A német DAX történelmi csúcson kezdte a napot, 0,2 százalékos pluszban van Frankfurt és Párizs, Londonban pedig 0,3 százalékkal süllyed az index. A befektetők örülnek a Szuezi-csatornában rekedt hajó kiszabadulásának, és reménykednek a mielőbbi gazdasági fellendülésben. Egy legalább 4-5 multinacionális nagybankot is súlyosan érintő hedge fund-csőd viszont lehúzza a bankszektort.
Nem úgy Magyarországon, ahol az OTP-t nem látszik befolyásolni a dolog, fél százalékkal emelkedik. A Mol egy, a Richter 0,8 százalékos pluszban van, a Telekom kissé süllyed. A BUX index így az európai átlagnál jobban, 0,7 százalékkal emelkedik. A forint kis mértékben gyengül a múlt hét végi szép erősödés után, 30 fillérrel lett drágább az euró, 362,60 az ára.
Végül nem vizsgálta hazánk adósbesorolását a Moody’s pénteken, maradt Baa3, pozitív kilátással. A következő felülvizsgálati időpont szeptember 24-re van kitűzve.
Ismét úszik az Ever Given Szueznél
Közel egy héten át blokkolta a Szuezi-csatornán átmenő forgalmat az Ever Given konténerszállító hajó, amelyet ma reggel végre kiszabadítottak fogságából. A kőolaj a hírre egy százalékkal esett, bár nem egyértelmű a kérdés, hogy mikor indulhat újra a csatorna forgalma.
A hajó sérült, de stabil, a dagály segít a kiszabadulásában. Miután elvontatták majd, a hatóságok azon fognak dolgozni, hogy a világkereskedelem mintegy 12 százalékát bonyolító csatornán a forgalom újraindulhasson – írta a Bloomberg. Végül 450 hajó ragadt ott, míg mások Afrika megkerülésére indultak.
Saját magával trükközik Angela Merkel?
Brazília mellett India is megelőzte az Egyesült Államokat az új koronavírusos esetek számában tegnap. Indiában 68 ezer, Brazíliában és az USÁ-ban 44 ezer új esetet regisztráltak. Európában továbbra is élesen emelkednek a számok, Franciaországban 37 ezer, Lengyelországban 29 ezer, Törökországban 29 ezer, Olaszországban 20 ezer új pozitív eset volt, ami a brit vírusvariáns dominanciájának tudható be – írta az Equilor Befektetési Zrt. gyűjtése.
Németországban Angela Merkel magához ragadhatja a járványügyi intézkedések meghozatalának jogát, és a jövőben állami szinten születhetnek a döntések, nem kell megvitatni a 16 tartomány vezetőjével. Ez egyrészt gyorsabb reakciót tenne lehetővé, másrészt így a népszerűtlen döntések Merkel személyéhez kapcsolódnának, aki ősszel úgyis távozik a német politikából – írta az Erste Befektetési Zrt.
A bajba került hedge fund-óriás végigsöpör a bankokon
A globális részvénypiaci kereskedők különösen feszülten várják az Egyesült Államok részvénypiacának mai nyitását. Pénteken ugyanis rendkívüli, 20 milliárd dolláros, más forrás szerint 30 milliárdos “blokkügylet-hullám” történt, ami felzaklatta a befektetőket. (Különösen nagy csomagokban, blokkokban adtak el nagy részvényvagyont.) A rejtélyes eladó a Bloomberg.com szerint a Bill Hwang nagybefektető által működtetett Archegos Capital (volt Tiger Management) családi befektetési iroda volt.
Ám az üzletek egyes nagybankok, köztük a Goldman Sachs lépései miatt születtek, mégpedig “margin call” (fedezetpótlási felszólítás) következtében – értékesült a hírügynökség. Ma kora reggel pedig a japán Nomura bankház közölte, hogy egy meg nem nevezett amerikai ügyfél jelentős potenciális veszteséggel néz szembe. A Nomura részvényeinek ára 16 százalékkal zuhant zárásra, a veszteségek állítólag szintén az Archegos Capital-hez kapcsolódnak.
Több bankrészvény is zuhan ma
A Reuters azt jelentette, hogy az Archegos Capital amerikai hedge fund bajba kerülése miatt esik ma a Nomura és a Credit Suisse svájci bankóriás részvénye. A Nomura mintegy kétmilliárd dollárra teszi a várható veszteséget, a svájciak pedig annyit közöltek, hogy az esemény jelentős hatással lehet negyedéves eredményükre. A Credit Suisse Svájcban 13 százalékkal zuhan és más európai bankrészvényekre is negatív hatással van.
A Stoxx 600 Banks EU-s bankrészvény-index egy százalékkal esik, de a Deutsche Bank kiemelkedő, öt százalékos esése is emiatt lehet. A Finanzen.net a svájci UBS-t is kapcsolatba hozza az üggyel, ez a részvény is négy százalékkal megy le.
Lesz-e nagy összeomlás a shortzárási hullám miatt?
A pénteken „agyoncsapott” részvények vélhetően magukhoz térnek ma, míg a veszteségeket elszenvedett befektetési bankokra csúnyán nézhetnek a befektetők – írta az Erste Befektetési Zrt. a bajbajutott hedge fund ügyéről.
A Goldman 10,5 milliárd dollár értékben adott el blokkokban Baidu, Tencent, Vipshop, ViacomCBS, Discovery, Farfetch, iQiyi és GTS Techedu részvényeket. Az Archegos Capital jelentős tőkeáttételes pozíciókat halmozott fel e részvényekben, amelyek az elmúlt fél év során felrobbantak, mivel jelentős short pozíciók voltak bennük. Likvidációs hullám alakult ki, amelyben a Morgan Stanley is szerepet játszott 4-4 milliárd dollárral, s valószínűleg a Deutsche Bank is érintett. Kérdés, hogy lesz-e ennek tovagyűrűző hatása? Jelenleg nagy a likviditás a piacon, így valószínűleg nem lesz komolyabb baj, összeomlástól nem kell tartanunk – írja a magyar brókercég.
MÁP Plusz vagy euró? A válasz 408,3
A likvid, kockázatmentesen megőrzendő vagyont a hazai lakossági állampapírok királyába, a MÁP Pluszba vagy inkább valamilyen formában euróba helyezzék a befektetők? – teszi fel a kérdést a Hold Alapkezelő blogja.
Az első ilyen kötvénysorozat indulásakor, 2019. június 11-én az EUR/HUF árfolyam 320,6 volt. Mivel a MÁP Plusz lejáratkor egyben fizetendő kamata 27,35 százalék, ezért kimondhatjuk, hogy ha 2024. június 11-én az EURHUF árfolyam 408,3 alatt lesz, akkor a versenyt az állampapír nyerte.
Osztalék és bitcoin a Molnál
A Mol az igazgatóság javaslata alapján 78,875 milliárd forintot fizethet ki osztalékként a KBC Equitas szerint.
Tavaly a koronavírus miatt felfüggesztették az osztalékfizetést, de a menedzsment vissza szerette volna az alaposztalékot állítani a járvány előtti szintekre. Ez nagyjából részvényenként 111 forint osztalékot jelentene, ami közel öt százalékos éves hozamnak felelne meg. Másik hír a Mol kapcsán, hogy több töltőállomásnál is a bitcoinnal való fizetés lehetőségét tesztelik.
Sorosék is felülnek a bitcoin-vonatra?
Dawn Fitzpatrick, a Soros Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kriptodevizák és főleg a bitcoin sorsdöntő ponthoz érkeztek, mivel az USA-ban óriásira emelkedett a hagyományos pénz, a dollár leértékelődésétől való félelem. A menedzser olyan érveket használt a Bloombergnek adott interjúban, amelyek bármely kriptodeviza-rajongótól is elhangozhattak volna, nem a hagyományos befektetési szakmára voltak eddig jellemzőek.
Fitzpatrick úgy véli, nem fizetőeszközről (currency), hanem árupiaci termékről (commodity) beszélhetünk a bitcoin esetében. Amely azonban a hagyományos árupiaci cikkektől eltérően:
- könnyen tárolható,
- könnyen tanszferálható (mozgatható),
- korlátozott a végső kínálata,
- a kibocsátás pedig négyévente feleződik.
A szakember azért is érdekesnek tartja a bitcoint, mivel az arany az utóbbi időben hiába küzdött azzal, hogy visszatérjen az emelkedő trendhez. Szerinte könnyen lehet, hogy éppen a bitcoin miatt. Arra a kérdésre azonban sejtelmesen kitérő választ adott, hogy van-e bitcoinja. Cége, a Soros Fund Management egyébként már március elején feltűnt egy intézményi kriptodeviza-tőkebevonás finanszírozóinak listáján, így minden bizonnyal felült már a kriptó-vonatra.
A menedzser a bitcoinra és más kriptodevizákra leselkedő veszélynek tartja a központi bankok által kibocsátandó digitális fizetőeszközöket (CBDC), amelyek korábban érkezhetnek, mint gondolnánk. (Főleg a kínai.) A bitcoint szerinte lehet, hogy megpróbálják majd betiltani, de ez inkább csak átmeneti próbálkozás lenne.
Cathie Wood és Elon Musk is kriptózott egyet
A Bloomberg vezető elemzője, “árupiaci stratégája”, Mike McGlone egyébként 400 ezer dollárra teszi a bitcoin várható értékét, a jelenleginek hét-nyolcszorosára. Az ARK Invest sztáralapkezelő vezérigazgatója, Cathie Wood szerint pedig a jelenlegi egymilliárd dolláros bitcoin-kapitalizáció semmi ahhoz képest, ami várható, “hihetetlen számok jönnek”. “Még csak az elején vagyunk” – mondta, a növekvő keresletre és korlátozott kínálatra utalva.
Elon Musk is twittelt valami biztatót a DeFi-ről (decentralizált pénzügyi alkalmazások), ami bőven túlmutat a bitcoinon. Most a kriptodeviza-világ azon agyal, hogy vajon mire gondolt, mi lesz a következő húzása, esetleg ethert is vásárol majd, vagy saját blokkláncot indít? (A DeFi-alkalmazások zöme az Ethereum blokkláncon működik, amelynek fizetőeszköze az ether.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Három tényező is óvatosságra int. 
