|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
A 2015 márciusában kipattant botrány - amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy a Quaestor 32 ezer egykori ügyfelének különösen jelentős, 77 milliárd forint kárt okozott - miatt indult bírósági ügyekben először született ítélet. A Fővárosi Törvényszék megállapította Tarsoly Csaba személyes felelősségét abban a perben, amelyet a Quaestor-csoport anyacége, a Quaestor Pénzügyi Zrt. (QPT) ellen a társaság felszámolója, a Kvantál Kft. indított, amely a hitelezők érdekeit képviselve arra törekszik, hogy a peres eljárások során a károk a lehető legnagyobb mértékben megtérüljenek.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy Tarsoly Csaba a QPT fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét, de legalább 2012. január 1-jét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, tekintettel arra, hogy a QPT vagyona ezzel az összeggel csökkent. Ennek alapján a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát, hogy mintegy 11,2 milliárd forintot fizessen meg vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára.
Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy ez az első, mely kimondta Tarsoly Csaba jogi felelősségét a Quaestor-ügyben, és vagyoni kártérítésre kötelezte.
Nem az egyetlen bírósági ügy
A rendszerváltást követő legnagyobb brókerbotrányt előidéző Tarsoly Csabával szemben több bírósági eljárás is folyik. A Fővárosi Főügyészség 2017 októberében emelt vádat ellene és Orgován Béla ellen közokirat-hamisítás miatt. Amiatt, hogy Tarsoly a Quaestor Értékpapír Zrt. 2015. március elejei emlékezetes bukásának előestéjén a szerteágazó Quaestor-vállalatbirodalom két legfontosabb tagja – az anyacég QPT és egyik leánya, a Quaestor Invest Kft. – irányítását átadta a mindössze nyolc osztályt végzett, tápiósági illetőségű, ráadásul büntetett előéletű Orgován Bélára. A vád szerint a Tarsoly által tulajdonolt cégcsoport nagyarányú, mintegy 210 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásaiból – melyekből 150 milliárdnyi fiktív volt – eredő visszafizetési kötelezettségei 2015-re már kezelhetetlenné váltak, ezért döntött úgy Tarsoly, hogy a pénzügyi tanácsadó cég és a befektetésekkel foglalkozó kft. képviseletét egy strómanra, Orgovánra ruházza át. Aki azonban még Tarsolyt is átvágta, legalábbis a vád szerint sem a Quaestor-vezért, sem a cégeljárásban közreműködő ügyvédet nem tájékoztatta arról, hogy megbízatása büntetett előélete miatt törvénysértő. Az ügyészség Tarsolyt társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, míg Orgovánt emellett még folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolja.
Kiemelt jelentőségű az a büntetőügy, amelyik öt vádpontban, bűnszervezetben elkövetett, 5458 rendbeli sikkasztás- és csalássorozat miatt folyik Tarsollyal és tíz társával szemben.
Egy másik büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt Tarsolyt és hét társát azzal vádolja, hogy a 47 társaságból állt Quaestor-csoport működtetésének részeként 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt. Jelesül a Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítésével 2009–2010-ben mintegy 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételre tettek szert jogtalanul, hogy biztosítsák a Quaestor-cégcsoport további működését.
Egy polgári perben pedig a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 16 milliárd forintot követel Tarsolytól, mert utóbbi a Quaestor-botrány kirobbanásakor nem a hitelezők érdekeit képviselte és ezzel meghiúsította a követeléseik kielégítését.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
