Bár a kisbefektetői érdeklődés óriási volt, brókerkörökből származó információink szerint a magyar befektetők nem kaptak a Facebook-kibocsátás során a részvényekből. A magánbefektetők eleve ki voltak zárva, így néhány brókercég és állítólag pár bank privátbanki részlege intézményként tervezte a vásárlást, összegyűjtve az ügyfelek igényeit is. Ezzel kapcsolatban is voltak azonban jogi problémák, ráadásul várható volt, hogy az amerikai intézményi jegyzőket is előnyben részesítik a külföldiekkel szemben.

Így úgy tudjuk, több hazai cég végül az utolsó napokban meggondolta magát és nem is adott be jegyzést. Azokról, akik mégis adtak be, pedig azt pletykálják, hogy végül nem is jutott nekik az értékpapírokból. Egy társaságot azonban még nem értesítettek külföldi partnerei, itt talán még van remény.

Aki a számos elemzés és vélemény után – amelyek egy része a részvények túlértékeltségét és kockázatait hangsúlyozza, sőt sokan második dotkom-lufit emlegetnek – még mindig szeretne Facebook-részvényt, azok előtt két út marad. Az egyik, hogy egyszerűen vásárol a tőzsdén, azaz az amerikai Nasdaq technológiai parketten, ma a 15.30-as nyitás után. Ehhez az kell, hogy valamely brókercégnél vagy banknál legyen ehhez szükséges számlája, számlaszerződése, valamint megfelelő mennyiségű amerikai dollárja. Ilyen hozzáférést ma már a legtöbb brókercég kínál.

A másik, hogy valahogy közvetve részesedik a papír teljesítményéből, például valamelyik befektetési alapon keresztül. (Később valószínű, hogy különböző opciók, CFD-k, certifikátok és egyéb termékek is megjelennek majd a részvényre.) Az alapoknak sokféle előnye és hátránya van, sokszor kényelmesek, megosztják a kockázatot többféle papír között, de új kockázatokat is hoznak a rendszerbe, többletköltségeket hoznak magukkal stb. Az egyik leginkább költségkímélő formájuk az ETF.

Az ETFdb cikke szerint több nagy ETF (Exchange Traded Fund, tőzsdén kereskedett alap) vásárol majd a Facebook-ból a kibocsátás után, de nagyon különböző időpontokban. A Global X Social Media ETF (SOCL) talán a legkézenfekvőbb megoldás, ugyanis kifejezetten a közösségi média szektorára fókuszál. Jelenlegi portfóliójában olyan részvények vannak, mint a LinkedIn (LNKD), a Tencent Holdings, a Sina Corp vagy a Google (GOOG). Miután a mögöttes indexébe már a részvénykibocsátás (IPO) után öt nappal, jelen esetben május 25-én bekerülnek az új papírok, ez lehet az első alapok egyike, amelyik Facebook-ot tart.

Az ETRACS Next Generation Internet ETN (EIPO) nevű ETF is viszonylag hamar, várhatóan június 6-án felveszi befektetései közé az új sztárrészvényt. A legfontosabb Nasdaq-papírokat tömörítő PowerShares QQQ (QQQ) várhatóan csak decemberben veszi majd fel a Facebook-ot, a szintén nagy és híres Technology SPDR (XLK) lehet, hogy még később.

ETF-eket már sok hazai brókercégnél meg lehet vásárolni, általában ahol külföldi részvénykereskedés lehetséges, ott ma már többnyire ezt a termékkört is kínálják.

Kik lesznek a facebook új befektetői?

Czachesz Gábor

A hírek szerint a kisbefektetői érdeklődés jelentős, az intézmények ugyanakkor meglehetősen óvatosak - írja elemzésében  az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint ez azonban megváltozhat, ha a társaság valamilyen fontos tőzsdeindex tagjává válik. Az indexeket követő, passzív stratégiát folytató befektetési alapok, az ETF-ek ugyanis automatikusan befektetnek az új indextagokba, függetlenül a fundamentális kilátásoktól.

Elemzők szerint a Facebook éppen azért választotta a kibocsátás színhelyéül a Nasdaq-ot és nem pedig a New York-i tőzsdét, mert ígéretet kapott arra, hogy gyorsított eljárásban, a bevezetés után akár három hónappal a Nasdaq 100-as tőzsdeindex tagja lehet. Ezt a tőzsdeindexet számos ETF használja referencia-portfolióként, közülük a legnagyobb 30 milliárdos tőke fölött rendelkezik. Mindezek miatt a kezdeti időszakban könnyen elképzelhető az árfolyam emelkedése, de ha ezt nem kíséri nettó profit látványos növekedése, akkor a korrekció elkerülhetetlen lesz - véli Czachecz Gábor.

Az előzetes hírek mindenesetre óvatosságra intik a gyors meggazdagodásban reménykedőket. Példának okáért a General Motors épp a facebook IPO előtti napokban jelentette be, hogy a jövőben nem hirdet a Facebookon, mert azt nem találja hatékonynak – bár a közösségi oldalon való jelenlétét nem számolja fel teljesen. Nagy kérdés, kitartanak-e a hirdetők a facebook mellett, nem riasztja-e el őket az a tény, hogy a 900 millió felhasználó több mint fele már mobiltelefonon fér hozzá a közösségi oldalhoz, a mobiltelefonos applikációkba azonban egyelőre nem sikerült beépíteni a hirdetéseket.

A Facebook felhasználói is bármikor elpártolhatnak az oldaltól: az új regisztrálók dinamikus növekedése az Egyesült Államokban már megállt, új potenciált Ázsia jelenthetne, kiemelten Kína, ahol azonban egyelőre nem is engedélyezik a közösségi oldal használatát. A meglévő bázis pedig megfogyatkozhat, ha a hirdetések megjelenítése, vagy a személyes adatok kezelése a többség számára zavaróvá válik - írja az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.