Kedden is, szerdán is két számjegyű esést szenvedtek el a főbb kriptodevizák, pár nap alatt a fontosabb sorozatok értékük 30-50 százalékát veszítették el. A bitcoin a hétvégén még jobbára 13 500-14 500 dollár volt, szerdán 9200-ig is leesett, szerda este 10 000 körül jár.
A bitcoin huzamosabb ideig forgott a 20 ezer dollártól alig elmaradó decemberi történelmi rekord fele alatt. Ez már túlmutat a tavaly megfigyelhető korrekciókon, amelyek “csak” 30-35 százalékot tettek ki a mindenkori előző csúcsokhoz képest.
A bitcoin és más kriptodevizák árfolyama mindig is nagy ingadozásokat mutatott, a mostani eset így valójában egy a sok közül. A 2013 végi, 1100 dollár körüli rekordról a bitcoin például napok alatt 600-650 dollárra, 2015 elejére pedig mintegy 190 dollárra esett. Onnét csak lassan kapaszkodott fel és több mint három évig, 2017 februárig tartott a korábbi 1100-as csúcs elérése.
Örülnek a kritikusok
Ilyenkor a szkeptikusok, a csalást, pilótajátékot vagy buborékot, minden érték nélküli bóvlit emlegetők örülnek, mert igazolva látják véleményüket. A kriptodevizák hívei meg általában azt mondják, hogy ez a megszokott üzletmenet része, és a technológia ettől még jövőbe mutató, a pillanatnyi árfolyamtól függetlenül is életképes.
Összeszedtük, milyen közvetlenebb kiváltó okai lehettek a – cseppet sem meglepő, hiszen oly sokak által várt – mostani árzuhanásnak.
1. Korea
Legfontosabbak a kriptodeviza-forgalom ötödét adó Dél-Korea kereskedést tiltó tervei lehettek, ezek e héten kerültek különösen reflektorfénybe. Ebben az országban nagyon népszerű ez a befektetési forma, a hatóságok pedig ennek teljesen véget akarnak vetni. Állítólag több mint 200 ezer magánbefektető írt alá egy kérvényt, hogy ne tegyék, a folytatás még kérdéses.
2. Putyin
Kedden Vlagyimir Putyin elnök is elejtett egy megjegyzést, amely szerint a jövőben a szektor szabályozására biztosan szükség lesz.
3. Kína
Az eddig is keményen fellépő Kína is további lépéseket tervez a kereskedés tiltására. (Valamint a bitcoin-bányászatot is betiltaná, bár ez inkább jó az árfolyamnak, hiszen kisebb lesz a kínálat, az új bitcoinok keletkezésének üteme lassulhat. Vagy csak más országokba települ a bányászat egy része.)
4. Pilótajáték-gyanú
A Bitconnect nevű tőzsde bezárása és a hasonló nevű kriptodeviza zuhanása is több helyen szerepel a listán. Itt állítólag horribilis, napi egy százalékos hozamot ígérő kölcsönügyleteket is bonyolítottak bitcoinban, ami erősen pilótajáték-szagú. Megjegyeznénk, hogy eddig szinte minden évben bezártak pár bitcoin-tőzsdét, nem egyszer hacker-támadások nyomán, és gyakori volt, hogy a befektetők vagyonának egy része is elúszott.
5. Lejáró határidők
A januári határidős bitcoin-kontraktusok lejárata is az okok között szerepel. Az egyik kontraktus ma, a másik a hónap végén fut ki. Amikor a határidős ár jelentősen magasabb az azonnalinál, megérheti bitcoint venni, majd határidőre eladni azt. Ez stabilizáló, emelő hatással van az árra.
Ha ez az árkülönbség megszűnik, vagy a határidő kifut, mint most, érdemesebb a bitcoint eladni, és a határidőt lezárni. Ma a határidős árak nem voltak magasabbak az azonnalinál, sőt az is előfordult, hogy alacsonyabbak voltak.
6. Arra nem jó, amire kéne
Sokan említik, saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy a bitcoinnak komoly működésbeli problémái vannak (főként lassúak és drágák a tranzakciók), emiatt fizetni sem célszerű vele. Épp arra nem túl jó tehát, amire szánták. Ezt lehet, hogy fejlesztésekkel orvosolni fogják, dolgoznak rajta, de nem tudni, mikor lesz kész.
A bitcoin esése a többit is magával ránthatta, sokan egy kalap alá veszik a kriptodevizákat.
7. Repül a bálna
A forgalmi adatok alapján úgy tűnik, a “bálnák” (az angolban whale) – korábban olcsón nagy mennyiségű, sok száz vagy több ezer bitcoint felhalmozó nagytulajdonosok – egy része nagy tételeket dobott a piacra. Ilyen döntések a jövőben is megboríthatják az árfolyamot, sok bitcoin koncenrálódik a legvagyonosabbak kezében.
8. A Wall Street elad
Egy másik elmélet szerint a decemberben két tőzsdére is bevezetett határidős bitcoinra az intézményi befektetők eladói, a kisbefektetők inkább vételi pozíciókat vettek fel. Az ilyen szituációkból rendszerint az intézmények szoktak kikerülni győztesen – vagyis ebben az esetben az eladók, akik sokat nyertek az árfolyam beomlásán. (Decemberben az árfolyam pont aznap érte el eddigi csúcsát, kicsivel 20 ezer dollár alatt, amikor a második tőzsdei bevezetés is megtörtént.)
9. Megszólaltak a guruk
Sok híres, igazán elismert koponya, lángelme nyilatkozott mostanában figyelmeztetően a kriptodevizákról, köztük Warren Buffett is. Bár ő azt is bevallja, hogy nem ért hozzá, a buborékok felismeréséhez nyilván van érzéke, és sokan figyelnek rá. Sok, egyébként a kriptodevizák mellett álló szakember is túlzottnak tartotta már az őrületet és korrekciót várt. Emlékezetes volt például, amikor év végén a litecoin egyik atyja azt mondta, túl meredek már neki ez, és eladta érméit, kiszállt.
10. A szentiment
Az eufória után általában következik a kijózanodás, az optimizmus szertefoszlik, óvatosság, kiábrándultság, szkepticizmus követi. A december közepi csúcs után hetekig lefelé csorgott vagy stagnált a bitcoin. Sokan, akik a korábbi meredek emelkedés folytatódásában bíztak, úgynevezett remegő kezű, rutintalan kisbefektetők, megijedhettek, csalódhattak és elkezdtek kiszállni. Ez egy idő után lavina-effektust indíthat el.
A tőzsdéken a túl gyors, túl nagy mértékű emelkedéseket gyakran követi korrekció, akár csak azért is, mert a befektetők egy része nem akar tovább kockáztatni és realizálja a nyereséget. A régi mondás is azt tartja, hogy magasról lehet igazán nagyot esni.
(Források: Marketwatch, SeekingAlpha, Investing.com, saját tapasztalatok.)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
