Az USA-ban legalizálnák a bitcoint, felrobbant az árfolyam

(Pixabay)

Lehet, hogy az egész világ számára tegnap dőlt el igazán a kriptodevizák és a kapcsolódó technológiák, mint a blokklánc, a DLT sorsa, de legalábbis elindult egy folyamat. A világ legerősebb gazdaságában, az USA-ban ugyanis kongresszusi meghallgatást tartottak, ahol két pénzügyi felügyelet vezetői mondták el javaslataikat.

A SEC részvénypiaci és tőzsdefelügyelet, valamint a határidős, opciós piacok felügyeletével foglalkozó CFTC vezetői arról beszéltek, hogy jogköreik nem elegendőek a kriptopénzek, kriptotőzsdék felügyeletére. (Jay Clayton, illetve J. Christopher Giancarlo.) A törvényhozóknak ezért ki kellene egészíteniük a jogköreiket, és elősegíteni a két említett szervezet együttműködését a témában.

A legsürgősebb feladat szerintük a kriptotőzsdék monitorozása lenne, hogy a “kereskedési torzulásokat” és a kriptodeviza-lopásokat meg lehessen előzni. A Bloomberg.com értékelése szerint Giancarlo és Clayton egyensúlyt kíván teremteni az új blokklánc-technológia által képviselt innovációk és a befektetők védelme között.

Más a kriptó és az ICO

A kriptoszektor ujjong, az ágazatot belülről ismerő magyar Variance blog szerint például az amerikaiak “a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását”. Tisztázták, hogy nem az ördögtől valók, és nem tiltani, hanem szabályozni kell ezeket.

A meghallgatáson megkülönböztették egymástól a kriptopénzeket és az ICO-kat (initial coin offering, elsődleges érmekibocsátás), az utóbbiak a SEC szerint a részvénykibocsátásokhoz hasonlítanak és azokhoz hasonlóan kéne szabályozni. A Bloomberg megemlíti, hogy a CFTC viszont a maga részéről 2015-ben árupiaci termékeknek sorolta be a kriptodevizákat, és ezen az alapon illetékesként lépett fel bitcoin-kereskedési platformokkal szemben.

Nem veszhet el a főkönyv

Mindez összességében nagyon jó hír a kriptovilágnak, hiszen bezárás helyett szabályozásra és a befektetők védelmére koncentrálnak.

A kérdéskör harmadik része egyébként a blokklánc– vagy DLT-technológia. (Distributed ledger technology, azaz elosztott főkönyv.) Ez utóbbival már informatikai és pénzügyi világcégek, óriásbankok, tőzsdék is kísérleteznek, olcsó, gyors és bombabiztos nyilvántartásokra, elszámolásokra használnák, a kriptodevizáktól tulajdonképpen teljesen függetlenül. (Lásd a keretes cikket.)

Fake kriptohírek

Naponta jó pár hír érkezik a kriptodevizákkal kapcsolatban, ezek egy része tévesnek bizonyul, vagy csak rosszul értelmezik. A napokban például ilyen volt az, hogy India a bitcoin betiltására készül. Kiderült, hogy a vezető, aki beszélt, nem ezt mondta, csak azt, hogy meg akarják akadályozni a kriptovaluták felhasználását a bűnözők körében.

Az pedig, hogy a hitelkártyák (“credit card”) bitcoin-vásárlásra való használatát több bank megtiltotta, nem kardinális kérdés. A betéti jellegű, “debit card” típusú bankkártyák továbbra is használhatók, a kriptopénz-hagyományos pénz üzletek nagy része pedig nem bankkártyákkal bonyolódik, hanem kriptotőzsdéken és banki átutalásokon keresztül.

Robbant az árfolyam

Kedden reggel a bitcoin árfolyama 5900, az etheré 560 dollár körül érte el több hónapos mélypontját, bizonyára nem függetlenül a rossz hírektől és az előre kiszámíthatatlan kimenetelű kongresszusi meghallgatástól. Ma kora délután viszont már 38, illetve 45 százalékkal a tegnapi mélypont felett, 8100 és 816 dollár körül forgott a két legfontosabb kriptodeviza. Ekkora elmozdulás még ezen a hektikus piacon is ritkaság.

A kriptodevizák áralakulása, magához térése bizonyára nem független attól, hogy kedd este az USA-ban, szerdán délelőtt pedig Európában a részvénypiacokra is visszatért a kockázatvállalási, vételi kedv.

Az öregember és a 12 rosszfiú esete a bitcoinnal Tegyük fel, hogy egy idős ember végrendelkezik. De 12 gyereke van, akik utálják egymást, és biztos, hogy apjuk halála után egymás torkának esnek majd. Sőt, némelyikről feltételezhető, hogy simlis, és a végrendelet ellopásától sem riadna vissza. Mit lehet tenni? Például azt, hogy mind a 12 gyermek kap a végrendeletből 1-1 példányt, így mind a 12 ellopását vagy hamisítását már csak rendkívül nehezen lehetne végrehajtani. Hasonló módon működik a DLT (distributed ledger technology, azaz szétosztott főkönyv technológia), ahol a rendszerben rögzített elszámolásokat elosztják nagyon sok helyre, sok szétszórt számítógépre, amelyek a világ bármely pontján lehetnek. Ezzel a technikával az adatok úgy rögzülnek, hogy egy-egy számítógép, de  akár egy egész ország összes számítógépének tönkretétele, ellopása, feltörése sem veszélyezteti az adatokat. Biztosabban fogják tárolni, mintha kőbe véstük volna. A kriptodevizák tulajdonképpen a blokkláncnak vagy a DLT-nek csak egyik lehetséges felhasználási területe, történetesen a bitcoinon keresztül vált ismertté a technológia. A Bitcoin–rendszerben egyelőre csak bitcoint tárolnak, bár vannak tervek ennek  bővítésére. Az Ethereum (és pár másik kriptodeviza) rendszerében viszon az a nagy különbség, hogy ott más adatokat is fel lehet vinni, úgynevezett okos szerződéseket, vagy tetszőleges adatbázisokat. (Orvosadatbázistól élelmiszer-adatbázisig vagy számítógépes játékok eredményeiig, tulajdoni lapoktól virtuális cicákig szinte bármit, erről nemrég itt írtunk.) A bitcoin rendszerében a Bitnodes.earn.com adatai szerint jelenleg közel 12 ezer ilyen számítógép van (“node”), ebből nagyjából 3200 az USA-ban, 2100 Németországban, 788 Kínában, kicsivel kevesebb Franciaországban, alig 400 pedig Oroszországban. Bár a legtöbb az USA-ban és Európában működik, teljesen szét vannak szórva mindenütt a világban (lásd az első térképet). Még Tasmania szigetén is akad, Magyarországra 27 darabot írnak. Így a bitcoin-nyilvántartás manipulálása, a tárolt adatok erőszakos megváltoztatása (a gépek legalább felén) lényegében lehetetlen. Jelenleg 24 500, az Ethereum-rendszert működtető node van, ebből 7100 az USA-ban, 3800 Kínában, 1450 Oroszországban és nagyjából ugyanennyi Németországban.(Második térkép.)