Megint egy sikeres IPO, azaz elsődleges részvénykibocsátás: A Slack nevű, egy üzleti célú chat-szoftverrel foglalkozó társaság részvénye 50 százalékkal emelkedett az első napon. Ezzel a cég értéke húszmilliárd dollárra tehető – írta a Marketwatch.
Említik a Spotify zeneszolgáltatót, amely 2018 áprilisában tartott debütálásán 25 milliárd dollárt ért, és most is 27 milliárdra értékeli a piac. Azóta az utóbbi egy év a technológiai részvénykibocsátások nagy részének sikert hozott, de lehet, hogy nem lesz ez mindig így.
A sikerek lehet, hogy más nagyágyúkat – divatszóval unikornisokat – is a tőzsdére lépésre késztetnek majd. Gyanítják, hogy az egyelőre zárt társaságként működő Airbnb is árgus szemekkel figyeli az eseményeket.
Jöhet az Airbnb is
A Renaissance capital adatai szerint idén majdnem 27 milliárdnyi tőkét vontak be az amerikai tőzsdei cégek, ennek 58 százaléka a technológiai papírokra jutott. Példaként említik a Pinterest, a Beyond Meat és a Zoom Video Communications cégeket. Az Airbnb mellett a WeWork, a Palantir Technologies és az élelmiszer-rendeléseket teljesítő Postmates részvényeit várják az idén a nagyobbak közül.
|
| Az Uber árfolyama (Grafikon: Stockcharts.com) |
A napokban a Chewy online kisállatcikk-kereskedő cég a jelenlegi turbulens, bizonytalan tőkepiaci környezetben is óriási összeget tudott bevonni részvénykibocsátásával. A tranzakció hatalmas siker volt, az első napon 70 százalékkal emelkedett az árfolyam, erről itt tudósítottunk. De voltak olyan kibocsátások is, amelyek, legalábbis az elején, rosszul sültek el, mint az Uber és a Lyft.
Bennfentesek, ha eladnak
Meddig tarthat ez a sikerszéria? Érdemes még részvényeket jegyezni? A nagykönyvek szerint, ha túl sok az IPO, akkor az egyáltalán nem jó jel a részvénypiacra nézve. A részvényeket ilyenkor a nagytulajdonosok, menedzserek döntései alapján, esetenként azok saját portfóliójából adják el. Ők pedig aztán mindenkik másnál jobban tudhatják, mit ér a cégük.
Olyan ez, mint amikor sok tőzsdei cég fő tulajdonosai és vezetői egyszerre nagy mennyiségű részvényt adnak el cégükből. Azaz, lényegében pont ez történik, csak IPO formájában. Ez pedig nem arra utal, hogy nagyon hisznek a további áremelkedésben.
Sok IPO=buborék?
Hasonló pesszimizmust fogalmaz meg az Investing.com cikke, ezzel a címmel: “Az IPO-őrület potenciális buborékfújást jelez”. Eszerint a befektetők figyelmen kívül hagyják a gazdaság lassulására, egy esetleges recesszió közeledtére vonatkozó intő jeleket.
Bár nem mindenki, mert a Bank of America felmérése szerint a professzionális alapkezelők éppenséggel sok éve nem látott mértékben pesszimisták, és a készpénzt súlyozzák túl portfólióikban.
Készpénzégető üzemmód
Hivatkoznak a Bloomberg egy elemzésére, amely szerint az IPO-k első napi teljesítménye vajmi keveset jelent a hosszú távú áralakulásra nézve. A legtöbb IPO-papír hosszabb távon jellemzően a kibocsátási ára alá süllyed, aminek megvannak az okai.
Az egyik, hogy a tőkét bevonó cégek sok esetben súlyosan eladósodottak, nem nyereségesek, “készpénz-égető” üzemmódban vannak. Erre jó példa a Tesla vagy a Snap (a Snapchat fejlesztője). Kibocsátása óta mindkettő továbbra is távol áll a nyereséges működéstől.
A húson túl
Azért vannak pozitív példák is, mint az Amazon, a Google vagy a Facebook. De amely részvényeket a kezdeti “piaci őrület” hajt magasra, azok átalakulása nem lesz kedvező a későbbiekben sem.
|
| A Beyond Meat árfolyama (Grafikon: Stockcharts.com) |
Különleges eset, mert óriási, 500 százalékos emelkedésen ment keresztül a Beyond Meat részvénye. Amelyre annyi short üzletet kötnek, hogy nagyon drágává vált a részvény kölcsönzése – emlékeztetnek rá. (Erről korábban itt írtunk.)
Egészséges szkepticizmust
A kezdeti eufória nem tart örökké, az árak nem nőnek az égig. Rövid távon lehet jó üzlet egy IPO, de egészséges szkepticizmussal érdemes hozzá közelíteni – írják.
Rekordot döntött tegnap az S&P 500 részvényindex, de csak egy picivel volt feljebb, mint áprilisban vagy ősszel. Az emelkedés törékenynek tűnik. A trend sokkal kedvezőbb képet mutat, ha az osztalékok hatását is figyelembe vesszük – írtuk ma délután.
A kormány óriásplakátja azt állítja, a hazai üzemanyagárak Európában a legalacsonyabbak. De vajon igaz is? 
