Új fogalom jelent meg a kriptodeviza piacán: a kereskedésben ma már nem csak tőzsdecápákkal, de bitcoin bálnákkal is találkozhatunk. A kifejezés leginkább arra a nagyjából 1000 emberre utal, akik a digitális fizetőeszköz csaknem 40 százalékát birtokolják – az egyébként is elképesztően volatilis piacot pedig garantáltan felforgatná, ha ezek az emberek egyik napról a másikra eladnák készletüket – írja a Bloomberg.
November 12-én valaki csaknem 25 ezer bitcoint mozgatott meg, mely akkori árfolyamán csaknem 160 millió dollárt jelentett (ez a mennyiség a mai napon már majd 365 millió dollárt ér). A hírek futótűzként terjedtek az online világban, sokan ugyanis komolyan tartottak attól, hogy tulajdonosa eladásra készül. A befektetők számára egyre nagyobb kockázatot jelentenek ezek a bálnák, mivel vagyonuk töredékének értékesítésével is komoly hullámokat kelthetnek a piacon.
Az AQR Capaital Management befektetési és vagyonkezelő cég illetékese elmondta: a mostani árak mellett könnyen lehet, hogy tulajdonosok részesedésük nagyobb részét is eladnák, ráadásul lehetőségük van egymással egyeztetve, összehangoltan kereskedni – a tulajdonosi kör egy részéről köztudott, hogy évek óta ismerik egymást. A bitcoin kereskedésénél ráadásul nem igazán van olyan jogszabály, amely tiltaná a hagyományos tőzsdén felügyelt bennfentes kereskedést.
Azt tesznek, amit csak akarnak
A szabályozási környezet közel sem tartja a tempót a nemrég berobbant kriptodeviza-piaccal, sok jogszabály ezért még igencsak hiányos. A bálnák akár az interneten is terjeszthetnek téves információkat, pletykákat, amely tiltott piacbefolyásolásnak minősül a hagyományos kereskedésben. A Bittrex nevű kriptopénzzel kereskedő felület például kizárással fenyegeti a felhasználókat, akik összefognak az árfolyamok manipulációja végett, ez a szabályozás ugyanakkor minden kriptodeviza esetében különbözhet. Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hozzátette: felépítésük függvényében néhány kriptopénz rendes valutaként is értelmezhető lenne.
|
Kongatják a vészharangot a bitcoin miatt - megint mi történik? |
Egy ismert korai bitcoin-befektető, Roger Ver szerint valós kockázatot jelent az efféle manipuláció, ugyanakkor az embereknek joguk van azt kezdeni pénzükkel, amit csak akarnak. Hozzátette: mint bármelyik forgalomképes eszköznél, úgy a digitális pénzek világában is elképzelhető, hogy a legnagyobbak összejátszanak az árfolyamok befolyásolásában. A kriptodevizák piacán ráadásul még erőteljesebb a ráhatás, mivel igencsak fiatal és spekulatív eszközökről van szó.
Csak a legnagyobbak tudnak egymásról
Az információk megosztása ugyanakkor nem feltétlen illegális. A Samani nevű, kriptopénzekre specializálódott hedge fund-menedzser például folyamatosan követi a kripto-bálnák kereskedését, a tranzakciót követően pedig telefonon érdeklődik a feltételezhető tulajdonostól, mi áll az adott üzlet hátterében. Az alapkezelő szerint sokan például közvetlenül üzletelnek, hogy ne billentsék ki az árfolyamot, a befektetők pedig nyitottak más befektetők felé, hogy információkkal segítsék egymást – ez pedig még nem feltétlenül jogellenes.
|
Megérkezett Magyarországra a legújabb téboly, ami elviheti az összes pénzed |
A többséget ez azonban nem nyugtatja meg: bár az átlag befektető ugyanúgy tudja követni a legnagyobbak kereskedését, a legtöbben nincsenek tisztában a háttérfolyamatokkal, így nem beszélhetünk egy átlátható, transzparens piacról (és persze kicsi az esélye, hogy rá tud csörögni egy dollármilliomosra, hogy mit miért csinált a befektetésével). A kisebb tulajdonrésszel rendelkezőkre ráadásul még nagyobb veszély leselkedhet a kisebb digitális pénzek esetében: a kriptodevizák közül ugyanis a bitcoin rendelkezik a legkevésbé koncentrált tulajdonosi körrel. A száz legvagyonosabb felhasználó kapitalizációja jelenleg 17,3 százalék, még a rivális ether esetében ez az arány 40 százalék körül mozog, az ennél is kisebb digitális devizák esetében (a Gnosis, a Qtum és a Storja) akár 90 százalékos részesedésről is beszélhetünk - sokak szerint ez a jelenség ugyanakkor a hagyományos piacokon fellelhető papíroknál is gyakran tapasztalható.
Szakértők szerint a bitcoin-bálnák nem kívánják értékesíteni részesedésüket, mivel komoly várakozásaik vannak a kriptopénz jövőjével kapcsolatban – az árfolyamok ilyen fokú emelkedésével azonban ezek a vélemények is könnyen változhatnak.
|
Ezt feltétlenül olvasd el, mielőtt a bitcoinhoz nyúlnál Olyan, mint a családi ezüst: megenni nem lehet, eladni nem érdemes. Megvetted a bitcoint, nyertél rajta, és el akarnád adni? Ne tedd, mert lehet, hogy a nyereségednél is több adót kell majd kifizetned utána. Elvásárolni is felettébb nehéz, az átutalása pedig drága lett és lassú. Tovább >>> |
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 30 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 12 hónapos diszkont kincstárjegyet a csütörtöki aukción. 
