Privátbankár.hu (P.): Idegesnek látszanak a piacok, de van rá okuk, lesz amerikai kamatemelés, elnökválasztás, olaszországi népszavazás... jön egy jó kis összeomlás?
Kiss Mónika (K. M.): Krachra nem számítunk, de nem találkoztam még olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy a következő héten krach lesz. De az biztos, hogy az év legizgalmasabb időszaka jön, pedig eddig is ez volt az elmúlt öt év közül a legkalandosabb.
Az első állomás az események sorában október 20-a lesz, amikor az Európai Központi Bank összeül., Néhány hete pletykáltak már arról, hogy a jegybank készül a lazítási program kivezetésére. Az EKB részéről még a szándékot is tagadták, arról volt inkább szó, hogy valamennyi eshetőség napirendre kerül. Az EKB-től nem számítok kommunikációs változásra, ha ez az aggodalom csillapodik, az nagy megkönnyebbülést okozhat a piacon.
P.: Mintha a jegybankok nem is annyira az intézkedéseikkel, hanem a szavaikkal próbálnák befolyásolni a piacokat.
K. M.: Igen, a Fed részéről pl. ez a legolcsóbb megoldás. Amíg sikerül a szavakkal, az üzeneteikkel és a hitelességükkel befolyásolni a piacot, addig miért is emeljenek kamatot? Persze túl sokáig nem lehet csak úgy farkast kiáltani, mert egy idő után nem hiszik el. A jegybanki hitelesség törékeny érték, csak módjával használható ez az eszköz. Huszadikán az EKB mellett a török jegybank is összeül, hogy döntsön az irányadó kamatokról. Az amerikai gazdaság változásaira Európában a török líra a legérzékenyebb, mert ott a legmagasabb a kamatszint. Az övék az utolsó carry-deviza Európában.
P.: Az orosz rubel már nem?
K. M.: Sokkal kisebb mértékben Törökország olajimportőr, ez itt a nagy különbség. Soha nem volt ilyen gyenge a török líra, mint a napokban, ennek természetesen főleg belpolitikai okai vannak. A piac kamatcsökkentésre számít, de a független jegybanki tevékenység már a múlté, minden valószínűség szerint erről Erdogan fog dönteni.
P.: A múlt hónapi kamatcsökkentéskor még nagyon furcsákat mondott az elnök, hogy nem érdekli a nemzetközi hitelminősítők véleménye, vagy hogy minél alacsonyabbra csökkentik a kamatot, annál kisebb lesz az infláció. Ebből kiindulva lehet a líra még sokkal gyengébb is?
K. M.: Így van, és nem csak a líra gyengülhet. Akármennyire is törökországi esemény a belpolitikai válság, nem lehet elszigetelt jelenség a líragyengülés. Egyre jobban látszik, hogy a tőkepiacok egy érett fázisba értek, és így sokkal érzékenyebbek az egyébként külföld számára semleges hírekre. A múlt héten például a thai elnök betegsége is nagyon erős reakciókat váltott ki. Ha ilyesmit tapasztalunk, az jelezheti, hogy fordulat előtt állnak a tőkepiacok. Véleményem szerint még van egy nagyon kevés időnk, mielőtt a fordulat jön. Az év végéig még jó maradhat a helyzet.
|
| Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője |
P.: Mi ad okot optimizmusra?
K. M.: Előttünk áll az amerikai gyorsjelentési szezon, hat negyedév óta egyre gyengébb voltak az eredmények, egyre alacsonyabbra süllyedtek az elemzői várakozások. Egészen 2008 óta nem volt olyan, hogy ennyi időn keresztül lefelé mentek volna az amerikai vállalati eredmények. Mégis azt látjuk, hogy még mindig vannak vásárlók az amerikai részvénypiacon.
P.: A Deutsche Bank sem ad okot pánikra?
K. M.: A Deutsche Bank-krízist is relatíve jól viselte a piac. Volt ugyan esés, de komoly, a 2008-ashoz fogható pánik nem volt. Mindenki jó eséllyel számított arra, hogy majd megoldják valahogy ezt a problémát. Megegyezésre jutnak majd az amerikai igazságügyi minisztériummal, emellett az is előfordulhat, hogy a német cégekre fogják ráterhelni a számlát, esetleg az EKB vésztartalékaiból tőkésítik fel a bankot. Az is előfordulhat hogy szétdarabolják majd a vállalatot.
P.: Ha feldarabolják a bankot, a jelenlegi részvényesek hogyan járnak? Nagyon rosszul?
K. M.: Ez a kondícióktól függ majd.
P.: A hatóságok belépése, vagy a feldarabolás előtt még piaci körülmények között végrehajtott tőkeemelést is végre kell hajtani.
K. M.: Igen, ezt főleg német részvényesek részvételével szeretnék megvalósítani, német cégek már jelentkeztek is szép számmal.
P.: De bízhatunk abban, hogy a politikusok, részben a Lehman-válság tapasztalatai alapján, nem hagyják az annál is nagyobb Deutsche Bankot csődbe menni?
K. M.: Ez így van. Pont a Lehman-válság tapasztalatai alapján a bankközi pénzpiacot szervezték át az elmúlt 10 évben. A Fed segítségével úgynevezett credit swap line-okat építettek ki, amelyek a jegybankok közötti likviditást erősen javítják. Nem nagyon fordulhat már elő az, hogy olyan típusú válság alakul ki, mint a Lehman-csőd után. Bankválság ettől még lehet, de dollár lesz elég.
P.: Itt az USA-elnökválasztás, majd jövőre több országban is, mint Németország és Franciaország, újabb választások lesznek.
K. M.: Ez az az időszak, amikor a tőzsde a politikára is nagymértékben koncentrál. Az amerikai választás után azért enyhül majd a nyomás. Most kisebb a valószínűsége, hogy Donald Trumpot megválasztanák. A nők elleni erőszak vádjával alighanem megtalálták Trump gyenge pontját. Ha két lépés távolságból figyeljük az eseményeket, akkor látjuk, hogy valódi gazdasági tétje nemigen van az amerikai elnökválasztásnak, inkább csak a felhajtás nagy körülötte.
P.: Trump megválasztása esetén sem sok változna?
K. M.: Valószínűleg nem, bár a dollár alighanem gyengülne és a részvénypiacok esnének néhány hétig.
P.: Az elmúlt napokban miért erősödött a dollár?
K. M.: A sok ok közül egy kevéssé központban lévőre hívnám fel a figyelmet. Az USA-ban 2016 októberétől az úgynevezett prime pénzpiaci alapok szabályozása megváltozik, ennek következtében sok tőke áramlott ki ezekből, és emelkedtek a Libor bankközi kamatok, évi 0,8 százalék környékére. Ez elég nagy változás a nulla körüli alapkamathoz képest, és még a következő néhány hónapban is befolyásolhatja a piacot. Ami még döntő ebben a helyzetben, az a monetáris politika iránya a tengeren túl és Európában. A Brexittel világossá vált, hogy az Eurózóna és a brit jegybank is gondokkal fog küszködni, ez az euró gyengülésének az oka, és ezért preferáljuk a dollárt. Szerintem érdemes most az euróból az egyéb, akár csak egy kicsit is egzotikusabb devizák felé is elmozdulni.
P.: A cseh korona is ide tartozik? Ha minden igaz, jövő év közepén elengedik az árfolyamküszöböt, és tovább erősödhet. (Erről itt írtunk >>)
K. M.: Már régóta figyeljük, hogy mikor fogja a jegybank elengedni a küszöböt, ha tényleg jövő év közepén, akkor valószínűleg 3-5 százalékos devizafelértékelődés várható. Régi kedvenc papírunk cseh koronában a Komercní Banka már nem vonzó, mivel osztalékhozamát jelentősen csökkentették. Helyette inkább az egykori GE-leányvállalat, a Moneta Banka részvényeit javaslom. Azért is szeretem ezt a cseh papírt, mert nagy valószínűséggel bekerül majd a régiós MSCI-indexbe, a CECE-indexben pedig már benne is van. Az év eleji részvénykibocsátást professzionálisan hajtották végre. Sok más tényező mellett az osztalékhozama is magasabb, mint a Komercní-é, így a két papír közötti váltást javaslok. Cseh koronában most szerintem tényleg érdemes befektetni.
P.: Egzotikus valutának, menedékvalutának számít-e a magyar forint?
K. M.: Nem igazán. Bár a magyar jegybanknak deklarált árfolyamcélja nincs, azért a 299 forintos szintet támogatja, hogy ezen árfolyam felett képződik a jegybanknak nyeresége. Valószínűleg az MNB nem akarja ezen szint alatt látni az euró árfolyamát, így azt gondolom, hogy az év végéig a 302-312 forintos sávban fog mozogni az euró. Annak ellenére, hogy a makroadatok – külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg, GDP-növekedés – az erősödés irányába hatnak, nem számítok jelentős forinterősödésre.
P.: Lesz az idén Mikulás-rali a tőkepiacokon?
K. M.: Úgy gondolom, hogy most a mohóság fázisában van a piac, jó eséllyel már november elején megindulhat az emelkedés ismét, ha az amerikai elnökválasztás véget ér. Úgy tűnik, hogy az októberi esések egyre vékonyabbak, és egyre korábban jönnek meg a vásárlók.
|
| Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője |
P.: Akkor nálunk is lesz Mikulás-rali? Bár már körülbelül 60 százalékkal ment fel a BUX index mintegy két év alatt...
K. M.: De már el is fogyott a forgalom. Bár lassan feljebb és feljebb mentek az árfolyamok, kiszáradt a vételi oldal. Árfolyamban volt ugyan még emelkedés, az volt az érzésünk, mintha még mindig nem jöttek volna vissza a befektetők a nyári szabadságról a hazai tőzsdén. Én arra számítok, hogy kivárnak a következő gyorsjelentési szezon előtt. Számokat, bizonyítékokat szeretnének a befektetők arról, hogy a magyar részvények tényleg annyit érnek vagy annyi lehetőség van bennük, mint amennyit már beáraztak. Egy másik dolog, amiről a külföldi befektetők szeretnének meggyőződni, az az, hogy ez a támogatóbb oldottabb környezet, amit az MNB, illetve a kormány a tőzsde körül nemrég teremtett, a jövőben is kitart, vagy esetleg még tovább is fog javulni.
P.: Régiós összehasonlításban, mintha a többi, lengyel, román, cseh tőzsde sem teljesítene sokkal jobban.
K. M.: A legfontosabb, a lengyel tőzsde, mintha egy időutazás lenne, ők azt élik át, mit mi pár évvel ezelőtt. Különadók, devizahiteles rendezés, osztalék-megszorítások...
P.: De ez már régen beépülhetett az árfolyamba.
K. M.: Tavasszal és nyáron sokszor láttunk switch-et, például amikor a lengyel bankrészvényekből a magyar papírokba, OTP-be váltottak a befektetők. De úgy tűnik, hogy mostanra ez a folyamat is megállt, a pénzáramlás kiszáradt. A Templeton esete is ezt példázza a kötvénypiacon, más, nagyobb hozammal kecsegtető lehetőségek felé indultak tovább.
P.: Apropó pénzáramlás, a magyar forint is emiatt erősödött?
K. M.: A forint kurzusát most alapvetően meghatározza, hogy jelentősen csökken a jegybanki alapkamat szerepe, és a befogadott pénzmennyiséget szelepként alkalmazza a jegybank. Az új stratégia kommunikációja mintaszerű volt. Júniusban jöttek az első hírek, majd a nyár folyamán a részletek és mostanra, októberre meg is kezdődött az alkalmazás.
P.: November közepén eljön egy nagy nap, amikor itthon már nem fektethetnek be a régi szabályok szerint a bankok a jegybanki instrumentumba. Ebből kijöhet valami nagy változás? Mit csinálhatnak a bankok? Hirtelen sok százmilliárd forint ömlik a piacra?
K. M.: Vehetnek akár devizát, eurót vagy dollárt, vagy magyar államkötvényt. Hogy pontosan mi lesz ennek az intézkedésnek a hatása, befolyásolja-e a forint árfolyamát, még nem jelezhető előre. Novembertől vehetjük észre majd az első hatásokat. A forint kereskedését befolyásolja még egy fiskális lazítóprogram, amelynek részletei még nem ismertek.
P.: Ez javítja a hazai tőzsde helyzetét? Lesz ebből gazdasági növekedés?
K. M.: Reméljük a legjobbakat. Adócsökkentés, járulékcsökkentés valószínű, eredetileg már az ősszel számítottunk erre, de az egyeztetések valószínű csak a jövő év elején érnek véget. Bár nem ismerem a részleteket, de a hatás könnyen ismét kötvénypiaci rali lehet. Ez nagyon fontos, mert 2019-2020 körül elfogynak a vissza nem térítendő uniós pénzek, és emiatt másik pályára kell állítani a gazdaságot. Például a tőzsde lehetne ilyen alternatív pálya...
P.: Jön a magyar tőzhsde új virágkora?
K. M.: Miután a Magyar Nemzeti Bank megvette a tőzsdét, nagyon kedvező folyamatok indultak el a reformok irányába. A kommunikáció nagyon határozott, és nagy várakozásokkal várja a piac az új híreket. Miután a fejlesztés mögött van kormányzati akarat, egyelőre optimisták lehetünk.
P.: A magyar részvények jövőjéről mit gondol?
K. M.: Szerintem minden magyar részvénynél ugyanazt érdemes figyelni, hogy tudnak-e növekedni ezek a cégek, vagy sem. Legalább a GDP-növekedéshez képest tudnak-e plusz potenciált nyújtani. Valamint, bár már két hitelminősítő is felminősített bennünket, november elején a harmadik pozitív döntés is megszülethet. Akár ez is újabb potenciált jelenthet a magyar részvényeknél.
