Ismét a remény van túlsúlyban az európai részvénypiacokon, a gazdasági élénkülésben kezdtek el bízni a befektetők, legalábbis a Reuters szerint. Így az olyan konjunktúra-függő szektorok viszik az indexeket, mint a bankok, az építőipar, az olajipar. A német index 0,7, a francia és a brit 0,5 százalékos pluszban áll.
Az USA-ban a pénteki magas termelőiár-ugrás nyomán 0,8-0,9 százalékkal zártak lejjebb az indexek, holnap pedig fogyasztói árakról jön jelentés. A határidős indexárfolyamok ma 0,4 százalékkal emelkednek. Holnap az Apple mutatja be új modelljeit, amit nagyon vár a részvénypiac.
Nulla felett pár ponttal billeg a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, az OTP is hasonlóképpen alig változik. A Richter 0,4 százalékos emelkedését a Mol ugyanakkora süllyedése semlegesíti. Az Opus 0,4, a Telekom 0,1 százalékkal süllyedt.
A forint múlt heti gyengülése megállni látszik, ma az árfolyam 349,30, szerény erősödés tapasztalható. A múlt hét közepén még 351,80 körül tetőzött az árfolyam. Az árupiacon a fémek többsége süllyed, az olaj ára viszont 0,8 százalékkal emelkedik. Három százalékkal esik a bitcoin.
Szétnyerte magát a 4iG
A 4iG által vezetett konzorcium 300 milliárd forintos keretmegállapodási pályázatot nyert. Ám amint hozzátették, a keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az abban részt vevő konzorciumok között versenyeztethetik az egyes beszerzéseket. A keretmegállapodás időtartama maximum 42 hónap.
A részvény forgalma ma délelőtt az OTP-ét is megelőzve az első volt a BÉT-en, az árfolyam azonban – az utóbbi napok nagy mozgásai után – csak kis mértékben, 0,8 százalékkal emelkedik.
Gyengébb a magyar lakáspiac, mint tavaly
Lassan magához tér az ingatlanpiac, aktív ősz várható – foglalja össze lakáspiaci jelentését a Duna House.
A nyár vége minimális élénkülést hozott a lakóingatlan-piacon. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 304 darab tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat.
A kereskedelmi háború nem ért véget
Ahogy annak idején a Trump adminisztráció, most a Biden kormányzat is vizsgálatot indít a kínai állami támogatásokkal kapcsolatban – írja az Erste Befeketési Zrt. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a kínai támogatások sértik az amerikai vállalatok érdekét és rontják teljesítményüket, úgy az USA újabb vámokat vezethet be.
Folyik a kínai kereskedelmi kapcsolatok felülvizsgálata, ami részben a jelenlegi vámok szükségességét és káros hatását vizsgálja. Elképzelhető, hogy a következő hónapok során visszavonnak bizonyos vámokat.
A kínai kormány nem nyugszik
Most az elektromos autógyártók piacára tenyerelt rá a kínai állam, egy miniszter azt mondta, hogy túl sok elektromos autó gyártó van az országban. Ezért a konszolidációt támogatnák.
A miniszter hozzátette, hogy a belföldi töltőállomás hálózatot kell fejleszteni, valamint az elektromos autók értékesítését a vidéki piacokon is fel kellene futtatni – írta az Equilor Befektetési Zrt.
Az Alibaba Ant Groupjához tartozó Alipayt pedig, mely az ország egyik legnépszerűbb fizetési alkalmazása, szétdarabolnák.
Inflációs robbanás fenyeget itthon?
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő menedzsere szerint magas kamatokra, állampapír-hozamokra lesz szükség a magyar gazdaságban. “Szinte automatikusan képződik” ugyanis 3-4 százalék infláció a magyar gazdaságban, még akkor is, ha a forint stabil. Az állami szabályozással elnyomott árak (áramár, szemétdíj, vízdíj stb.) pedig inflációs robbanással fenyegetnek. Ehhez jön még a 2022-es választás által okozott politikai bizonytalanság és a tervezett drasztikus minimálbér-emelés.
Egészen biztos, hogy a jelenlegi 2,5-3,0 százalékos hosszú állampapírhozamokban ebből nem sok minden van beárazva. Számomra sokkal magasabb hosszú hozamokra lenne szükség, hogy a magyar állampapír vonzó legyen – teszi hozzá.
Jöhetnek az újabb magyar devizakötvények
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) módosította 2021. évi finanszírozási tervét, amivel legfeljebb 4,5 milliárd euró összegű devizakötvény-kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét – írja a szervezet honlapja. Ennek céljai:
- az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás,
- egyes 2021-es évi kormányzati kiadások,
- valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása.
A kormány 2021-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 7,5 százaléka – teszik hozzá.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
