A nap grafikonja: Bíznak-e a magyarok a forintban?

(Fotó: 123rf.com)

Az elmúlt fél évben közel 370 milliárd forinttal növelték a háztartások a devizaalapú befektetéseiket a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – írta az NN Biztosító közleménye. De a Privátbankár számításai szerint hasonló képet mutatnak a magyar befektetési alapok is: fél év alatt 36, egy év alatt mintegy 70 milliárd forinttal nőtt az euróban jegyzett befektetési jegyek összértéke, és ebben csak minimális volt  az euróárfolyam változásának hatása. (Egy évvel ezelőtt is hasonló szinten, 309-310 forinton állt az euró.)

A 2013-as év elején még 295 milliárd forint volt eurós alapokban, most június végén már 426 milliárd forint (ennek egy kisebb része árfolyamnyereség a gyengülő pályán levő forint miatt). Úgy tűnik, szépen lassan ugyan, de egyre több az eurós befektetések aránya. Aminek lehet egy olyan oka, hogy több év távlatában a forint is gyengült, de az is közrejátszhat, hogy a statisztikák szerint egyre több magyar dolgozik külföldön, jellemzően euróért.

A befektetési alapok vagyonán belül azonban inkább csökkent az euróban jegyzett befektetési alapok aránya az összes alapon belül: a 2012 végi 9,1 százalékról június végéig 7,8 százalékra (kék vonal). Ebből inkább az következik, hogy a lakosság a forintban bízik jobban. Valamint ebben is van logika: a forintkamatok sok-sok éve már, hogy meghaladják a devizabetétek, devizakötvények kamatát, hozamát.

Így végső soron a forint és az euró mellett is vannak érvek. (Érdemes még egyáltalán euróban takarékoskodni? - erről itt írtunk.)

A dollárral is hasonló a helyzet, számításaink szerint amint az utóbbi bő egy évben rengeteget erősödött az euróhoz és a forinthoz képest (lila vonal), de eközben el is vitték az emberek a dollárjaikat az alapokból. (Piros vonal.) A dolláros befektetések aránya is szépen lassan csökkenő tendenciát mutat az összes befektetési alapon belül.

Ha röviden akarnánk összefoglalni: a devizás befektetési jegyek értéke nőtt ugyan az utóbbi pár évben, de az összes megtakarításon belül az arányuk csökkent. Vagyis, legalábbis a befektetési jegyek terén, lényegében inkább a forintra szavaztak a megtakarítók, ami a silány, de a fejlett nyugati országokhoz képest még mindig magasabb magyar kamatszint mellett érthető is.