése, a járulékok emelkedése és a szektorális különadó. Kérdésként merül fel, hogy ezeken a hatásokon kívül milyen hatása lesz majd, a közfoglalkoztatásnak és a rugalmas foglalkoztatási formáknak a munkaerőpiac helyzetére.

Privátbankár - Nagy Zsófia