Két hete még arról beszéltünk, mennyire alacsony a volatilitás a piacokon, a fundamentumok mennyire erősek, most pedig a saját bőrünkön tapasztaljuk, hgy a részvénypiacok, a befektetési termékek kockázatosak – mondta Al-Hilal István igazgató a Fidelity International konferenciáján.
Ám ha az esésben nem rendelkezünk befektetésekkel, nagy a kockázata annak, hogy az emelkedésből sem vesszük majd ki a részünket. A korrekciók a bikapiacok normál részei. A nemzetközi részvénypiacokon a legjobb emelkedő napokat kivéve, kiemelve az emelkedésből, sokkal rosszabb az indexek teljesítménye, mint ezekkel a napokkal együtt.
Adam Lessing szerint a bikapiac nagyon régen tart, ösztönös megérzésünk is azt mondja, hogy lassan véget kell érjen. De ez nem jelenti azt, hogy a következő 1-2 év ne lehetne még jó. Sokan nagyon jó hozamokról mondtak le már amiatt, mert ezt a szakaszt kihagyták. Szerinte még nincsen teljesen vége a bikapiacnak, van még benne erő.
Vissza az alapokhoz
A volatilitás nagyon hosszú időn keresztül alacsony volt, most inkább visszatért a normál kerékvágásba. A piaci ciklus ezen szakaszában ez teljesen megszokott, normális – mondta a szakember. (A volatilitás az árfolyamok ingadozásának mérőszáma, hirtelen megugrása az utóbbi 1-2 hét piaci turbulenciáinak fontos ismérve volt – a szerk.)
Itt-e az ideje a pánikolásnak? – vetette fel Charles-Henri Kerkhove befektetési igazgató. A volatilitás tavaly nagyon alacsony volt, a jelenlegi brutális emelkedés feszültséget jelez, aminek még lehetnek utóhatásai. De ez szerinte is visszatérés a normalitáshoz. A piac visszatér az alapokhoz.
Gazdaság és tőzsde kéz a kézben
A makrogazdasági kilátások kedvezőek, a reál-GDP pozitív volt az elmúlt években, még gyorsulásnak is szemtanúi lehettünk. Ennek részben az a stimulus volt az oka, amit az USA végrehajtott, és a következő években is lehet ennek hatása. Az USA költségvetése erősen deficites lesz, ami jelentős támogatást ad a gazdaságnak.
Utoljára 2015-ben volt részvénypiaci korrekció és megugró volatilitás, akkor azonban rosszabb volt a gazdaági helyzet. Most a növekedés gyorsulását látjuk, nagyon magas beszerzésimenedzser-indexeket, így “szinkronizált helyzetben vannak” egymással a tőkepiacok és a gazdaság – mondta a szakember.
Oszd meg a kockázatot
A magasabb kamatok ellenére jó az USA pénzügyi helyzete, a gyenge dollár is segít. A fő veszélynek a szakember globálisan az inflációt nevezte, és az erre adott esetlegesen eltúlzott jegybanki reakciókat.
Ez ellen a Fidelity “multi asset”, azaz vegyes összetételű portfólióiban különböző hedgelési, kockázatcsökkentési technikákat és alternatív stratégiákat alkalmaz. Például megosztja a kockázatot, olyan eszközöket is vesz, amelyek hozama nem függ az általános tőkepiaci ciklusoktól.
Kötvényezni pedig muszáj
A tavalyi is jó év volt a fix kamatozású kötvények számára Tim Foster kötvényportfólió-menedzser szerint. A magyar államkötvény-hozamok meglehetősen alacsonyak voltak, egytől 3-4 százalékig. A fix hozamú kötvények és a részvények árfolyammozgása között kicsi a korreláció, tehát a kockázatcsökkentéshez államkötvényeket is kell venni portfóliónkba.
Az infláció az erős gazdasági növekedés ellenére is elmarad a várakozásoktól. A bérek ütemes növekedése, a munkaerő-hiány azonban felfelé ható nyomást gyakorol rá. A globalizáció erői, a népesség elöregedése azonban alacsonyan tartják a jövedelmeket és az árakat egyaránt.
Megfordulhat a hátszél
A Fed részéről Tim Foster továbbra is lassú kamatemelést vár, az EKB pedig folytathatja eszközvásárlási programját. Az európai kötvénypiacon a központi bankok a kínálat 30-40 százalékát is felvásárolhatták, a stratégiájuk azonban lassan változhat.
Ez év közepétől a központi bankok szerepvállalása megfordulhat, negatívba fordulhat. Tehát globálisan is elkezdhetik leépíteni a felvásárolt eszközök állományát. Ez némi aggodalomra ad okot, ellenszél a globális befektetési piacon. A szakember szerint nagyon fontos megfelelő keveréket, diverzifikált portfóliót összeállítani államkötvényekből és egyéb eszközökből.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
