A mai napot a tegnappal érdemes kezdeni, ugyanis kedd délutánra nagyon rossz hangulat alakult ki a tőkepiacokon, az európai indexek 2-3 százalékkal estek le. Az USA-ban is minipánik alakult ki az inflációs és recessziós félelmek miatt, és a három százalékot is elérte a mutatók esése.
Estére azonban fokozatosan magukhoz tértek, az S&P 500 szerény emelkedésben tudott végezni, a Nasdaq technológiai piac indexe pedig 1,7 százalékkal ugrott meg. A tőzsdék ma a tegnapi gödörből ugyan, de felfelé tartanak, a német index 1,3, a francia és a brit 1,5 százalékos pluszban áll jelenleg.
A kamat és a hozam uralja a piacot
Az amerikai határidős indexek picit esnek, miközben a piac a Fed legutóbbi ülésének az esti órákban esedékes aktáira vár. Ez jelzést adhat a következő hónapokban várható lépésekről, kamatemelésekről. A tegnapi hangulatjavulásban szerepe lehetett az amerikai kötvényhozamok csökkenésének, a tíz éves érték ugyanis 2,8 százalékra is lesüllyedt, és ma sincs sokkal magasabban. A brit kormányválság viszont nem tesz jót az európai hangulatnak.
Itthon a BUX index kissé alulteljesítő fél százalékos emelkedésével, az OTP 1,3, a Mol 0,7 százalékkal megy fel. A tegnapi nyertes Richter ma csak fél százalékkal drágul, a Telekom pedig 1,4 százalékkal veszít értékéből. Az OTP bejelentette, hogy 400 millió euró összértékben bocsát ki zöld kötvényeket július 13-ával, három éves futamidővel, 5,5 százalékos hozammal.
Új történelmi csúcsokon az euró és a dollár
Az euró/forint tegnap 409,84, a dollár/forint pedig 399,42 forinton tetőzött az Investing.com adatai szerint. Ma azonban “a helyzet fokozódik”, 410 felett is volt az euró és 401 felett a dollár késő délelőtt, vagyis új csúcsok születtek. Ma egyébként a lengyel zloty is jelentősebb gyengülésbe kezdett.
Holnap, csütörtökön újra egyhetes aukciót tartanak, amelynek kamatával az MNB az utóbbi időben a forintot támogatta. Elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy újabb emelés következik. Pénteken reggel pedig a júniusi forintinflációt teszik közzé, ami szintén piacbefolyásoló tényező lehet.
A forintgyengülés számos okát a következő cikkünkben is taglaltuk:
Az MNB tenderrel is helyrehozhatná a forintot?
Egyéb okok mellett az euró-forint swap piacon jelentősen megemelkedett kamattartalmaknak tudja be az Erste Befektetési Zrt. a forint újabb gyengülését. Ez a magas swappiaci kamat mostanra különböző futamidőknél 9-11 százalékra emelkedett, máskor is meg szokott jelenni, a negyedév végén. Amire az MNB általában néhány hetes swap piaci tenderekkel, eurólikviditás biztosításával és forintlikviditás szűkítéssel szokott válaszolni. De most a hó vége után is fennmaradt a helyzet.
Így a forintgyengülést a forint hozamszintek jelentős emelkedése, felzárkózása vagy jelentős eurólikviditást nyújtó swap piaci tenderekkel is helyre lehetne állítani – írja a brókercég.
Húsz éves gödörben az euró
Az euró tegnap húsz éves mélypontra érkezett, az euró/dollár 1,0240 is volt. Közelítünk a paritáshoz, azaz az 1:1-es váltási arányhoz. Az elemzők az erős dollárt is rendszeresen említik a forint – és minden más kockázatos eszköz – gyengeségének okai között, de ugyanez sokkal kevéssé hatott például a lengyel pénzre.
Meglepő olajár-jóslat jött
Mintegy tíz százalékkal zuhant tegnap az olaj, állítólag főleg a recessziós félelmek és az erős dollár hatására, így a WTI rövid időre benézett 100 dollár alá is. Ma azonban már egy százalék feletti emelkedés után 100,6 a WTI és 104,5 a Brent ára. A földgáz két százalék körüli mértékben drágul Európában.
Az olajár eséséhez hozzájárulhatott, hogy a Citi az év végére 65 dolláros értéket prognosztizált recesszióban. Nemrég azonban az oroszok még 300-400 dolláros olajárral fenyegetőztek arra az esetre, ha olajukra vételárplafont szabna a Nyugat. A tegnapi esés egy másik oka lehetett, hogy megoldódni látszik a norvég sztrájkhelyzet, miután a norvég kormány gyorsan és hathatósan közbelépett.
Szabályoznák a kriptóvadnyugatot
Az Európai Unió ideiglenes megállapodásra jutott a világ első átfogó szabályrendszeréről, amely az egyik törvényhozó által “vadnyugatinak” nevezett kriptópiacot regulázná meg – írta a Reuters. Azoknak a kriptócégeknek, amelyek digitális tokeneket akarnak kibocsátani és értékesíteni egy uniós államban, engedélyt kell majd szerezniük a nemzeti szabályozó hatóságtól. Ez mind a 27 országra kiterjedne.
Felelősséggel tartoznak majd a szolgáltatók a fogyasztók digitális pénztárcáiban levő kriptovaluták elvesztéséért. A nemzeti felügyeleteknek tájékoztatniuk kell az EU értékpapír-felügyeleti hatóságát, az ESMA-t az általuk engedélyezett nagy szereplőkről.
Az USA-ban pedig egy fontos szerzői jogi per indult, amelynek során a híres Bored Ape Yacht Club (Unott Majom Jacht Klub) NFT-kollekcióról ismert Yuga Labs cég perli az egyik utánzót.
Jön a Zwack-osztalék
Bejelentették a Zwack Unicum osztalékfizetésének menetrendjét, a részvényenként 1500 forintos szelvényt még tartalmazó részvénnyel július 18-án lehet utoljára kereskedni.
Idén jelentősen felülteljesítőnek minősül a magyar piacon a Zwack, 11,6 százalékos plusznál jár már, továbbá a 1500 forintos osztalék nyolc százalék feletti osztalékhozamnak felel meg a mostani árfolyamhoz képest – írja a KBC Equitas.
A Ford a Tesla nyomában?
A második negyedév alatt 1,8 százalékos növekedést mutatott a Ford értékesítése. Relatíve ez jó teljesítmény, mert más gyárak csökkenést regisztráltak. Voltak, akik azt emelték ki a jelentés után, hogy szárnyaltak a Ford eladásai júniusban, mások szerint azonban az elemzők ennél is többre számítottak. Tény, hogy az autógyártó júniusban több mint 152 ezer autót értékesített az USA-ban, ami 31,5 százalékos éves növekedés.
Az elektromosautó-értékesítések pedig 77 százalékkal nőttek. Így egy harmadik interpretáció szerint a Ford már a Tesla nyomában lohol. A részvény nagyobb mínusszal kezdett, de végül csak 1,1 százalékot esett.
Leállás jöhet a Teslánál
A Tesla a hírek szerint néhány hétig szünetelteti a sanghaji és berlini üzemek termelését, hogy később annál inkább növelni tudja a kibocsátást, különösen az utóbbiban. Elon Musk vezérigazgató a közelmúltban a berlini gyárat “pénzégető kemencének” nevezte, miközben a jelentések szerint mind ott, mind Austinban problémák merültek fel a termelés növelésével kapcsolatban.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az idei I. negyedév végén átlagosan 55 407 forintot fizettek a normál használatú egyedi személyautók üzembentartói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
