Nagyon jó volt a hangulat reggel a kínai részvénypiacon, az optimizmust vélhetően még mindig a rövidesen kezdődő kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások fűtik. A Shanghai Composite index 1,3 százalékkal ment fel, a sencseni (Shenzhen) részvényeket is tartalmazó CSI 300 mutató 1,8 százalékkal száguldott.
Európában is kellemes a kezdés, fél százalék körüli pluszt mutatnak a főbb nyugat-európai indexek. Pedig az erősödő euró elvileg nem túl jó az exportőröknek, vissza szokta húzni a részvényárakat.
Az olasz és a török tőzsdeindex ennél jobban, a londoni ennél rosszabbul teljesít. Amerikában a határidős indexek enyhe emelkedést mutatnak. A BUX index kezdetben kereste az irányt, nulla körül ingadozott, de azután mintha felfelé találta volna meg, 11 órakor 0,3 százalékos pluszban van.
Mol fel, OTP le
Az OTP egy százalékkal esik (10 230), a Mol 1,5 százalékkal emelkedik (2782). A Richter 5420, ez 0,6 százalékos plusz, a Telekom százalékban ugyanennyivel 404-re ment. Az Opus is egy százalékkal erősödik.
További árfolyamok itt láthatók
A forint a tegnapi gyengülés után ismét erősödik, 323,30 az euró, mintegy hatvan fillérrel van a tegnap esti alatt. Ismét gyengül a török líra, de viszonylag mérsékelten, fél-háromnegyed százalékkal. Pedig a törökök ismét kaptak egy politikusi figyelmeztetést Washingtonból.
Trump lenyomta a dollárt
Miután Donald Trump amerikai elnök megjegyzéseket tett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed politikájára, a dollár negyed százalékkal gyengült a főbb devizákhoz képest. (Ezt mutatja a DX klasszikus dollárindex.) Az euró/dollár, amely néhány napja még 1,13-nál éves mélypontot ütött, most átlépte az 1,15-ös határt is.
A gyengülő dollár hagyományosan jót tesz egyes árupiaci termékeknek, például az aranynak, a sárga fém most, egy hét után először ismét átlépte az 1200 dolláros határt. Az olaj alig változik, a cink majdnem három százalékos pluszban van Londonban. (Az aranyról, aranybányákról nemrég itt írtunk.)
A főbb kriptodevizák kissé esnek, általában 1-3 százalékkal, a bitcoin 6330 körül jár.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
