|
| Fotó: MTI/AP |
Piros, piros, piros – meglehetősen egyhangú képet mutattak a világ tőzsdeindexei az elmúlt huszonnégy órában. Az amerikai börzék kedden még az előző napinál is nagyobb, 2 százalékot közelítő mínuszokkal zártak, az ázsiaik magyar idő szerint ma hajnalban valamennyivel kevesebbel megúszták, s a szerdai napot az európai tőzsdebarométerek csak azért nyitották mérsékeltebb veszteséggel – sőt a frankfurti DAX már zöldben –, mert az előző nap letudták a maguk 1,5 százalék feletti eséseit.
Az áruk közül az olaj ára alig mozdult az előző naphoz képest, a Brent hordója 70, a WTI-é 62 dollár körül mozgott szerda délelőtt, a vészhelyzetekben befektetői menedéknek számító arany viszont tovább araszolgatva felfelé már az 1290 dolláros szinttel kacérkodik.
Továbbra sem néz ki jól a forint, az euróval szembeni jegyzése 324 felett tartózkodik, s az Equilor Befektetési Zrt. elemzői úgy vélik, jelentősebb magyar makrogazdasági adat hiányában heteken belül egészen a 330-as szintig gyengülhet.
Ám ez még arrébb van, addig is lássuk, mire érdemes figyelnünk szerdán.
1. USA-Kína kereskedelmi saga
Copy paste, vagyis gyakorlatilag megismételhetjük az egy napja írottakat. Legalábbis általánosságban. A helyzet ugyanis annyit rosszabbodott a tegnaphoz képest, hogy Washington főtárgyalója megerősítette, péntektől, ha törik, ha szakad, mindenképpen megemelik a kínai termékekre kivetett amerikai vámtarifa mértékét. Ez a kijelentés változtatta meg a vihar előtti csendet váró tegnapi általános piaci hangulatot, mivel egyértelműnek látszik, Trump nem blöffölt a szigorítást hétvégén kilátásba helyezett tweetjében. Amire csak rátett egy lapáttal, hogy a kereskedelmi háború és a belső kereslet jelentős bővülése miatt a kínai külkereskedelmi többlet áprilisban csökkent.
2. Vegyes gyorsjelentési összkép
A január-márciusi adatait publikáló nyolc cég közül enyhe többségben voltak azok, amelyek kellemes meglepetést okoztak. Közülük is kiemelhető az amerikai Allergan gyógyszercég, már csak magyar érintettsége okán: a Richter termékének az értékesítéséből 70 százalékkal több bevétele származott az előző év azonos időszakához képest. Mivel a negyedéves eredménye is a vártnál magasabb lett, menedzsmentje emelte az idei előrejelzéseit.
Száguldott az olasz Ferrari is az első negyedévben, főként a Portofino és a 812 Superfast modellek kimagasló értékesítési volumenének köszönhetően.
A német cégek közül a Siemens vezetősége megerősítette, hogy 6,3-7 euró nyereség juthat a most 123 euró körül forgó részvényére. Az integrált gépjárműipari és ipari beszállító Schaeffler kilátásait azt teszi bíztatókká, hogy készpénztermelő képessége 2019-ben 400 millió euró lehet. Vegyesen zárt a Commerzbank: bevételei az egy évvel korábbinál alacsonyabbak lettek az idei év első negyedében, mint a tavalyiban, azon belül azonban a nettó kamatbevételei két számjeggyel bővültek, alapvetően annak köszönhetően, hogy több mint százezer új ügyfelet sikerült szereznie. Nettó profitja viszont a piaci várakozásoknál valamivel halványabb lett. Nagyot esett a Münchener Rück biztosító működési profitja, a nettó viszont a vártnál magasabb lett, így a menedzsment meg is erősítette a 2,5 milliárd eurós éves nyereség-előrejelzését. Az Osram sem villogott, ami azonban már nem volt meglepő annak fényében, hogy márciusban az autóipar, a világítástechnika és a mobil eszközök piaci gyengélkedésére, valamint a gazdasági lassulásra tekintettel mérsékelte az idei évre szóló prognózisát.
Ma három magyar cég – a Magyar Telekom, a Graphisoft Park és a Waberer’s – is publikálja első negyedéves adatait, míg a tengerentúlon a magyar idő szerint este 10 órás amerikai tőzsdezárás után jelentő Walt Disney-re vetülhet a világ szeme.
3. Hazai osztalékok
A Graphisoft Park-, az Elmű-, az Émász- és a BIF-részvények már osztalékszelvény nélkül forognak, a Rábáé azonban e tekintetben még szabad préda. A győriek tegnapi közlése szerint a legkésőbb május 17-éig megvásárolt részvények gazdái kaphatják meg az ezer forint névértékű papírokra járó 17,96 forintos nyereségrészesedést, ami a szerda délelőtti 1180 forintos tőzsdei árhoz képest 1,5 százalékos osztalékhozamot garantálhat.
Ez a „gig economy.” 
