Nincs igazán markáns irány az európai tőzsdéken, a német index például kissé csökken, míg a francia és a brit valamelyest emelkedni tud. A befektetők elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti ülésére várnak. Az eurózóna végső inflációs számainak közzététele nem jelentett meglepetést, a számok a várakozásoknak megfelelőek voltak.

Itthon a BUX Index is nulla közelében ingadozik. Jelenleg minimális, ezreléknyi pluszban, míg a nap elején inkább szerény mínuszban állt. Az OTP 0,3, a Richter 0,1 százalékkal esik, a Mol viszont fél százalékkal emelkedik. Az Opus három, a Telekom másfél százalék körüli emelkedéssel gyarapítja a nyertesek táborát.

Alig mozdul most az euró

A devizapiacokon is inkább kivárós hangulat van. A forint alig mozdul, 383 forint 60 fillér az euró ára. Az olaj viszont kitartóan kúszik felfelé. Az amerikai típusú WTI a 91, az európai típusú Brent a 95 dolláros szintet ostromolja.

A hollandiai földgáz tőzsdei ára egy százalékkal ment feljebb. Az ipari fémek, mint a réz, az alumínium vagy a nikkel viszont egy százalék körüli mértékben esnek.

Új impulzusra vár a forint?

A 390 forintos szintektől fokozatosan visszakorrigált az EURHUF árfolyam, de egyelőre úgy néz ki, hogy a forint nem tud kellő erőt mutatni az 50 napos mozgóátlag letöréséhez – írja a KBC Equitas. A 383 forint körüli szinteken megakadt az euró áresése. A sokat erősödő dollár sem segített a forint helyzetén. Így a holnapi amerikai kamatdöntés kihatással lehet a régiós devizákra.

Új impulzusra várhatnak a befektetők, hogy megtalálják a megfelelő irányt – tették hozzá.

Egyre többet emlegetik a száz dolláros olajat

Az erős fundamentumoknak köszönhetően tovább emelkedett ma reggel a kőolaj ára. A szaúdi olajipari miniszter megerősítette, hogy országa folytatja politikáját, amelynek célja, hogy növelje az ellátásbiztonságot – foglalta össze az Erste Befektetési Zrt. Ez azt jelenti, hogy Szaúd-Arábia az év végéig biztosan fenntartja a termelés csökkentését.

A fizikai olajpiac egyre szűkebb, aminek hatására a közeli határidős árak jobban emelkednek.

Tegnap a Chevron elnöke beszélt a száz dolláros olajárról, de a piacon olyan, még alapvetően pesszimista befektetési bankok is, mint a Citi, reálisnak tartják ennek az elérését.

Az olajról is szól a következő műsor:

A jegybankok hete következik

Szerdán este az amerikai Fed dönt a kamatokról, várhatóan nem fog emelni. De a befektetők nagyon várják a kommentárokat, a gazdasági elemzést és a híres “dot-plot” ábrát. A brit BoE várhatóan emel majd a kamatokon, annak ellenére, hogy a brit gazdaság nincs igazán formában. Szigoríthatnak a héten a svájci jegybankárok is.

A japán jegybank, a BoJ várhatóan nem módosít, bár vannak, akik nem zárják ki, hogy a jen védelmében esetleg mégis beavatkozik egy meglepetés-kamatemeléssel. A norvégok valószínűleg már befejezték az emelési sorozatot, a svéd jegybank viszont kissé le van maradva, így Stockholmban növelhetik az irányadó rátát.

Befejezte-e ezzel az EKB?

Francois Villeroy de Galhau, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint addig fogják négy százalékon tartani a kamatlábat, amíg csak az infláció megfékezéséhez szükséges. Jelezte viszont, hogy egyelőre nem támogatja a jövőbeli emeléseket. A megjegyzések annak kapcsán hangzottak el, hogy az EKB a múlt héten a tizedik egymást követő ülésén emelte a hitelfelvételi költségeket, az óvatosabb tisztviselők ellenkezése ellenére.

Christine Lagarde elnök azt mondta, nem tudja megmondani, hogy ez lesz-e a csúcs, és a “héjább” (kamatemelés-párti) kollégák azóta hangsúlyozták, hogy ez nem biztos, hogy az utolsó emelés volt – írta a Bloomberg.

Évtizedes csúcson az urán ára

Már 12 éves csúcson áll az uránérc, mint energetikai nyersanyag (U308) határidős tőzsdei árfolyama, 66 dollár közelében – jelentették külföldi hírforrások. Ez lényegében a fukushimai katasztrófa körüli időszak óta nem látott szint. Bár a számok ezt mutatják, az is látszik, hogy egyrészt erre a nyersanyagra csak nagyon gyér üzletek vannak tőzsdén. A forgalom zömét a nagy cégek egymás közötti, nem nyilvános szerződésekkel bonyolítják.

A Barchart.com adataiból az is kitűnik, hogy elsősorban a legközelebbi határidő ára ugrott meg, a szeptemberé, 66 dollár környékére kötésegységenként. A többié jóval alacsonyabb, 38 dollár körüli. Ez arra utalhat, hogy csak átmeneti, rövid távú kínálati hiányról lehetett szó. Az uránbánya-részvényeket tartalmazó ETF-ek ugyan jól állnak, de már 2021-2022-ben is voltak hasonló árszinten.

Érvek az atomenergia mellett

A Financial Times az uránkereslet megugrását azzal magyarázza, hogy a kormányok “Washingtontól Szöulig és Párizsig” az energiafüggetlenséget, a meglévő atomreaktor-flotta élettartamának meghosszabbítását, új erőművek építését vették tervbe. Főleg miután Oroszország ukrajnai inváziója miatt az egekbe szöktek a gázárak.

Az urán a “szénmentes energia forrásává” válhatna az éghajlatváltozás elleni globális erőfeszítésekben, bár annak idején ezt a 2011-es japán fukusimai katasztrófa megakasztotta. Az uránkészletek viszont végesek, új bányákat nemigen nyitottak a világban az elmúlt évtizedben a nyomott nyersanyagárak (és az atomenergia-ellenes hangulat) miatt.