A csütörtök nagy eseménye volt a tőkepiacon, hogy az S&P 500 részvényindex átlépte legutóbbi, áprilisban beállított történelmi rekordját, és új csúcsra ért. De milyen a hosszú távú kép? Vizsgáljuk meg egy rendhagyó grafikonnal!
Az ábrán a S&P 500 változását a zöldeskék vonal képviseli. Látszik, hogy a mostani rekord csak alig-alig magasabb az áprilisinál, és az áprilisi is csak egy kicsivel volt feljebb, mint az őszi csúcs. Sőt, a 2018 eleji rekord sem volt túlságosan messze a mostani szintektől.
Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi másfél évben négyszer is csúcsot döntött ugyan a nagyobb kapitalizációjú amerikai cégek indexe, de mindig csak épphogy, és gyorsan vissza is hullott onnét. Másként megfogalmazva, az utóbbi másfél évben már nem igazán ment tovább a piac, az emelkedés kifulladni látszik.
Két aranyév után két év stagnálás?
Főleg, ha a 2016-2017-es két “aranyévvel” vetjük össze ,amikor szinte töretlen volt az emelkedés, és alig volt olyan hónap, sőt hét, amikor az index új csúcsra ne ért volna.
|
| (Grafikon: Stockcharts.com) |
Ha azonban a piros vonalat nézzük, az emelkedés dinamikusabb, és a legutóbbi csúcsokról sokkal nyugodtabban mondhatjuk, hogy lényegesen magasabb és magasabb szintre értek. Ez az index az S&P 500 TR, azaz “total return” (teljes megtérülésű) változata, amely főleg abban különbözik, hogy a kifizetett osztalékok hatását is tartalmazza.
Dupláztak a részvényárak
Annak ellenére, hogy az utóbbi években az amerikai vállalatok előszeretettel helyettesítik az osztalékfizetés egy részét sajátrészvény-vásárlásokkal, az osztalék hatása mégis jelentős, évi pár százalékra tehető. Hát még, ha hosszú távon nézzük.
Az utóbbi 19 évben – a dotkom-lufi kipukkadása után nem sokkal kezdve – a “normál”, általánosan használt S&P 500 index 105 százalékkal, több mint duplájára emelkedett. Ez 3,85 százalék éves szinten.
Osztalékkal háromszoroztak
Az osztalékot is tartalmazó párja, az S&P TR viszont 197 százalékkal ment fel, ami 5,90 százalék éves szinten. Ez látszólag nem sok, csakhogy az USA inflációs indexe közben csak 49 százalékos árszínvonal-emelkedést mutatott, évi átlagban 2,1 százalékot.
Mi következik ebből? Talán annyi, hogy részvényt vásárolni jó, legalábbis a 2000-es csúcs közelében is megérte hosszú távon. Valamint hogy a részvénypiac teljesítménye valójában jobb, mint amit a tradicionális S&P 500 mutat. (Más indexek, mint a német DAX vagy a magyar BUX már eleve tartalmazzák az osztalékfizetések hatását, értékük nő az osztalékokkal.)
Hát még, ha a mélypontok közelében vásároltunk volna, 2002 végén – 2003 elején ,vagy 2008 végén – 2009 elején. A hozam bőven két számjegyű lehetne. (Erről nemrég itt írtunk.) De az is látszik, hogy 2018 elejétől valami megváltozott, sokkal hektikusabb, volatilisebb a piac. Az emelkedő trend már nem egyértelmű, erősen törékenynek tűnik.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala szerdán arra figyelmeztetett, hogy tovább súlyosbodott az izraeli telepesek által elkövetett erőszak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
