A részvénypiacok az idén meglehetősen volatilisek, azaz nagyok az áringadozások, és állandóan a kockázatokról szólnak a tudósítások. De mitől is félnek a piacok? Sok mindentől.

• Az orosz-ukrán háborútól, ezzel összefüggésben a kereskedelem és a gazdasági növekedés zsugorodásától.
• Az inflációtól és a kamatemelési hullámtól, amely az USA-ban és sok más országban kibontakozott.
• A kínai Covid-problémáktól, amelyek szintén a növekedés lassulását okozhatják és fokozzák az ellátási láncok zavarait.
• De ehhez jön még sok más is, mint a kínai ingatlanpiaci lufi, a kínai adósságválság, a kínai internetes cégek szabályozása az állam részéről.

Pesszimista kisbefektetők

Ilyen hangulatban nem csoda, hogy nagyon pesszimisták az amerikai kisbefektetők, már mintegy 20 hete. A háború előtti hetekben is borúlátók voltak. Az AAII (American Association of Individual Investors) rendszeres felmérése szerint csak 24,7 százalékuk vár részvénypiaci áremelkedést a következő hat hónapban, ami extrém alacsonynak számító érték. A pesszimisták aránya pedig nagyon magas.

Mekkorát estek a piacok?

A borzasztó rossz hangulatban a részvényindexek nem is teljesítenek olyan rosszul. Az S&P 500 a tavaly őszi 4820 pont körüli csúcsról péntekig 4490-re esett – ez csak hét százalék. Február 23-án 4300 körül volt, február 24-én 4100-ra esett, de most pluszban van a háború előtti állapothoz képest is.

A német DAX-index 14 600 körül volt a háború előtt, most 14 280, tehát nem sokkal van lejjebb. A bitcoin pedig mintegy tíz százalékkal magasabbra ment ez idő alatt. Mi ennek az oka? – tette fel a kérdést a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa, Eidenpenz József a TrendFM rádió reggeli műsorában.

A Fed még így is túl laza

A megoldást abban is lehet keresni, hogy az extrém pesszimizmust gyakran követik a tőkepiacon emelkedések, a pesszimisták ugyanis már eladtak, kevés eladó, kínálat maradt a piacon. Így kisebb kereslet is felfelé mozdíthatja az árfolyamokat. Tehát a “félelem falán” emelkednek az indexek, mint már sokszor a történelemben.

Másrészt pedig az amerikai infláció és a kamatszint között még mindig óriási a szakadék, súlyosan negatívak a reálkamatok – ahogyan sok más országban, például az EU-ban is. Ez egyfajta fundamentális alapot is adhat az emelkedésnek.

A DeFi-ben van magas kamat

A kriptodevizák iránti keresletet növelheti az is, hogy abban az ágazatban – bár jóval magasabb kockázat mellett – sokkal magasabb hozamot, kamatot el lehet érni. A DeFi (decentralizált pénzügyek vagy decentralizált finanszírozás) emiatt egyre több kisbefektetőt vonz. Erre utalnak a statisztikák is, amelyek szerint mintegy kétezer milliárd dollár van DeFi-konstrukciókban lekötve, nem sokkal kevesebb, mint a novemberi történelmi csúcsok idején.

Az adást itt hallgathatja meg: