Az intézkedés január 30-ától érvényes, és jól mutatja, hogy a különböző országok hatóságai, ha lassan is, de reagálnak arra a kihívásra, amit a kriptodevizáknak nevezett instrumentumok jelentenek. Nem véletlen, hogy Dél-Korea az elsők között van: a háziasszonyoktól a taxisofőrökig mindenki rohant részt venni az őrületben, minden figyelmeztetés ellenére, miszerint a kockázatok igen nehezen felmérhetőek.

A szabály

A dél-koreai elnöki hivatal azt közölte, hogy a teljes kereskedési tilalom csak egy opció, ami felmerült, de egyelőre nem döntöttek mellette. Általában a teljes tilalom felesleges szokott lenni, ők is úgy gondolják, hogy elég, ha a láthatatlanság és névtelenség megszűnik, és ezzel lehetetlenné válik a bűnözők helyzete. Ettől persze még a lakosság fújhat lufit, ami csak akkor okoz gondot, ha végül túl sokat vesztenek, és ennek már gazdasági kockázata is lehet.

Nézzük ezek után, hogy is néz ki a konkrét szabály. Aki kriptodevizával kereskedik, nem képezhet letétet, vagyis nem utalhat pénzt valamely kriptodeviza tőzsdén lévő számlájára, pontosabban virtuális pénztárcájába, ha az ahhoz tartozó név nem egyezik a bankszámlához tartozó névvel. Az ügyfeleknek kötelező lesz azonosítani magukat a kriptodeviza-tőzsdéken, és az adatoknak meg kell egyezni bankszámláik adataival.

Védelem a befektetőnek

Ez az intézkedés az átlagos kriptodeviza befektetőnek inkább védelmet jelent, mint hátrányt, hisz így kisebb a kockázata, hogy lenyúlják az értékeit a kriptodeviza tőzsdéken, ami eddig elég gyakran megtörtént, hisz azok is teljesen szabályozatlan vállalkozások voltak. A kriptodevizás pénzmosás viszont ezzel valószínűleg megszűnik Dél-Koreában, és a bűnözők máshol folytatják a tevékenységet. Ugyanakkor egyre több ország fontolgatja a szabályozást, és ha végül bevezetnek hasonló intézkedéseket, összességében visszaesik a kriptodevizák ilyen célú felhasználása, és ez adott esetben jelentősen csökkentheti a keresletet.

Elvesznek a fundamentumok

A névtelenség volt eddig a kriptodevizák legfőbb vonzereje, hisz a pénzmosás miatt a hagyományos bankszektorban már megszűntek a névtelen számlák, nem volt hová menekülni. A másik komoly érv, ami a bitcoin mellett szólt, miszerint véges mennyiség van belőle, azzal dőlt meg, hogy bitcoinból valóban nincs sok, de más kriptodevizákból igen: bárhányat létre lehet hozni, így végülis elinflálódik a kriptodevizák összessége, ami persze nem zárja ki, hogy egyik vagy másik értékes maradjon.

Árfolyamhatás

A kriptodevizák többsége ma esik, nehéz megállapítani, hogy mennyi lehet ebből a koreai szabályozás szerepe, mivel egy ideje már eső trend, vagy legalábbis kiadós korrekció uralkodik a piacon. A bitcoin ára 10 ezer dollár körül mozog, miközben korábban 20 ezren tetőzött, a többi nagyobb kriptodeviza 10-20 százalék közti esésben van a coinmarketcap.com adatai szerint, de kisebbek, köztük a vicces nevűek, egész szélsőséges mozgásokat mutatnak: előfordulnak 80 százalékos mínuszok és ugyanakkora pluszok is.