Ma is rossz a hangulat a részvénypiacon, a német, francia, brit indexek 1,2-1,4 százalékkal mennek le, az amerikai határidős indexek is hasonló mínuszban állnak. Európát aggasztják az orosz bombázások, az amerikai részvénypiacon a kamatemelési várakozások jelentenek változatlanul gondot. A chicagoi Fed elnöke, Charles Evans meglehetősen szigorú nyilatkozatot tett tegnap, Lael Brainard Fed-elnökhelyettes beszéde sem nagyon nyugtatta meg a piacot.
Az OTP esik leginkább
Egy másik fontos aggodalom volt hétfőn, hogy a Biden-kormányzat korlátozhatja bizonyos chipek exportját Kínába. Ráadásul a kínai PMI-adatok sem voltak éppen fényesek. Ennek nyomán a chipgyártók vezették a lejtmenetet. A Nasdaq 100 index mintegy két éves mélyponton áll. Ma reggel pedig Ázsiában is csúnya mínuszokat látni.
A BUX index 1,1 százalékkal esik, az OTP 1,6 és a Mol 1,5 százalékos esése mellett. A Richter 0,2 százalékos süllyedése javít az indexen, a Telekom pedig 1,2 százalékkal emelkedni is tud.
Ismét drágul a földgáz
Az OPEC+-döntést követő több napos múlt heti emelkedés után tegnap irányt váltott az olaj, és ma is két százalékkal van lejjebb. Az európai földgáz viszont emelkedni kezdett hétfőn, és ma folytatja. Míg hétfő reggel 150 euró körül is volt egy egységnyi hollandiai szállítású gáz, délután már drágult, ma pedig újabb öt százalékkal 161 euróra emelkedett.
Húsz százalék felett a hivatalos forintinfláció
A reggeli adat szerint 20,1 százalék lett a szeptemberi pénzromlás Magyarországon – amin belül az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett. A forint erre gyengüléssel reagált, a reggeli 426,20-426,50 forintról 428-ig repült az euró ára, szinte percek alatt. A jelenlegi árfolyam 427,70, a dollár 440,50.
Az elemzők ugyanakkor számítottak évi 20 százalék körüli inflációra, erről írtunk tegnapi összefoglalónkban is:
Nem használ az unortodox magyar szigorítás?
A szeptemberi inflációs adat “alaposan meglepte az elemzőket” Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint. A konszenzus csak 19,8 százalék volt, igaz, a szokásosnál jóval nagyobb bizonytalanság mellett, mivel a rezsiemelés és az élelmiszerek áremelkedése széles skálán mozgott az elemzői modellekben. Összességében az adat nem változtat a kilátásokon, a következő hónapokban fennmaradhat a 20 százalék körüli infláció – tartja az elemző.
Már ez is pozitív, hogy nem lesz további nagy emelkedés. Érdemi csökkenést csak a jövő év második negyedévétől várunk.
Mindez csak az árstopok fenntartásával érvényes – tette hozzá. A jegybank az új eszközök révén folytatta a szigorúbb monetáris politikát, de a forint gyengülése egyelőre arra utal, hogy a meghatározó piaci szereplők szemében ez az “unortodox kamatemelésekre való áttérés” nem tűnik optimális megoldásnak.
Meddig marad 20 százalék felett?
Ami a kilátásokat illeti, a bizonytalanság az, ami maradt – kommentálta az inflációs adatot Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. További egyszeri inflációemelkedést hozhat az árstopok kivezetése, de nehéz megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be. A forint folytatódó gyengülése is inflációt emelő faktor.
Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számolunk, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek. Egy számjegyű inflációt jövő év szeptemberétől láthatunk ismét.
Lesz a 20 százalékból 21 is
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint december-január körül tetőzhet az infláció 21 százalék körüli szinten. Így az idei éves átlagos infláció 14 százalék körül lehet és nagyjából ugyanennyi várható 2023-ban is. A második félévtől várható ütemesebb lassulás, és jövő ősszel mehet tíz százalék alá az árindex.
A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti.
Újabb hazai államkötvény-armageddon
Az említett éves átlagos infláció azért is fontos, mert ahhoz kötik a lakossági PMÁP államkötvények kamatát is. A fix kamatozású eszközökre viszont negatívan hat a magas pénzromlás.
A tíz éves magyar fix kamatú államkötvények hozama hétfőn elérte az évi tíz százalékot, a 12 hónapos referenciahozam pedig az évi 13-at – derül ki az Akk.hu adataiból. Vagyis ismét jelentősen estek a magyar állampapírok is az új forintgyengülési hullám közepette.
Ezzel stabilizálni lehetne a forintot?
Magyarországon baj van. Az ország havonta hatalmas pénzeket költ energia vásárlására, az MVM forintot vált euróra, és ezért megveszi a gázt– írja Zsiday Viktor alapkezelő a Holdblogon.
Ez állandóan gyengíti a forintot, ami egyre magasabb inflációt, egyre magasabb kamatokat, és egyre nagyobb aggodalmat okoz. Ami végső esetben tőkemenekítésbe is torkollhat, és egyre nagyobb az esélye, hogy az ország beragad egy magas inflációjú rezsimbe.
Ezért a szakember úgy gondolja, hogy a jegybanknak maximális erővel fel kell lépnie a forint gyengülése ellen. Semmi akadálya nincs annak, hogy az MVM közvetlenül a jegybanktól, a jegybanki tartalékok terhére vegye meg az eurót. Ezáltal a jegybanki devizatartalék csökkenne, de lenne esélye a forintpiac stabilizálódásának.
Ezért magas a dollár hozama
Minden irányból csapások érik az amerikai államkötvénypiacot– idézi a Bloomberget az Erste Befektetési Zrt.
A közel 24 ezer milliárd dolláros kötvénypiac legnagyobb szereplői szinte egytől egyig azon vannak, hogy megszabaduljanak az államnak adott kölcsönről tanúbizonyságot tevő értékpapíroktól.
A legnagyobb japán nyugdíjalapoktól kezdve, akik a megerősödött dolláron realizálhatnak szép hozamot, a világ különböző államain és a fő amerikai kereskedelmi bankokon keresztül egészen a Fed-ig, amely éppen saját mérlegének csökkentését végzi – az összes intézmény hozzájárul a hozamok növekedéséhez. Amelyek ma reggelre már négy százalék fölé értek.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Magyarországon az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
