Nagyjából fél éve merült fel, hogy a deflációs veszély elkerülésére az Európai Központi Bank újabb monetáris lazításról dönt. Ennek hatása már a várakozásokba is beépült, az euró majdnem 15 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben, miközben az EUR/CHF kurzus csak mérsékelten változott – írja az Equilor elemzése.
Gyengülő zloty és forint
Az EKB monetáris lazítása további euró-gyengülést eredményezhet, ezáltal a svájci jegybanknak újabb és újabb euró-tömegeket kellene megvásárolnia, hogy megőrizze a svájci frank gyengeségét. Az EKB legközelebb jövő héten csütörtökön, január 22-én ülésezik, vélhetően a svájci jegybank igyekezett a kisebbik rosszat választani azáltal, hogy az EKB kamatdöntése előtt lép – magyarázza a brókercég vezető elemzője, Kuti Ákos.
A perifériális devizák körül a kamatelőnnyel rendelkező zloty és forint azonnal gyengülni kezdett, miután a kereskedők figyelembe veszik a két gazdaság vállalati svájci frank kitettségét és általános sérülékenységét, magas devizás adósságállományuk miatt. A fejlett részvénypiacok előbb esni kezdtek, majd felismerve, hogy az SNB valószínűleg koordinált lépést hajtott végre a jövő héten ülésező EKB-val – hogy a teljes európai régiót a recessziós és deflációs veszélyből kirántsák –, pozitív irányba fordultak.
Mire számítanak a piaci szereplők?
A piaci szereplők kedvezőtlenül értékelték a svájci jegybank döntését, mert ezáltal megnyílt a lehetősége annak, hogy a befektetők még drágább finanszírozási kondíciók mellett is menedékdevizaként használják a svájci frankot. Rövid távon azonban sokkal fontosabb katalizátorrá válhat az EKB monetáris lazításába vetett hit, mivel nagyon könnyű összekapcsolni a mai svájci lépést és a jövő csütörtöki EKB-kamatdöntést.
Az átmeneti csapkodást követően az Equilor számít, hogy a svájci jegybank lépése feltüzeli az EKB monetáris lazításának reményét, ebből fakadóan a DAX és nyugat-európai részvénypiacok emelkedni fognak. Az arany ebben a környezetben is biztos menedékül szolgálhat.
És a magyar papírok?
A magyar részvények esetében a forintgyengülés miatt csak mérsékeltebb ralira számít az elemző, ez főként a Mol és a Richter papírjait érintheti. Az OTP-nél a devizahitelekre fókuszálnak a befektetők: bár a jelzáloghiteleknél már zajlik a forintosítás, az autóhitelek és egyéb hiteltermékek esetében a jelenlegi devizaárfolyamok növelhetik a problémás hitelek állományát. Emiatt az OTP-től alulteljesítést várnak.
A svájci jegybank ma délelőtt elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, azaz nem védik a továbbiakban az 1,20-as szintet az euróval szemben. Az irányadó kamatszintet szintén csökkentették, a korábbi -0,25%-ról -0,75%-ra. Ezzel párhuzamosan a svájci frankra vonatkozó három hónapos LIBOR sávot is lefelé tolták – emlékeztet az Equilor.
A kezdeti reakcióban az EUR/CHF árfolyama radikálisan süllyedt: a korábbi 1,20-as szinttől a kurzus megérintette a 0,85-ös szintet, azaz paritás alá került. 1971 óta nem volt ilyen mértékű árfolyamváltozás, a kommentárok szerint "tóba hulló kőként” esett a svájci frank, jelentős mozgásokat kiváltva más devizákban és a részvénypiacokon is. Ezután némileg mérséklődött a hatás, jelenleg 14%-os értékvesztést könyvelhet el a deviza.
Mi történt korábban?
A svájci jegybank (SNB) 2011. szeptember 6-án vezette be az EUR/CHF kurzusra vonatkozó 1,20-as padlót. Ennek oka az volt, hogy 2011 folyamán számos európai ország kapcsán merült fel az államcsőd lehetősége, a befektetők ennek következtében svájci frankba (CHF) menekítették tőkéjüket. 2011-ben a svájci frank majdnem 30%-ot erősödött ez euróval szemben, ami kedvezőtlen helyzetbe hozta a svájci gazdasági szereplőket.
2011 folyamán a svájci jegybank azt vállalta, hogy a gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos EUR/CHF kurzust nem engedi 1,20 alá. Ez azt jelentette, hogy ha a jegyzés ennek közelébe került, akkor a jegybank svájci frankból eurót vásárolt, ezzel gyengítette a frankot és hizlalta saját devizatartalékát. Amennyiben az EUR/CHF 1,20-tól távol került, akkor nem hajtott végre devizaügyletet.
A botrány folytatódik.
