|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
Az MNB felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos modernizációjára, és átalakította eszköztárát. Most már tud lépni, ha szükséges, nem akkor kell felkészülni, ha valami történik. Viszont egyelőre nem tett ilyet, nem kell lépni, a monetáris politika irányultsága nem változott, erre egyelőre nincs szükség – mondta el Nagy Márton alelnök.
A csütörtökön megjelenő inflációs jelentés legfontosabb üzenete is az, hogy az előrejelzés nem változott, 2019 közepére érik el az évi három százalékos inflációs célt. Nem látni olyan kockázatokat, ami ezt kérdésessé tenné – mondta az alelnök.
Ma sem változtak a kamatok, és az sem, hogy 2018 végére a kiszorítandó likviditás-állomány 400-600 milliárd forint között lehet. A következő döntés erről az állományról, amint a következő inflációs jelentés is, decemberben várható – az eddigi szokásos, negyedévente esedékes rendszerben.
Hatból kettő marad
Az MNB egyszerűsítette eszköztárát és finomhangolta a hosszabb oldali eszköztárát – mondta el. Eddig összesen hat, rövid oldali, nem konvencionális eszközt használtak. (Kamatfolyosó, három hónapos betét, a Bubor-piac reformja, FX-swapok, kötelező tartalékráta csökkentése, referenciális betétet vezettek be.)
Ezzel a piaci kamatokat tartósan nulla százalék közelébe szorították le. De a jövőben ennél sokkal kevesebb eszközt szándékoznak használni. A három hónapos betétből például holnap lesz az utolsó tender. Így év végével kifut a betétállomány, a jelenlegi 75 milliárd forintos értéke nullára csökken.
Új eszköz lesz irányadó
Az új irányadó jegybanki eszköz az alapkamat helyett, amely a három hónapos betét kamatát határozta meg, ezentúl a kötelező tartalékráta lesz. Ezt más, nagy jegybankok is így használják – hangzott el. A kamatfolyosó optimalizálása is a leendő eszközök közé tartozik, így hatból kettő marad.
Eszközstratégiát publikáltunk, ez felkészülés a normalizációra, nem pedig maga a normalizáció – mondta el Nagy Márton. Két eszközre tessék figyelni ezentúl, a jegybanki FX Swap állományra, és a kamatfolyosóra – mondta.
Majd később hozzátette, hogy a a kiszorítandó likviditás-állomány is nagyon fontos. A swap-állomány egyébként nem csökkenhet majd nullára.
Új hitelprogram jön
Az IRS-eszközt és a jelzáloglevél-vásárlási programot az év végéig kivezetik. Jelzálogleveleket a másodlagos piacon csak szeptember végéig, az elsődleges piacon december végéig vásárolnak.
Az MNB elindítja az NHP fix programot és az ehhez kapcsolódó betéti konstrukciót. Bár a vállalati hitelezés volumene az MNB szerint megfelelő, a hosszú futamidejű és rögzített kamatozású hitelek térnyerését szeretnék elérni. A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek aránya Magyarországon az MNB szerint alacsony, 30 százalék körüli szint lenne kívánatos.
(Itt is a vállalati szektorról volt szó, amint Nagy hangsúlyozta, a lakossági szektorban már jóval magasabbak ennél az arányok.)
Ezt tudja az NHP Fix
Az NHP Fix összege cégenként maximum egymilliárd lehet, a teljes keretösszeg ezermilliárd lesz, a maximális kamat pedig évi 2,5 százalék. Hitelkiváltásra nem lehet használni, a futamidő minimum 3, maximum 10 év lehet.
Az NHP Fix-et preferenciális betéttel ellensúlyozzák majd, hogy a “sterilizációs átlagkamat” ne változzon – derült ki.
Így viselkedett a forint
Az MNB mai bejelentései után 323,10-re csökkent az euró ára, 1,6 forinttal süllyedt. Ennek magyarázata, hogy a jelek szerint az MNB legalábbis felkészült a laza monetáris politika szigorítására. Ez majdan, ha valamikor bekövetkezik, erősítheti a forintot. A közvetlen hatás azonban alighanem semleges.
Most is, mint korábban annyiszor, hangsúlyozták, hogy az MNB egyetlen követendő mutatója az inflációs ráta. Amint ismeretes, a forintárfolyamot elvileg nem kell figyelembe venniük, bár valójában bizonyosan nem közömbös az MNB-nek.
Ugyanakkor a külföldiek forint elleni spekulatív pozíciója a nyáron hárommilliárd euróval nőtt a nyár folyamán. Ez befolyásolja a hozamokat (Bubor, dkj), emeli azokat. Hosszabb távon azonban a jelentősée csökken, "feloldódik" az egyéb tételek között.
Az európai uniós szóvivő szerint a helyreállítási alap forrásainak lehívásához Magyarországnak teljesítenie kell a szupermérföldköveket. 
