|
| Texasi olajkút (fotó: Pixabay) |
A WTI és a Brent típusú olaj 2,7 és 2,1 százalékos esés után 51,85, illetve 60,95 dollár körül jár ma. Ezzel ugyan nincs ugyan történelmi vagy akár csak sok éves mélypontok közelében, de viszonylag olcsó a kőolaj. Az utóbbi másfél évben csak néhány hétig, november vége és január eleje között volt ennél alacsonyabb az ára.
Ráadásul az esés üteme viszont ijesztő volt, az Oilprice.com múlt heti cikke egyenesen az olajpiac “Lehman-momentumáról” írt. Ugyanis 2008 óta nem látott mértékű esést szenvedett el az árfolyam négy hét leforgása alatt.
A legújabb készletadatok, politikusok nyilatkozatai, különös tekintettel az OPEC-országokra, a gazdasági növekedéssel, a vámháborúval kapcsolatos aggodalmak, az olajkutak száma… Ilyen hírek hetente, sőt naponta jönnek és váltogatják egymást. Az utóbbi napokban is valószínűleg a pocsék készletbecslések és az OPEC nézeteltérései adták meg a fő lökést az árnak lefelé.
Jön a 40 dollár alatti olaj?
De mik lehetnek a főbb trendek, mi lehet a fő irány? Az egyik legfontosabb tényező a szaúdi-orosz ellentét. Az arab ország mindenáron magasabb olajárat akar látni, az oroszok pedig ezt nem feltétlenül szorgalmazzák. Azt állítják, hogy az olajár az ő gazdaságuk számára már nem annyira fontos, de lehet, hogy a mennyiség növelésében is érdekeltek.
|
| WTI és Brent (Stockcharts.com) |
Sokan attól tartanak, hogy ha a két nagy kitermelő nem egyezik meg, akkor az olaj 40 dollár alá zuhan. Kevesebb mint egy hónapja az EIA szervezet még a kínálat túlzott visszaesésétől, szűk keresztmetszet kialakulásától tartott, ma pedig inkább a túlkínálat ellen küzdenek – derül ki az Oilprice.com másik cikkéből.
A sávozás marad?
Még akkor is így lehet ez jövőre, ha Irán és Venezuela kínálata nem áll helyre. A kereslet ugyanis alacsony szinten maradhat, miközben az amerikai palaolaj-termelés növekedése is tovább tart. A világgazdaság lassul, és a kereskedelmi háború miatt tovább lassulhat.
Mások viszont úgy gondolják, hogy ha nagyon alacsony lesz az olajár, akkor majd az OPEC úgyis tesz valamit. Ahogy a múltban is, valahol 40 dollár közelében, általában félretették az ellentéteket és vitákat és effektíve léptek. Az utóbbi években a WTI ritkán léptett ki a 40-60, a Brent a 40-70 dolláros sávból.
Folyadék helyett száraz réteg
Lehet, hogy az olajárat a környezetvédelmi aggályok és a megújuló energia is jobban sújtja majd, mint korábban gondolták. Az Európai Parlament választásán a Zöldek előretörtek, Németországban szinte naponta vannak környezetvédelemmel kapcsolatos tüntetések. A kormányzó német koalíció is felvette a kesztyűt és komolyabban kezdett a környezetvédelemmel foglalkozni.
Az tenne be azonban igazán az olajiparnak, ha a megújuló energia olcsó tárolását meg lehetne oldani. A Fraunhofer IWS Intézetben német tudósok most olyan eljárást dolgoztak ki, amely során az elektromos járművek akkumulátoraiban az elektródákat folyadékok helyett száraz filmréteggel lehet bevonni.
Gödörben az olajcégek
Az eljárás kevésbé energiaigényes, kevésbé igényel toxikus anyagokat, és így olcsóbb. Új anyagok használhatók fel elektródaként, és nőhet a tárolt energia mennyisége is. Más hasonló találmányoktól eltérően, amelyek a tervezőasztalon maradtak, itt van már gyártó partner is, a finn BroadBit Batteries.
|
| A WTI olaj és a XOP olajipari ETF (Stockcharts.com) |
Eközben az olajcégek részvényei már-már történelmi mélységekben vannak. Az amerikai olajcégeket tartalmazó XOP ETF (SPDR S&P Oil & Gas Exploration & Production) árfolyama például csak a 2016 eleji olajkrachban és a 2008-as Lehman-válság körül volt ilyen alacsony szinten.
Olajcsőd-hullám közeleg?
Tényleg eljött volna az olajkorszak vége? – teszi fel a kérdést a SeekingAlpha szerzője. A cikk szerint az amerikai palaolaj-kitermelők közül csak kevés igazán nyereséges, talán 10-20 százalékuk, viszont sokuk eladósodott, főleg a kicsik. Bekövetkezhet egy csődhullám, ami viszont csökkentheti az olajkínálatot. Lehet, hogy ez kéne az olajár emelkedéséhez.
Rockefellerék már leléptek
Emlékeztetnek arra is, hogy a Rockefeller-családtól a Norvég vagyonalapig (“olajalapig”) több nagybefektető búcsút mondott az utóbbi években olajipari befektetéseinek. Márpedig ők vélhetően értenek hozzá.
Emellett a feltörekvő, az ezredforduló körül született fiatal generáció teljesen közömbös a fosszilis energiahordozó-részvények iránt. Érdeklik őket a technológiai cégek, a kriptodevizák, a marihuána-részvények, a turizmus, a vacsorázóhelyek. Az olajrészvények, azok cseppet sem.
(Délután írtuk: Fordulat készül a kutakon - mire készüljenek az autósok?)
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS). 
