A tegnapi béketárgyalások nem hoztak látható eredményeket, a bombázások és a harcok folytatódnak, újabb orosz egységek érkezését mutatják a műholdfelvételek, a szankciók szigorodnak, Oroszország pénzügyi káosz felé tart. A háború hírei semmiképpen sem jók, ehhez képest a tőkepiacok viszonylag nyugodtnak mondhatók.
Az európai tőzsdék jó kezdés után ma lefelé indultak el, a német és francia index 2,7, a brit 0,8 százalékkal esik késő délelőttig. Tegnap az amerikai részvénypiac csak szerény mínuszban zárt, a technológiai részvények indexe még emelkedett is kissé. Ma azonban a határidős mutatók ismét esést jeleznek.
Itthon a BUX három százalékos mínuszban van az OTP 4,3, a Mol kettő, a Richter 2,5 százalékos esése mellett. A Telekom 0,6 százalékkal süllyed. Gyorsjelentéseik után az Alteo 0,5, a 4iG pedig 0,9 százalékkal van lejjebb.
Új mélyponton a forint
Az euró/forint tegnap beállított történelmi rekordja 372,52 forint volt, de ma tovább romlott a helyzet, 374,45 az új csúcs. Most is alig 50 fillérrel van lejjebb ettől az árfolyam. Így a forint ma 0,7, a lengyel zloty 0,9, a cseh korona 0,4 százalékkal gyengül.
Páriák lettek az orosz részvények is
Ma csak két százalékkal gyengül a rubel. Az orosz tőzsdéről megint nem érkeznek árfolyamadatok, a tőzsde honlapja sem működik második napja. Tegnap kiderült, hogy felfüggesztették a kereskedést egész napra, lehet, hogy ezt meghosszabbították.
Mindenki teljes mértékben és lehetőleg gyorsan ki akar szállni az orosz befektetésekből, befektetési alapok, állami vagyonalapok, nagyvállalatok egyaránt. Felmerült, hogy az MSCI befektetésre nem ajánlottnak nyilvánítja az orosz papírokat, sőt megszünteti orosz indexeit is.
Az orosz CDF-ek (CDF: credit default swap – az államcsőd elleni biztosítást megtestesítő értékpapírok) árazása állítólag már 50 százalék feletti esélyt ad egy orosz államcsődnek, miután az orosz jegybank devizatartalékainak nagy részét befagyasztották.
Izgalmak az árupiacokon
Az arany újra átlépte az 1900 dolláros határt, az olaj 3-4 százalékkal megy fel. Ezzel a Brent majdnem eléri a 102 dollárt is, a WTI pedig a 99-et. A földgáz Európában hat, az USA-ban két százalékkal drágul, pedig a tavasz máskor inkább áresést szokott okozni.
Londonban 10 ezer dollárra emelkedett a réz ára, amire több mint két hete nem volt példa. Ennek oka lehet, hogy Kínában a vártnál jobb feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (PMI) érkezett.
Mi újság az energiacégekkel?
Az energiacégeknek azonban globálisan csak egy része teljesít jól, mások, amelyek jelentős orosz érdekeltségekkel rendelkeznek – mint a BP és az Exxon Mobil – estek. Veszik viszont a megújulóenergia-cégek papírjait és az uránbányákat is.
Energialáz a lengyeleknél
A lengyel tőzsdeindex meglepően szépen emelkedett hétfőn is és ma is felülteljesítő, volt két százalék feletti pluszban is, bár azóta lejjebb ment. Az adatok szerint Varsóban főleg az energiacégek vannak az élen, mint szénbánya (JSW), olaj– és gázszolgáltató (PGN), áramszolgáltató vállalatok. De a fogyasztási cikkek szektora is jól teljesített, mint egy internetes áruház és egy ruházati gyártó (LPP).
Amint a grafikonon látható, a lengyel és a magyar részvénypiac az utóbbi hetekben alapvetően együtt esett. A lengyeleknél azonban az fordulat látható, ami nálunk még várat magára.
Hogyan érinti a Molt az üzemanyag-árszabályozás?
Miután a kormány a nem prémium üzemanyagok nagykereskedelmi árát is 480 forintban maximálta, ez a Mol downstream üzletágának jelent veszteséget, ami az eddiginél nagyobb lehet – írja a KBC Equitas.
A veszteség az eddigihez képest a duplája is lehet csoportszinten. Viszont a az öt forintos literenkénti jövedékiadó-csökkentés ezt részben mérsékelheti. A változások összességében azonban így is kedvezőtlenek a Mol számára.
(Az új árszabályozásról lásd részletesebben az Mfor.hu oldalán.)
Mi vagyunk a leggyengébb láncszem?
A konfliktusban jobban érintett részvénypiacok húsz százalékot, a kevésbé érintettek tíz százalékot estek az Erste Befektetési Zrt. szerint.
Az utóbbi esetben leginkább az OTP húzza le a piacot, pedig az európai bankindex emelkedik. Vagyis a kirakósból az jön ki, hogy mi vagyunk a leggyengébb láncszem.
A brókercég szerint szinte akárhogy becsüljük a negatív hatást, a hazai részvények már jóval túlárazták azt. Jelentős negatív gazdasági, másodkörös hatás is beépült már ezekbe az árakba.
Merészebb tervek az Alteo-nál
Az Alteo fennállásának legmagasabb eredményszámait produkálta 2021-ben – írja a cég. Tavaly a piaci körülmények kedvezőek voltak, aminek fontos okai lehetnek:
az év folyamán tapasztalt extrém magas kiegyenlítő árak valamint a különösen a második félévben jelentkező, kiemelkedően magas energia árak – foglalják össze.
A cég 2021-es EBITDA-ja a menedzsment által januárban becsült tartomány felső sávja körül helyezkedik el a maga 12,9 milliárdos értékével. A konszolidált nettó eredmény 5,9 milliárd forint, ez 892 százalékos növekedés. A társaság 2019-ben megfogalmazott ötéves stratégiáját túlteljesítettte, ezért a “korábbiaknál sokkal merészebb mérföldköveket tűzött ki maga elé a 2026-ig tartó időszakra”.
A bitcoin elrugaszkodott
Bár a kriptodevizák az utóbbi hetekben, hónapokban rendszerint a részvénypiacokkal egy irányba mozogtak, ma látványosan elváltak attól. A bitcoin már tegnap délután életjeleket mutatott és 40 ezer dollár fölé emelkedett, majd éjszaka még inkább elrugaszkodott. Jelenleg 13 százalékos pluszban 43 150 dolláron áll. Az ether 2883 dolllár.
Az oroszok bitcoint (is) vesznek
A tegnapi nagy rubelzuhanás után a bitcoin értékesebbé vált, mint a rubel – írja a Cryptobriefing. A forgalomban levő összes rubel értéke 650 milliárd dollárra zuhant, miközben a bitcoin kapitalizációja – a piacon levő bitcoinok összértéke – 770 milliárd dollár volt. (Ma már 819 milliárd.)
Az elértéktelenedő rubel elől menekülve valószínűleg sok orosz állampolgár vesz – devizák mellett – bitcoint is. Erre utal, hogy a rubelben bonyolított bitcoin-üzletek értéke múlt héten kilenc hónapos csúcsra emelkedett. Ezen kívül az oroszországi bitcoin-árfolyam elszakadt a világpiaci ártól, mintegy kétezer dollárral meghaladva azt. (Hasonló jelenséget már más, deviza-korlátozások által sújtott országokban is megfigyeltek, például Dél-Koreában vagy korábban Kínában.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.