A 2022-es évben bekövetkezett sokkhatások után 2023 elején nem sok jóra számíthattak a befektetők a magas inflációs adatok, az emelkedő jegybanki kamatok, és a piaci szereplők többsége által beárazott hard landing forgatókönyv (ezzel az angol kifejezéssel szokták illetni a negatív gazdasági kilátásokat, mindenekelőtt a recesszió valószínűségét – a szerk.) miatt. A túlzott pesszimizmusra azonban rácáfoltak a nemzetközi tőkepiacok és az egyre magasabb fejlett piaci hozamkörnyezet közepette szép lassan emelkedésbe kapcsoltak – foglalta össze találóan az idei év első felére jellemző privátbanki folyamatokat lapunk érdeklődésére az OTP Bank.
Összességében a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülése miatt május 1-jén 13 fősre szűkült privátbanki mezőny tagjai június végén közel 8600 milliárd forintot kezelhettek – a feltételes módot az indokolja, hogy lapunk körkérdésére ketten, pont az egyesült hitelintézetekből képződött MBH Bank, valamint a Generali Alapkezelő nem szolgáltattak adatokat, így azokat nekünk kellett megbecsülnünk. Ez az összállomány közel 6 százalékkal magasabb a 2022 véginél, ami a Központi Statisztikai Hivatal által a január-júniusi időszakra kimutatott 23,6 százalékos inflációt figyelembe véve reálértéken jelentős csökkenés.
Az első félévi pénzromlásnál nagyobb értékű vagyongyarapodást a tizenháromból mindössze egy privátbanki szolgáltató, az Equilor tudott elérni, amely által június végén kezelt állomány 27,5 százalékkal haladta meg a fél évvel korábbit. Két cégnél, az Unicreditnél és az SPB-nél pedig nemhogy reál-, hanem abszolút értékben is csökkentek fél év alatt az ügyfélvagyonok.
Az OTP Private Bankingnél a magas inflációs környezet miatt az értékpapírvételek gerincét továbbra is a kötvénybefektetések tették ki, ám a forint átmeneti erősödését kihasználva a devizában denominált állampapírok, illetve a magas hozamon forgó vállalati kötvények súlya is növekedni tudott a portfoliókban.
Az első félév vége felé bejelentett, július 1-jétől hatályos adózási és szabályozási változások – mindenekelőtt a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) kiterjesztése az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével a kamatjellegű bevételekre – fő vesztesei a K&H Bank közlése szerint a számlák és a betétek, nyertesei pedig a befektetési alapok és az állampapírok voltak. Utóbbiak közül különösen a lakossági, inflációkövető konstrukciók kaptak nagy szerepet, rajtuk kívül a kötvények és kötvényalapok voltak az abszolút kedvencek a befektetőknél. E hitelintézet privátbankárai a részvények alulsúlyozását javasolták az ügyfeleiknek, legfeljebb csak a válságálló szektorok papírjai esetében tettek kivételt. Úgy vélik, hosszú távon a vegyes alapok – melyek jellemzően kötvényeket és részvényeket tartalmaznak – teljesítménye is egyensúlyba kerül.
Érdekes, hogy az OTP Bank a derivatív termékeknél is tapasztalt érdemi előrelépést. Az úgynevezett DCI termékek (azaz kétdevizás betétek) ugyanis a volatilis forint piacának köszönhetően, míg az euróban denominált strukturált befektetések a kínált kedvező kamattartalom következtében keltették fel egyre több befektető figyelmét.
Más kérdés, hogy a forint jelentős erősödése (mely során a tavaly még az euróval szemben 435-ig is jutott árfolyam az idei év első felében 370 körül stabilizálódott, mielőtt elkezdett ismét gyengülni, de ez már a második félév fejleménye) miatt a devizában denominált kezelt állomány forintban kifejezett értéke nemigen nőtt – mutattak rá a Concorde Értékpapír Zrt.-nél.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisen (FWR) által kezelt vagyon növekedésének döntő része az új és meglévő ügyfeleik által hozzájuk átcsoportosított pénzekből származott, ami akkora mértéket ért el, hogy a cég idei első félévi ügyfélakvizíciói rekordot döntöttek. Tapasztalataik szerint a hazai csökkenő hozamkörnyezetben a tudatos, hosszútávú portfolióépítés szerepe újra megnőtt.
Az Erste által kezelt privátbanki vagyon növekedése is nagyban köszönhető az ügyfelektől – újaktól és meglévőktől – származott pénzbeáramlásoknak. Mindezek mellett a nagyon kedvező tőkepiaci hangulat is fontos szerepet játszott a bővülésben, hiszen a portfoliókban jelentős, közel 30 százalékos a részvényarány, márpedig az árfolyamok az első félévben dinamikusan nőttek.
„Összességében nagyon elégedettek lehetünk a 2023-as év első felével. A kezelt vagyon devizában álló hányadának forintban mért alakulását a forint első félévi erősödése rontotta, de ezt az átértékelődést bőven kompenzálták az első féléves jelentős hozamok. Továbbra is nagyon fontos, hogy a teljesítmény megítélése mindig a kijelölt deviza alapján történjen, portfoliókezelésünkben erre mi nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen az árfolyamhatás elfedheti a valós teljesítményt” – mutattak rá a Hold Alapkezelőnél.
Érdekes, hogy ha nem is számottevően, alig fél százalékkal, de fél év alatt csökkent a privátbanki számlák száma.
Ami az összvagyon fentebb már említett növekedése alapján azt jelenti, hogy egy számlán június végén átlagban nagyobb értékű vagyonok szunnyadtak, mint 2022 végén. Az idei első félév zárásakor egy számlára a legtöbb, 1,11 milliárd forint a bécsi székhelyű Gutmann magyarországi lerakatánál jutott, míg a legkevesebb, 63 millió az SPB-nél.
Ez utóbbi összeggel ugyanakkor a hazai privátbanki szolgáltatók többségénél nem is érdemes próbálkozni, miután kilenc cégnél is legalább 75 millió forint a minimális beugró, vagyis az az összeg, amelytől vállalják a vagyon kezelését. Igaz, közülük ketten, a K&H és az OTP Bank több limitet is meghatároztak. Egyet a vagyonosok között is kiemelkedő potenciájú, úgynevezett kiemelt ügyfeleiknek, egyet – illetve az OTP kettőt – pedig a kevésbé tehetős, de azért így is 20-40 millió felett diszponálóknak.
Az OTP egyébként a megváltozott gazdasági környezetre és piaci viszonyokra, valamint az ügyféligényekre reagálva fokozatosan egy új kiszolgálási modellt vezet be a legvagyonosabb ügyfelei számára. A hazai privátbanki szolgáltatók körében az elsők között biztosít majd az adott vagyoni szegmens számára exkluzív, fizikailag Magyarországon is elérhető privátbanki kiszolgálást nyugat-európai, leginkább svájci és liechtensteini mintára a high-net-worth individual ügyfeleknek. A kiszolgálási struktúra átalakítása az OTP Private Bankingen belüli privátbanki szegmens 40 millió forintos belépési limitjét nem érinti, ugyanakkor az ebbe a szegmensbe tartozó privátbanki ügyfelek is fokozatosan megújuló szolgáltatásban részesülnek majd, ha 40 millió forint felett van a vagyonuk, de az nem éri el a 300 milliós szintet. Az átalakítás érinti az OTP Private Banking harmadik kiszolgálási modelljét, a Digitális Privát Bankot, aminek a megújított szolgáltatása 10 millió forint helyett egységesen 20 millió forinttól érhető el. Az átalakítás célja, hogy az OTP Bank még magasabb színvonalon tudja kiszolgálni az igazán vagyonos ügyfeleit, és minden privátbanki szegmensben a leginkább testre szabott kiszolgálást nyújtsa, mely eredményeképpen a hazai piacon továbbra is egyedülállóan széles, még szintezettebb szolgáltatást fog kínálni, ennek keretében még nagyobb figyelem jut az egyes ügyfelekre, valamint a dedikáltabb termékkörök kialakítására – közölték lapunkkal.
Versenytársaik közül csak egy tervez változást, a lapunknak adott tájékoztatás szerint a Hold Alapkezelő ebben a negyedévben fogja megemelni a belépési limitet 80 millió forintról 120 millióra. A másfélszeres emelést egyrészt az elmúlt évek változásaival, a reáleszközök felértékelődésével és a vagyoni változásokkal indokolták, másrészt azzal, hogy ezáltal az online vagyonkezelésük keretein belül elérhetővé tudják tenni a portfoliókezelési szolgáltatásukat a kisebb megtakarításokkal rendelkező megtakarítók számára is, így valójában szélesebb közönség válhat az ügyfelükké.
Szokás szerint arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire számítanak a privátbanki szolgáltatók az idei év hátralévő részében, hogyan alakulhat a kezelt vagyon, milyen tényezők hathatnak arra? Íme a válaszok:
CIB: A magyar gazdaság általános helyzete egyértelműen befolyásoló tényezőként hat a költségvetési hiányon, a kamatkörnyezeten, az infláción és nem utolsósorban a forint árfolyamán keresztül a befektetések piacára. Az infláció letörése egyértelműen szükséges annak gazdasági növekedésre gyakorolt fékező hatása miatt, mely megmutatkozik mind a fizetőképes kereslet, mind a megtakarítások igen erős csökkenésében is. Az elmúlt években már megfigyelhető polarizálódás érezhetően tovább folytatódik ezzel és az egyes vagyoni szegmenseken belül érezteti a hatását. Ennek következtében még a legfelsőbb vagyoni decilisen belül is tovább nő a vagyoni koncentráció és más-más kihívásokkal szembesülnek a privátbanki szolgáltatók és maguk az ügyfeleket kiszolgáló privátbankárok is. Ez elengedhetetlenné teszi a folyamatos képzések erősítését és más típusú gondolkodásmód kialakítását, valamint az ügyfélkör további pénzügyi/befektetési edukálását is egyben. A vagyonok megőrzésének, illetve a megőrzésen túlmutató gyarapításának igénye most talán még hangsúlyozottabban osztja meg az ügyfélkört, ami a befektetési portfoliókban is hatványozottan tetten érhető különbségeket eredményez a szolgáltatóknál az eszközosztályok különböző súlyozásában.
Concorde: Folytatódó beáramlással, és a forint gyengülésének következtében jobb forintban számolt hozamokra számítunk. Idei növekedési tervünk 15 százalék.
Erste: Előrejelzéseink szerint a kezelt vagyonok növekedése bár folytatódni fog, de nem akkora mértékben, mint a második negyedév folyamán. Tekintettel a magas deviza- és tőkepiaci kitettségnek, az előrejelzésnek nagyfokú a bizonytalansága. Összességében kétszámjegyű bővülésre számítunk 2023-ban.
FWR: Gyors ütemű vagyongyarapodásra számítunk. Ennek motorja a beáramlás mellett a hozamok, illetve részben a devizás eszközök forintgyengülésből adódó felértékelődése.
Gutmann: Idén tovább nő a kezelt vagyon, körülbelül 4-5 százalékkal.
Hold: Az állományok növekedésére, tovább koncentrálódó vagyonokra számítunk. Rövid távon a kötvény, hosszabb távra a részvénypozíciók kiépítése különös jelentőségű. A mögöttünk álló jó teljesítmények, az abszolút hozamú stratégiák és a value szemléletünk a vagyonkezelési szolgáltatások várható további felértékelődése mellett várhatóan még vonzóbbá teszik a befektetési alapjainkat és a privát vagyonkezelési szolgáltatásunkat. A befektetési döntések terhe sokakat fordíthat portfóliókezelési szolgáltatások irányába.
K&H: A kezelt vagyonra több tényező is hatással lehet: a magyar gazdaság állapota, a forintárfolyam mozgása, a nemzeti bankok kamatemelései és a nemzetközi konfliktusok és az azok okozta kockázatok alakulása.
SPB: További szolid növekedéssel kalkulálunk.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Többéves mélyponton Japán gépipari megrendelései. 
