A piacokon az elmúlt napokban egyre inkább eluralkodtak a félelmek, hogy jön a gazdasági növekedés visszaesése, különösen annak köszönhetően, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája befékezi a világgazdaság motorját, Kínát. Szakadatlanul estek a tőzsdék, de a kötvényhozamok is zuhantak, vagyis áraik emelkedtek, ahogy a befektetők a részvényekből a kötvényekbe menekültek, ami azt is jelezte, hogy egyre kevésbé számítanak kamatemelésekre a főbb jegybankok részéről.
Nos, ezt ma meg is erősítette az amerikai jegybankelnök, miután úgy tűnik, ő is megijedt a tőzsdei zuhanástól, de lehet, hogy az elnöki dörgedelmektől is, bár ha így lenne, azt úgysem vallhatja be, de most itt a remek alkalom, hogy a piaci folyamatokra fogja, na meg a kínai lassulásra. Konkrétan azt mondta, hogy türelmes lesz a kamatemelésekkel, és hajlandó a fordulatra, avagy kiigazításra, ahogy ez 2016-ban is megtörtént (akkor a kamatemelési ciklus nehézkes kezdését gyorsították fel).
Powell mindezt egy jegybankelnöki konferencián adta elő, ahol két elődjével, Ben Bernankével és Janet Yallenel beszélgetett, elképzelhető, hogy ők is győzködték egy kicsit, esetleg csak díszletként szolgáltak az irányváltás bejelentéséhez, mintha az hármuk közös bölcs döntése lenne.
Nos, a tőzsdék rögtön elszabadult a pokol, a kéthónapos zuhanásban túladottá vált piacok jó nagyot ugranak, hogy aztán igazi medvepiaci rali, azaz bikacsapda készül, vagy egyelőre jó időre megszakad az esés, az természetesen még nyitott kérdés.
Az S&P 500 közel három százalékkal emelkedik, akár vissza is tesztelheti a 2600-2640 pont között kialakult ellenállás-zónát, a Nasdaq Composite négy százalékkal van feljebb 6720 ponton. Európában is sok index zárt 3 százalék feletti pluszban, ami kifejezetten ritkaság, a DAX 10 767 pontig emelkedett.
|
| S&P 500 index |
A pesti tőzsde nem ugrott ilyen nagyot, viszont kétségtelen, hogy lefelé sem tartott a többiekkel: az index 1,2 százalékkal került feljebb 40 145 pontig. Az OTP 2 százalékkal emelkedett 11 720 forintig, a Richter másfél százalékkal került feljebb 5645 forintig, a Telekom bő egy százalékkal 452 forintig.
A Mol mindössze 0,25 százalékkal növelte értékét, 3094 forintig, ellenben a Plotinus, amely rövidesen más néven folytatja karrierjét, a lehetséges maximális mértékben emelkedett 12 300 forintig, mégpedig minimális forgalommal, miután hamar elakadt az ár a 20 százalékos limitnél. Nem kevésszer elgondolkoztunk már azon, hogy a négy blue chipen kívüli részvényeknél értelmetlen a napi limit, mivel egyszerűen nem elég likvidek hozzá.
A nagy megnyugvásban lefordult az elmúlt napok menekülőeszköze, az arany, bár csak 0,6 százalékot esett 1286 dollárig. Emelkedett viszont a rövidtávon már kissé túladott olajár, 48 dollár lett a WTI, 57 a Brent.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
