A Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás programsorozat nyitó rendezvényén mutatták be ünnepélyes keretek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat" című kötetét. A nagyszabású mű egyik fő üzenete, hogy világunkban az élet minden területén fenntarthatósági fordulatra van szükség, ám ehhez szükség van a közgazdasági gondolkodás alapvető átalakítására. Az új közgazdaságtan alapvető felismeréseinek kibontása a jelen nemzedék feladata, ezért a jegybank most kiadott vitairata élénk párbeszédet kezdeményez a mindenkit érintő globális témában.
A könyv alapjául Matolcsy György tézisei szolgáltak, amelynek kiinduló gondolata, hogy mára a korábbi klasszikus, neoklasszikus, liberális, szociális piacgazdasági és más közgazdasági elméletek érvényüket vesztették, helyükre pedig egy új, most formálódó elmélet lép: a hosszútávú, fenntartható közgazdaság elmélete. A vitairat alapját adó esszében a jegybank elnöke ennek az új elméletének a legfontosabb elveit fogalmazza meg, az ünnepélyes könyvbemutatón megtartott előadásában pedig részletesen be is mutatta a fő megállapításokat.
Előadásában a jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy az új gazdasági elmélet középpontjában már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek, tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll.
Kiemelte, hogy az exponenciálisan bővülő tudás és a technológiai forradalmak leváltják a csökkenő hozadék elvét, és a tudás, valamint a felhalmozott adat válik központi tényezővé. A tudás az első olyan gazdasági erőforrás, ami megosztásával, tehát fogyasztásával exponenciálisan bővül. A tudás, információ, adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, végül pedig a természettudományok világával.
Matolcsy György rávilágított arra, hogy ebben az állandóan változó világban már nincs kőbe vésett, hagyományos közgazdaság, csak egy állandóan változó közgazdaság, éppen ezért a ma használt gazdasági mérőszámok mellett és helyett újakra is szükség van. A jegybankelnök az állam változó szerepe kapcsán kiemelte, hogy a jövőben a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
