A Xetra új kereskedési rendszer tavaly decemberi bevezetésekor sokan attól féltek, hogy ennek nyomán nagy külföldi cégek jönnek majd a hazai tőzsdére, és „letarolják a piacot” – kezdték a résztvevők a Dorsum Informatika Zrt. Brókerklub nevű rendezvényét. Azóta azonban csak egy nagyobb cég jelent meg, a Société Générale, amely májusban csatlakozott a platformhoz, forgalma azonban egyelőre alacsony.
Legalább ne csökkent volna a forgalom
A Xetrától forgalom-emelkedést is várt a BÉT, főként éppen a nagyobb cégek részvétele miatt, ez sem következett be, igaz, nem is feltétlenül gyors felfutásra számítottak. A Bécsi Tőzsdén például már 1992-ben bevezették a Xetrát, de csak 2001-2002 körül nőtt meg igazán a forgalom – hangzott el. Ugyanakkor a tőzsde forgalomcsökkenéssel sem számolt, hanem legalább szép lassan emelkedő volumenben reménykedett, egyelőre hiába.
|
A résztvevők: Heitner Tamás, a Solar Capital kereskedési igazgatója Varga-Balázs Attila, a BÉT kereskedési és üzletfejlesztési igazgatója Szabó Ákos, a Buda-Cash privátbanki üzletág-vezetője Mihálovits András, Millásreggeli (Jazzy Rádió) |
Jelenleg 5-6 milliárdos napi forgalom van a BÉT-en, szemben a Xetra bevezetése előtti 9-10 milliárddal, ám ez számos tényezőnek köszönhető, az ukrán válságtól kezdve a nemzetközi piacok általános forgalom-visszaeséséig. Újabb részvevők kopogtatnak már a BÉT kapuján, de a konkrét személyekről nem beszélhetünk – célzott rá a BÉT képviselője.
A brókercégek elmondása szerint a külföldi piacokhoz ma is a korábban használt csatornákon keresztül kapcsolódik a hazai értékpapír-piac, ebből a szempontból egyelőre nem történt előrehaladás, nem hozott előrelépést az átállás. Állítólag olyan meg nem nevezett cég is volt, aki szerint a legrosszabbkor jött a Xetrával kapcsolatos kiadás. Az egyik résztvevő szerint viszont náluk nem volt szükség különösebben nagy invesztícióra.
Kockázatra éhessé tesznek-e az alacsony kamatok?
Megnövelte-e az alacsony kamatkörnyezet az ügyfelek kockázatéhségét? – merült fel a kérdés. Sokan nem veszik tudomásul, hogy a magasabb hozamhoz magasabb kockázat tartozik. A múltbeli hozamokból indulnak ki, például a befektetési alapok körében, és az új befektetéseknél is ezt várják el. Közben esetleg nincsenek tisztában azzal, hogy milyen rizikót kell vállalniuk. Ma is kockázatmentesen szeretnének magas hozamot elérni.
Ám jöttek új ügyfelek is az alacsony kamatok miatt, amibe szerepe lehetett a sajtónak, valamiféle javulás, okítás jelei mutatkoznak e téren. Egyre több cikk jelenik meg például arról, hogy el kell rugaszkodni a korábbi, két számjegyű hozamelvárásoktól. Lassan araszolunk lefelé, egyre több ügyfél tíz százalék feletti helyett már csak 5-10 százalékos hozamigényt fogalmaz meg – hangzott el.
Extrém hozam és magyar részvényutálat
Van egy olyan szegmens is, amelybe az extrém hozamot elváró ügyfelek tartoznak, akik azonban ezért akár a teljes tőkéjüket is képesek kockáztatni. Örülnek, ha valaki extraprofit lehetőségét nyújtja nekik, és sokszor maguk nem vállalkoznak arra, hogy kiválasszák a megfelelő eszközosztályt, a vagyonkezelőkre bízzák.
A magyar kötényeken elérhető árfolyamnyereség a múltban kiemelkedő volt, de ennek már valószínűleg vége, remélik, hogy előbb-utóbb az ügyfelek átpártolnak majd a magyar részvényekre is. A Bamosz befektetési alapos statisztikái szerint az alapok vagyonának 11-12 százaléka van részvényben, amiből csak 1-2 százalékpont magyar részvény, így azután bőven lenne még tere a javulásnak.
Sztori, sztori, sztori kell
Majd ha lesz sztori a hazai tőzsdén, akkor lesz emelkedés is – idéztek egy brókert. A kérdés, hogy lesz-e sztori, például új tőzsdei bevezetések. A Waberer’s, a Graboplast már jelezték a tőzsdei bevezetés iránti érdeklődésüket, a tőzsdén remélik, hogy jövőre valamelyik konkretizálódik is. Arról viszont, hogy az államnak tervei lennének cégek tőzsdei bevezetésével kapcsolatban, nem hallottak.
Az aktívabban, kockázatosabban tőzsdézők körében a brókerek elsősorban az ETF-ek felfutását tapasztalták. Általában az közülük a népszerűbb, amiben éppen valamilyen sztori van, jelenleg például az orosz részvényekre készült ETF, mivel azok most nagyon olcsók. (ETF: tőzsdén kereskedett alap, többnyire indexalap.) Sokan nemesfémeket vagy ás árupiaci terméket vettek így, bár ez mostanában sokat vesztett a népszerűségéből.
Szeretik a turbósítást
Sikeresek a „strukturált termékeknek” is nevezett certifikátok, különösen a turbó certifikátok vagy warrantok is, amelyek a tőkeáttételes üzletekre vágyó kisbefektetők kedvencei lettek. A forgalom visszaesése sem jelentkezett annyira ezeknél, mint a tőzsdei részvényeknél, miközben egyre több alaptermék érhető el, már euróban és dollárban is.
Az online brókercégek elég komoly fejtörést okoznak a hazai brókercégeknek, mert durva árversenyt kényszerítenek rá a piacra. „Az ügyfél megszerzéséig nagyon komoly sales supportot adnak, azután ez már nem tapasztalható” – mondta egy megszólaló, arra utalva, hogy az ilyen cégek az ügyfelek megszerzésére fordítanak elsősorban nagy energiákat.
Élő ember kerestetik
A spreadek, „pipek”, azaz a brókercég marza viszont később gyakran emelkedik. Az ügyfelek viszont nem szeretik, ha magukra hagyják őket, és nincs egy élő ember kéznél, akit meg lehetne kérdezni. A hazai cégek nagy előnye az is, hogy meg lehet látogatni őket, magyar törvények szerint, magyar felügyelet alatt működnek.
A brókerek elmondása alapján két olyan cégtípus is van, amely hatalmas veszélyeket rejt magában. Az egyik esetben a brókercég nem törődik a kisbefektetővel, maga jegyez felé árat (market maker), az üzletek semmilyen tőzsdére nem kerülnek be. A kisbefektető veszteségei így lényegében a brókercégnél kötnek ki.
Most különösen óvakodj a csalóktól
A másik, amelyekről az alacsony kamatok miatt is egyre többször lehet olvasni, hallani, az olyan társaságok, amelyek hatalmas, 40, 50 százalékos kamatot kínálnak a befektetésekre, ám végül lenyúlják a pénzt. (Egy ilyen esetről nemrég az MNB számolt be, cikkeink itt, itt, valamint itt.)
Mintegy fél éve létezik törvény a bizalmi vagyonkezelésről, de egyelőre nem ismerik, nem igazán nagy iránta az érdeklődés – mondták el. Pedig külföldön az úgynevezett „trust”-oknak igen nagy hagyományai vannak.
