Látszólag alig változott az OTP-részvények árfolyama az utóbbi tíz évben, 2004. március 8-án 3580 forint volt, ma nagyjából 3880 forint körül ingadozott, ez tíz százalékos emelkedés sincsen (csak 8,3 százalék). Ennyire rossz befektetés lett volna a gyengélkedő bankrészvény, a tőzsde húzópapírja?
Azért ennél többet hozott
| Az OTP osztalékfizetései | ||
| (a névérték százalékában) | ||
| Üzleti év | Kifizetés | Dátum |
| 1994 | 0 | |
| 1995 | 10 | 1996 .07. 09. |
| 1996 | 12 | 1997 .08. 11. |
| 1997 | 14 | 1998 .08. 24. |
| 1998 | 16 | 1999 .09. 21. |
| 1999 | 18 | 2000 .09. 22. |
| 2000 | 20 | 2001 .06. 05. |
| 2001 | 27,5 | 2002 .06. 04. |
| 2002 | 0 | |
| 2003 | 64,16 | 2004 .06. 03. |
| 2004 | 156,5 | 2005 .06. 02. |
| 2005 | 210,69 | 2006 .05. 31. |
| 2006 | 145,09 | 2007 .05. 31. |
| 2007 | 0 | |
| 2008 | 0 | |
| 2009 | 0 | |
| 2010 | 73,09 | 2011 .06. 02. |
| 2011 | 101,7 | 2012 .05. 31. |
| 2012 | 121,71 | 2013 .05. 30. |
| Összesen: | 990,44 | |
| Tíz év alatt: | 872,94 | |
| (Forrás: Magyar Részvények Könyve, BÉT) | ||
Gyűjtésünk szerint azonban a részvény 872,94 forintot fizetett ki az utóbbi tíz évben osztalékként, ha ezt is beleszámoljuk, akkor már 32,8 százalékos megtérülést értek el a befektetők tíz évre (kamatos kamat nélkül, 4753/3580), ami éves szinten közel három százalékos megtérülés. Pár évvel ezelőtt persze erre még legyintettünk volna, hogy nem sok, ma viszont csak kevés helyen lehet ekkora kamatot elérni.
Ezzel együtt is azt mondhatjuk, hogy az OTP-részvény az utóbbi tíz évben nem volt a legjobb befektetés. Igaz, volt 10 900 forinton és 1500 forinton is (záróáron), így ha valaki szerencsésen meglovagolta a hatalmas különbségeket, hatalmas profitot tehetett zsebre. Például nagyon is jól jártak, akik voltak olyan merészek, és 2009 márciusában 2000 forint alatt vásároltak, még akkor is, ha máig tartják.
Ezért nincs a csúcson
Az OTP-nek bőven van arra mentsége, hogy miért nincs a csúcson: a magyar gazdaság csak a tíz évvel ezelőtti szint közelében van, a válság enyhülésével sem nagyon csökken a rossz hitelek állománya, a beruházások, a hitelezés mélyponton vagy annak közelében. A kormány súlyos különadókkal sújtja a szektort, a devizahiteleseket mentő programok is kiadásokat okoznak.
A környező országok gazdaságai, ahol az OTP is jelen van, ugyan jobban teljesítettek (lásd korábbi cikkünkben a második grafikont), de ott van Ukrajna. Amelynek problémái nem mostanában, még csak nem is az idén kezdődtek, és lassan, fokozatosan beépülhetett a részvény árfolyamába.
115 forintért OTP-t
A bankpapír 2007 nyaráig ütemesen felfelé ment, azóta azonban trendjében leszálló pályán mozog. A részvény augusztus 10-én lesz húsz éve a tőzsdén, amit biztosan megünnepelnek majd, akárcsak annak idején a tíz éves érfordulót. Az utóbbi 19,5 évre mindenesetre nem lehet panasz, azóta az árfolyam 33-szorosára (!) emelkedett, 115 forintról ment fel a mostani szintre. (Eredetileg 1150 forint volt az első napi záróára, de később a részvény névértékét tizedelték, azaz egy papírért tíz másikat adtak.)
33-szorozva vagy 44-szerezve?
Ez a 33-szorozódás éves szintre átszámolva 19,7 százalékos hozamot jelent, miközben az (éves átlagos) infláció 1995 és 2013 között 290 százalék volt (vagyis az árak közel négyszeresükre nőttek). De az osztalékok kifizetését ez a szám még nem is tartalmazza, mit számít az? Végső soron az OTP soha nem volt egy osztalékpapír, amikor fizetett, akkor rendszerint csak az árfolyam 1-3 százalékát, az akkori betéti kamatoknál jóval kevesebbet.
Kiszámoltuk, hogy ha a befektető az osztalékot mindig újra OTP-részvények vásárlására fordította volna, tehát visszaforgatta volna OTP-be, akkor mi lenne a helyzet. Ekkor a csütörtöki záróár, a 3950 forint helyett 5189 forintja lenne, ami már éves szinten 21,4 százalékos hozamnak felel meg, és 44-szerese az 1994-es első tőzsdenap záróárának. Az átlagos infláció éves szinten csak hét százalék körül volt.
(Az OTP friss, pénteki gyorsjelentése kapcsán rendezett sajtótájékoztatóról itt írtunk.)
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
