Forint
Tegnap este és ma reggel 315 forint volt egy euró, ezzel elérte az a szintet az árfolyam, ahol tavaly májusban megindult a gyengülés, ami nyáron felgyorsult, és sosem látott mélységbe taszított a hazai fizetőeszközt, amely tavaly már nem is tért magához, az idei év azonban meghozta a gyógyulást.
|
| Euró/forint, egy év |
A 315-ös szint komoly technikai határ, előre vissza is pattant az árfolyam, 315,77 a jegyzés. A kérdés most persze az, hogy tartós lesz-e a most nyert erő, majd pedig az, hogy a 315 áttörésével vissza tud-e térni az árfolyam a korábban megszokott, 305-310 közti szintre. Az Audi-sztrájk példája is megmutatta, hogy milyen súlyos a bérlemaradás nem csak Nyugat-Európától, de még a visegrádi térség többi országától is, és ebben döntő szerepe van a forint alulértékeltségének. Minél gyengébb ugyanis a forint, a magyar bér annál kevesebb euróban, így ha mondjuk 10 százalékkal erősebb a forint, akkor ugyanaz a hazai bér mindjárt 10 százalékkal több euróban, ennyivel csökken a lemaradás anélkül, hogy béremelésre kerülne sor.
Fed
Tegnap este az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lényegében azt jelezte, hogy hajlandó beszüntetni a monetáris szigorítást, mind a további kamatemelések mellőzésével, mind a kötvényvásárlási program során vett értékpapírok eladásának, tehát a piacra bocsátott extra pénz visszavételének lassításával, esetleg idő előtti befejezésével.
Nem tudni, hogy ebben mekkora a szerepe az amerikai elnök nyomásának, és mennyire annak, hogy a jegybankárok is megijedtek a decemberi tőzsdei zuhanástól, bár egy ilyen folyamattól nem illene berezelni, pláne, hogy azóta az árfolyamok visszatértek a december eleji szintre, tehát csak múló epizód volt az akkori pánik.
Most mindenesetre örülnek a piacok, az S&P 500 index másfél százalékkal 2680 pontig emelkedett, ezzel a szeptemberi csúcsról a karácsonyi mélypontig tartó esés több mint felét ledolgozta. A Nasdaq Composite 2,2 százalékkal 7183 pontig emelkedett, ugyancsak ledolgozva a korábbi esés felét.
|
| S&P 500, ledolgozta az esés felét |
Az emelkedést segíti, hogy a vártnál jobb eredmények jelentek meg a legnagyobb cégeknél: az Apple tegnap 7 százalékkal emelkedett 165 dollárig, a Facebook az indikatív árfolyam szerint ma fog egy nagyot ralizni, miután a felhasználószám, az árbevétel és a profit egyaránt szépen nőtt minden botrány ellenére.
Facebook
A cég 2,32 milliárd havonta aktív felhasználóval rendelkezik, és ha akad is ezek között olyan, aki két vagy több profilt is üzemeltet, akkor is elképesztő a szám. Az emberiség teljes beszült létszáma 7,7 milliárd, a 12 év alattiaké másfél milliárd (kb. 120 millió ember születik évente), és ha azt is figyelembe vesszük, hogy kicsit több mint 4 milliárd ember fér az internethez a becslések szerint, akkor lényegében minden második szóba jöhető ember felhasználó.
A naponta aktív felhasználók száma másfél milliárd, ez még mindig közel 10 százalékos növekedés éves szinten. Ez a növekedés nyilván nem tartható sokáig, hisz mint láttuk, aki az emberiségből elérhető és hajlandó is facebookozni, az lassan mind megteszi.
Az árbevétel-, és nyereségnövekedés azonban nem is a bővülésből jött: az egyre nagyobb pénz az észak-amerikai és az európai reklámbevételekből érkezik, ezeken a helyeken pedig már nem nő a felhasználószám. A cég árbevétele közel 17 milliárd dollár volt a negyedévben, nyeresége részvényenként 2,38 dollár, ami 65 százalékos növekedés éves szinten.
A cég a korábbi figyelmeztetés alapján az idei évre várja a növekedés lelassulását, így ha abból indulnánk, ki hogy a nyereség alig fog nőni, akkor számolhatunk éves 10 dolláros részvényenkénti eredménnyel, amivel a mostani 150 dolláros árfolyam 15-ös, teljesen reális P/E értéket ad, azonban valamennyi növekedésre számít a cég és a piac egyaránt, így vélhetően a befektetők is hajlandóbbak lesznek kisé drágábban is megvenni a papírt.
Itthon csendes
A pesti börze ma csendes, talán itt is a negyedéves eredményeket várják már a befektetők, érdemben csak a Richter mozdul: másfél százalékkal emelkedik 5875 forintig.
A Pornhub korábbi tulajdonosa az USA-ban is járt. 
