Ezek voltak tavaly a legzsírosabb részvénypiacok

Nagyon jó évük volt tavaly a részvénypiacoknak, az általunk megfigyelt 72 index közül csak kettő végzett mínuszban, többségük, 50 pedig két számjegyű hozamokat ért el. Az élen többféle egzotikus ország van, de a fejlettebb országok piacai közül kitűnik egy, térben nem is annyira távoli terület.

Míg az amerikai internetes gigavállalatokat, technológiai óriásokat és a Nasdaq technológiai tőzsde indexét ma már minden valamire való tőzsdetudósítás említi, és a tavalyi év nagy nyerteseként szokták számon tartani, a német technológia részvények TECDAX indexe tavaly majdnem 40 százalékkal ment fel. (Öt év alatt pedig háromszorosára nőtt az értéke.) A fejlettebb országok között ez kimagasló teljesítmény, a Nasdaq is csak 30 százalékot hozott. (Táblázat a cikk végén.)

A fejlettebb országok mezőnyében évi 30 százalék felett teljesítettek még a hongkongi, a lett, a chilei és az osztrák részvények. A lett papírok jó teljesítményére meglehetősen jó magyarázat a magas, öt százalék körüli gazdasági növekedésük, bár az összefüggés laza: más országokban, mint Románia, ugyanez nem okozott különösebb tőzsdei felfutást.

Helyünk a régióban

Ausztria esetében azt gondolhatnánk, hogy talán a választások után indult meg a tőzsde, de ez nem igaz, lényegében már 2016 közepétől felfelé tart az index. Előtte viszont évekig stagnálást és lecsorgást láthattunk, volt mit bepótolni. Lengyel barátainknál is magas a gazdasági növekedés, és kissé megelőzték a magyar tőzsdét 26,5 százalékkal.

A magyar BUX index 23,6 százalékos emelkedése a mezőny első harmada körül van, jó eredménynek számít. Öt év alatt még így is kétszerezhettük pénzünket a magyar részvényekkel.

Mészáros-üstökösök a mezőnyben

Ha a BUMIX is versenyezhetne, azaz a magyar kisebb és közepes papírok indexe, akkor 122 százalékos teljesítményével mindenképpen dobogós lenne. A nemzetközi mezőnyben azonban nem jegyzik, a mögötte levő részvények kapitalizációja globálisan eléggé csekély. Ebben az indexben nemcsak a hazai kispapír-mánia, a Mészáros-üstökösök teljesítménye szerepel, hanem néhány jó osztalékfizetési képességű, sok éve szilárd gazdálkodású társaság részvénye is alaposan felment. (Pl. Nyomda, Graphisoft Park.)

Az USA általánosabb S&P 500 indexének 18,9 százalékos, vagy a német DAX index 13 százalék körüli emelkedése inkább közepes teljesítmény. A korábbi üdvöske, Kína Shanghai Composite nevű indexe csak hét százalékot ért el, a soha nem látott méretű részvény-értékesítést (Aramco) tervező Szaúd-Arábia tőzsdéje pedig pici mínuszban végzett.

A környező országok közül szerényebb, egy számjegyű volt Szerbia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Oroszország tőzsdéjének emelkedése is.

Infláció és deviza-leértékelődés

Sok feltörekvő országnál óvatosnak kell lenni, mindjárt a lista elején Venezuelával, ahol a szép növekedés mellé anarchia és hiperinfláció jár. Sok feltörekvő országban ha nem is hiper, de magas az infláció vagy gyengülő pályán a deviza, ami a helyi pénznemben számított indexeket más megvilágításba helyezi. Például Törökországnál sem szabad elfelejteni, hogy a részvénypiaci növekedés fele sincs a feltüntetettnek, ha devizában számolunk. (A DJ Turkey Titans 20 EUR index csak 18 százalékkal ment fel.) Ukrajnában is két számjegyű az infláció és a helyi deviza éves leértékelődése is.

Egyiptom esetében is mindjárt más a Nílus fekvése, ha eszünkbe jut, hogy 2016 őszén felére értékelődött le a helyi deviza, és a részvények devizában számolt értéke is nagyot esett. Az ukrán infláció is két számjegyű, Nigériában az olaj, Dél-Amerika számos országában olaj, réz és sok más nyersanyag ára hajlamos alaposan befolyásolni a tőzsdéket. Nem is beszélve a politikai bizonytalanságokról.

Új kistigris születik?

Ígéretes kistigrisnek látszik Vietnam: Az országról ma is mindenkinek a háború jut eszébe, a részvényvásárlás nem, tehát egy mélyen elfelejtett, elhanyagolt piac. Közben pedig Kínához hasonlóan dübörög a kommunista vezetésű kapitalizmus, a gazdasági növekedés évi 7,5 százalék. Az infláció mérsékelt (2,6 százalék), az állampapír-hozam moderált (tíz évre 5,0 százalék körül), már két tőzsdéje is van.