Ismét nagyon komoly megugrást láthattunk az olaj piacán, szerda délután már 122 dollár volt a Brent olaj hordónkénti ára, ami 6 százalékkal haladja meg az egy nappal korábbi szintet. Az árfolyam gyakorlatilag egész nap folyamatosan emelkedett, a délelőtti időszakban a magyarázat az volt, hogy az orosz és kazah kőolaj a CPC (Caspian Pipeline Consortium) olajvezetéken keresztül történő exportjában fennakadások vannak.
A mostani erőteljes megugrás mögött viszont néhány szakértő szerint ezen túlmutató dolgok is lehetnek. Konkrétumok ugyan nincsenek, de továbbra is óriási kérdés az orosz energiahordozók exportkorlátozása, annak ellenére, hogy Európa legerősebb gazdaságának, Németországnak a kancellárja kedden arról beszélt, hogy nem lehet rövid távon kiváltani az orosz gázt.
Ami biztosra vehető, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb orosz-szankciókat jelent be, amikor csütörtökön Brüsszelben találkozik európai vezetőkkel, illetve részt vesz a NATO rendkívüli ülését. Vannak olyan vélemények, hogy az amerikai elnök ismét igyekszik nyomást helyezni európai kollégáira, hogy korlátozzák valamilyen módon az orosz importot, ezzel is szűkítve Vlagyimir Putyin gazdasági mozgásterét. Jelenleg ugyanis áttételesen, de a nyugati államok a megdrágult energiahordozók megvásárlásával maguk is finanszírozzák az orosz hadműveleteket. Az Európai Unió tagállamai ugyanakkor továbbra is megosztottak abban, hogy betiltsák-e az orosz kőolaj- és olajtermékek behozatalát.
Egyre több szakértő tart attól, hogy a szűkös kínálat és a viszonylag magas kereslet miatt továbbra is felfele fognak mozogni az árak az olajpiacon. Az egyik legnagyobb árupiaci kereskedővállalat, a Trafigura szakértője a Reuter beszámolója szerint arról beszélt az FT Commodities Global Summit rendezvényén, hogy hordónként 150 dolláros árat fogunk látni ezen a nyáron.
A legfrissebb probléma, vagyis a Kaszpi-tengeri vezeték megrongálódása miatt akár napi 1 millió hordóval is csökkenhet az olajexport, ami a globális olajtermelés 1 százaléka. A vihar által megrongált kikötőhelyek miatt a CPC-n szerdán teljesen leállt a szállítás, és a vezeték üzemeltetői úgy nyilatkoztak, hogy a javítás legalább másfél hónapig tart.
Az olajárak mellett egyébként szerdán a földgáz jegyzése is erőteljes mértékben drágult, miután Vlagyimir Putyin azt jelentette be, hogy Oroszország napokon belül nem fogadja el se a dollárt, se az eurot fizetőeszköznek az általa szállított földgázért, ha úgynevezett "nem baráti" országokról van szó. Bár a moszkvai állami hírszolgálati iroda nem írta, de ez a megnevezés nyilvánvalóan az Oroszországgal szemben szankciókat életbe léptető, orosz gázt vásárló országokra vonatkozik, vagyis több európai fogyasztóra.
Putyin megerősítette ugyanakkor, hogy a korábban leszerződött mennyiséget időben és az eredeti áron eljuttatják a felhasználóknak. Megjegyezte egyúttal, hogy a rubelelszámolásra való átállás után a "nem baráti országoknak" lehetőséget fognak biztosítani a szükséges adminisztratív lépések megtételére. Az elnök utasította a Gazpromot, hogy tegye meg az átállást elősegítő lépéseket.
Az energiaárak alakulása egyébként a magyar fogyasztók számára is fontosak, annak ellenére, hogy a kormánypárti politikusok próbálják elhitetni, hogy képesek a drágulás hatásaitól megvédeni a lakosságot. A Privátbankár a napokban írt arról, hogy a rezsicsökkentést más módon, például adók formájában megfizetjük. Ráadásul a dráguló energia begyűrűzik számos más termékbe, így az élelmiszerek árába, ami az alacsonyabb jövedelműeket és a nyugdíjasokat erősen sújtja.
A Hamász egyik vezetőjét, a 2023 októberi terrortámadás egyik kitervelőjét ölhette meg egy célzott légicsapással. 
