Az amerikai piacok 6 remek évet tudnak maguk mögött, ritkán látni ilyen masszív, hosszú bikapiacot. Mint minden tőzsdei hossznak, ennek is kialakult egy részvény csoportja, ami vezeti a trendet, a legnagyobbat emelkedik. Az utóbbi időben ezek főleg technológiai papírok voltak: egyrészt az internethez kapcsolódóak, másrészt az utóbbi 2-3 év technikai újításaiból profitálni óhajtó cégek részvényei.
2014 új kibocsátásai
A tavalyi év egyik szenzációja a GoPro volt, melynek 23 dollárról 100 dollárig való felfutásában feltehetőleg jelentős részt vállaltak a shortosok. Azonban az árfolyam esése most már ennél többre enged következtetni: a megjelenő konkurenciától való félelem is nyomást gyakorolhat az immár 47 dollárig visszaesett árra.
A másik, óriási várakozások által övezett üdvöske az Alibaba, a kínai online piacteret üzemeltető cég papírja volt. A 68 dolláron kibocsátott részvény egyből 90 dollár körül indult, majd feltehetőleg ugyancsak a shortzárások hatására átlépte a 100 dollárt és 120-on tetőzött. Most újra 100 alatt tartózkodik. Vele együtt érdemes megemlíteni a Yahoo-t, amely azáltal, hogy óriási csomagot birtokol az Alibabában, most már gyakorlatilag annak derivatívumaként viselkedik. Ennek megfelelően fel is szaladt 52 fölé, most 46 körül van. Ez tulajdonképpen még egész jó eredmény, feltehetőleg csak az Alibaba komolyabb zuhanása tudná megrengetni a papírt.
Régebbi, de frissen felkapott cégek
A 3D-t tudományos-fantasztikus csodavárás kezdte övezni, a befektetők arról ábrándoztak, hogy a cég termékei rövidesen bármit kinyomtathatnak egyszerű szerkezeteikkel. Az őrület két év alatt 10-ről 100 dollárra repítette a papírt, aztán a tündérmese véget ért: már csak 28 dollárnál tartunk.
A másik régebbi motoros a Tesla, 2013 elején vetette rá magát a világ. Akkor 40 dolláron tört ki a papír az addigi sávból, és szűk másfél év alatt közel 300-ig száguldott. A levesbe itt is légy került: a cég vezetője beismerte, hogy a profitabilitásra még hosszú éveket kell várni, nem eszik olyan forrón a kását. Az ár 200 alá esett, és ez még mindig soknak tűnik az elszállt remények fényében.
Netes kedvencek
A Google 10 évvel ezelőtti kibocsátása óta egy folyamatos sikertörténet, de 2013 végén egy újabb lelkesedés az egekig vitte az árat. Hosszan fenn is maradt, még tavaly nyáron is 600-on állt, most viszont csak 500 dolláron forog. A netes videó szolgáltató Netflix 50 dollárról 475-ig száguldott tavaly nyárig, a lelkesedés azonban ott is mérséklődött: most 337 az ár.
Kifejezetten gyengélkedik a Twitter: míg egy éve 75 dolláron tetőzött, most ennek csak a felét éri, 37 dollárt. Végül egy régi versenyző, aki már a 2000. évi dotcom lufiból is kivette már részét, az Amazon: tavaly év elején 400 dollárig száguldott, most már csak 290-en áll. A cég fő gondja, hogy hatalmas árbevételéből képtelen érdemi profitot kihasítani magának.
Mi lesz ebből?
A vezetők hanyatlása általában rossz ómen a piacok szempontjából. Itt a visszaesés azonban még nem akkora, hogy medvét kelljen kiáltani. Előfordulhat, hogy ezekben a papírokban egy mini lufi alakult ki, vagyis kissé előreszaladtak, és a piac ezt korrigálta. Hogy a vezető szektorok összességében tovább húznak-e majd, az rövidesen kiderül. Ha igen, akkor a Nasdaq-nak át kell lépnie a bűvös dotcom lufi idején elért tetőt, az 5000 pontot. Ha ez nem sikerül, vonuljunk fedezékbe, hanyagoljuk a technológiai papírokat.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
