7 eszköz, amivel a forint gyengülésére és 5, amellyel erősödésére lehet játszani

(Fotó: Eidenpenz József)

Az euró/forint ma a 310-es szinttel küzdött, de az idén volt már 322 felett és 296 alatt is. Ez kilenc százalékos különbség, a jelenlegi állapot szerint mindegy három évnyi (lakossági) állampapír-hozamot lehetett megnyerni, ha valaki a csúcson adott el, és a mélyponton vett, bár az ilyesmit pontosan eltalálni a gyakorlatban szinte lehetetlen.

Régen meg kellett venni valamit, hogy eladhassuk, de a modern korban lehet fordítva is csinálni, először eladni (shortolni, az esésre játszani), majd visszavenni (pozíciót zárni egy long, azaz vételi megbízással).

Nézzük, hogyan. Mit lehet tenni, ha valaki a forint erősödésére számít, és milyen variációk vannak, ha éppen ellenkezőleg?

1. Tartsunk forintkészpénzt

Bízol a forintban? Azt gondolod, többet ér majd, mint korábban, olcsóbb lesz az euró? Akkor egyszerű, tarts forintot. Ha devizád van, esetleg váltsd át, ha nem túl drága a konverzió.

2. Valutavétel

Ez csak akkor hoz nyereséget, ha forintgyengülésre számítunk. Van ráadásul egy csomó hátránya: a valutaváltásnál magas az árrés, tranzakciós illetéket is kell fizetni. A valuta, a készpénz ellopható és nem kamatozik. Előny, hogy könnyen és olcsón mozgatható, a nyereséget adómentesen is haza lehet vinni.

3. Vétel bankszámlára

Nagyon hasonló a valutavételhez, de általában kisebb az árrés, valamivel olcsóbban lehet euróhoz jutni. Biztonságosabb, nem kell betöréstől tartani. Szintén csak gyengülő forintra lehet így spekulálni. Persze ez sem igen kamatozik, a devizakamatok a nullával egyenlőek jelenleg, sőt helyenként a negatív kamat fenyeget – például úgy, hogy kamatot nem kapunk, de költségek fellépnek.

4. Vétel értékpapír-számlára

A legtöbb brókercégnél van rá mód, hogy a forintot devizára váltsa az ember, hasonlóan a bankbetéthez. De innét általában csak akkor lehet továbbutalni, ha értékpapírokban is forgott már. Elsősorban akkor érdemes ezt választani, ha egyébként is valamilyen devizás értékpapírt akarunk, szoktunk vásárolni.

5. Befektetési jegyek

Forintgyengülés ellen alapesetben minden olyan befektetési alap véd, amely devizára szól (devizában denominált), de ez devizaspekuláció szempontjából ugyanaz, mint amikor deviza van a bankszámlánkon. Az alapoknál egy másik történet, de nagyon fontos, hogy mibe is fektet az alap.

Frissebb árfolyamok>>>>>

Hogy nehogy elveszítsük a réven, amit nyerünk a vámon. Ha például nyerünk a forintgyengülésen, de veszítünk részvényeken. Ha ilyen kockázatot nem akarunk vállalni, akkor alacsony kockázatú, kamatozó jellegű alapokat vegyünk. Rövid távú spekulációkra főleg a pénzpiaci alapok alkalmasak, esetleg a rövid kötvényalapok. Az előnyük pedig  a bankszámlával szemben, hogy itt mellékesként egy kis hozam is jöhet még.

Vannak még olyan alapok is, amelyek forintra szólnak, de devizaeszközöket (is) tartanak. Ez azért lehet jó, mert nem kell átváltással vesződni, annak költségeit viselni, forint birtokában is tudunk forintgyengülésre játszani. Nagyon meg kell azonban nézni itt is, mibe is fektet az alap, mire számítsunk a hozamok terén.

6. Certifikátok a BÉT-en

Vannak a tőzsdén úgynevezett turbó certifikátok vagy warrantok, amelyek euró/forintra (és dollár/forintra) szólnak, és erősödésre, gyengülésre egyaránt lehet velük játszani. Ám ez már egy kockázatosabb terület. Például az EBEURHUFTL24 kódú értékpapír azt jelenti, hogy az Erste Group Bank AG által kibocsátott, az euró/forint árfolyamra szóló turbo long típusú termék.

Long, azaz az euró/forint emelkedése (a forint gyengülése, az euró drágulása) esetén hasznos. Attól turbó, hogy (jelenleg legalábbis) 14-szeresen tőkeáttételes, azaz egy százalékos forintgyengülés esetén nagyjából 14 százalékkal emelkedik az árfolyama.

Ez nagyon jól hangzik, de ha rossz irányba megy az árfolyam, a teljes befektetett tőkét elveszíthetjük, ezért csak nagy elővigyázatossággal, tőkénk kis részével szabad ilyenhez nyúlni. Párja jelenleg például az EBEURHUFTS34, ez short, azaz forinterősödésre jó, és 16-szoros a tőkeáttétele.

7. Certifikátok külföldön

A Frankfurti Tőzsdének külön szekciója van certifikátokra, sok ezer termékkel (nálunk Pesten pár tucatnyi a kínálat, azok is sokféle termék között oszlanak meg, nemcsak a forint szerepel). Ehhez több brókercégen keresztül hozzá lehet férni, ahogyan külföldi részvényekhez is.

A frankfurti tőzsde keresője itt látható (angolul, németül és néhány egzotikusabb nyelven), a turbó certifikátok a „knock out” címszó alatt találhatók. Csak az euró/forintra (euróban) 169-félét találtunk, a BÉT-en ezekből most négyféle van. De azok legalább forintért vehetők.

Előny tehát a hatalmas választék, tapasztalatunk szerint a kibocsátók haszna, a tőzsdei vételi és eladási árfolyamok közötti marzs pedig sokkal kedvezőbb, mint itthon. A brókerjutalék azonban többnyire magasabb, mint a BÉT-en, a minimumjutalék miatt a minimálisan megvenni érdemes mennyiség is, és persze euróval kell hozzá rendelkeznünk.

8. CFD-k és határidős ügyletek

A CFD (contract for difference) és a határidős (futures) ügylet nagyon kedvező lehet, de csak a hozzáértőknek. Ha ugyanis az árelmozdulás túl nagy és rossz irányba történik, pótbefizetést kérhetnek, tehát az ügyfél az eredeti befektetésének többszörösét is elveszítheti.

Hátránya egyben előnye is lehet, a tőkeáttétel ugyanis hatalmasra duzzadhat, nemcsak veszíteni, nyerni is itt lehet a legnagyobbat. Az egy egységnyi mögöttes termékre jutó költség, brókerjutalék, árfolyamrés valószínűleg itt a legalacsonyabb. (A tőkeáttételes kereskedésről érdemes részletesebben archív cikkünkben olvasni.)

9. Bízik a forintban? Vegyen fel devizahitelt!

Furcsán hangzik? Pedig nem az. Ha devizahitelt veszek fel, akkor az a jó nekem, ha a forint erősödik, ekkor ugyanis alacsonyabb lesz a törlesztőrészlet. Következésképpen aki devizában adósodik el, az a forintban bízik (vagy legalábbis abban, hogy nem gyengül majd fizetőeszközünk, ahogy az a válság óta történt).

A lakossági devizahiteleket azonban lényegében betiltották Magyarországon. Akinek mégis van erre lehetősége – vállalkozóként, külföldön dolgozóként például –, és bízik a forintban, annak érdemes lehet elgondolkodnia a felvételén. Valamint ha a kamat is kedvező – márpedig most Európa-szerte alacsonyak a kamatok.

Van azonban, aki úgy gondolja, hogy forinthitelből is lesz még olcsó választék, és az MNB várhatóan a kamatokat is a végsőkig szabályozza, alacsonyan tartja majd. Például Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője az Alapblogon.

(Ha devizajövedelme vagy megtakarítása van valakinek, és forinthitelt vesz fel, akkor pedig nyilván éppen a forint gyengülésében bízik.)