A világpolitikában rengeteg a feszültség, izraeli támadás jöhet Irán ellen, atomlétesítmények bombázására készülhetnek. Az Egyesült Államok pedig Oroszország elleni szankciókat helyezett kilátásba. Ezek fényében nem meglepő, hogy a kőolaj és az európai földgáz is másfél százalékkal drágul, a részvények pedig esnek.
Az idén nulla, jövőre is csak egy százalékos növekedést várnak Németországban a gazdasági bölcsek. Ennek ellenére a német DAX index csak 0,2 százalékkal esik és 24 ezer pont felett tudott maradni. A többi európai index 0,2-0,6 százalékos mínuszban van. A fontos amerikai határidős indexek 0,7 százalékos esést mutatnak.
A BUX index szépen tartja magát, a nap elején pluszban indult, és késő délelőtt is csak minimális mínuszban áll. Az OTP 0,4 százalékkal javít, a Mol ugyanennyivel esik. A Richter 0,8 százalékkal megy le, a Telekom viszont 0,3 százalékkal drágul. A távközlési cég május 19-én 248 711 darab saját részvényt vásárolt 1743,79 forintos átlagáron.
Az euró 402,7, ami fél forinttal alacsonyabb a kedd estinél. Ebben szerepet játszhatott a dollár gyengülése, a zöldhasú 0,4 százalékkal ér kevesebbet a DX dollárindex szerint. Az Egyesült Államok múlt heti leminősítése még érezteti hatását. Az angol font pedig annak nyomán erősödött, hogy a vártnál magasabb lett a brit infláció (ami magasabb kamatszintet okozhat).
Mi mozgatja a forintot?
A „hazai deviza stabilitását nagyban támogatja a dollár újabb gyengülési hulláma a nemzetközi devizapiacon” az Erste Befektetési Zrt. szerint is. A mai nap viszonylag adatszegény, továbbra is az orosz-ukrán hírek vannak leginkább fókuszban. A következő napokban pedig egyre inkább az MNB közelgő, jövő keddi kamatdöntő ülésére terelődhet a figyelem.
„Némileg megakadt” a forint erősödése kedden, így egyelőre nem tudja a 400-as szintet megközelíteni az euró árfolyama, jelenleg 402-403 körül mozog – írta a K&H Értékpapír. A dollár gyengülése a feltörekvő piacok devizáira pozitívan hat, emellett
nem várható a közeljövőben laza monetáris politika az MNB felől sem, amely további támaszt nyújthat a forint számára.
Felfelé módosították a Telekom célárát
A Magyar Telekom 2025 első negyedéves gyorsjelentése minden főbb pénzügyi mutató terén meghaladta az elemzői várakozásokat, jelezve a vállalat stabil működését és eredményes költséggazdálkodását. Ez stabil alapot biztosít a 2025-ös év további részére is, és „akár a menedzsment várakozásainak felülvizsgálatát is indokolhatja” – írta az MBH blogja.
A kedvező teljesítmény megalapozta az éves várakozásaink és célárunk felfelé módosítását is. A részvény várható egy éves célára 1861 forint, ajánlásunk jelenleg semleges.
A papír legutóbb 1792 forinton forgott a BÉT-en, 3,7 százalékkal e célár alatt.
Izmosodik az arany
Ismét a 3300 dolláros szint fölé emelkedett az arany, a kereslet továbbra is stabil iránta, a kínai import mértéke is jelentősen emelkedett az előző hónapban – írta a K&H Értékpapír. A gyengébb dollár a nemesfémek számára is kedvező, emellett pedig a piaci bizonytalanság sem tűnt el. A vámháború okozta hatások mértéke még mindig kérdéses.
Továbbra is kivár a Fed
Fed-vezetők beszéltek, Beth Hammack szerint a közelmúltban érkező hangulatindikátorok aggasztóak voltak. Amennyiben az infláció emelkedni kezd, miközben a munkanélküliségi ráta is nő, nehéz helyzetbe kerülhet a jegybank – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt.
Egyelőre ki kell várni, és tanulmányozni kell, hogy Trump kereskedelempolitikája mennyiben befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat, vállalati döntéseket, fogyasztói szokásokat.
Raphael Bostic arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok hamarosan reagálni fognak a vámokra az árak emelésével, illetve elbocsátásokkal. Alberto Musalem pedig azt jelezte, hogy a Fed jelenlegi, mérsékelten restriktív monetáris politikája megfelelően pozicionált.
Mikor lesz végre kamatvágás?
A piaci árazások erre az évre kettő darab, egyenként 25 bázispontos kamatvágást mutatnak. A következő ülést június 18-án tartják, de akkor még nem várható vágás, hanem valószínűleg csak szeptemberben.
Donald Trump szerint viszont kamatot kellene vágni, és a kamattartás miatt folyamatosan bírálja a Fedet.
Ostromolja a csúcsot a bitcoin
Szerda reggel már a 108 ezer dollárt is súrolta a bitcoin, miközben a januári történelmi csúcs 109 114 (más forrás szerint 108 786, megint másutt 109 356) dollár volt. De onnét mintegy kétezer dollárt esett. Az árfolyam lassan araszol felfelé az utóbbi napokban, sokan azt találgatják, hogy egy újabb rekorddöntés mennyire fogja felkavarni a piacot, nem okoz-e korrekciót lefelé.
A többi fontosabb kriptó általában alulteljesít és messze van történelmi csúcsaitól, ami arra utal, hogy a befektetők inkább óvatosak, szó sincs eufóriáról. Sokan éppen azért vesznek bitcoint – vagy dollárhoz kötött stabilérméket –, mert nem bíznak a többi kriptó (az altcoinok) emelkedésében. Így lényegében a „partvonal mögött” várakoznak, a kriptóvilág tartalékeszközeiben, de közel a tűzhöz, a kockázatosabb befektetésekhez, hogy bármikor be tudjanak szállni.
Halasztgató üzemmódban a tőzsdefelügyelet
A SEC elhalasztotta az XRP és a DOGE ETF-ekről szóló döntéseket, a listán a Grayscale és a 21Shares alapjai vannak. Emellett a SEC elodázta a döntést egy olyan módosításról is, amely lehetővé tenné, hogy a Bitwise Ethereum ETF ether-érméket kössön le (stake-eljen) hozamért cserébe.
A szabályozónak további időre van szüksége annak értékeléséhez, hogy a kérelmek megfelelnek-e a befektetővédelmi és csalás elleni előírásoknak – derült ki az indoklásból. Kriptopiaci elemzők a késedelmeket csak szokásos eljárásnak tekintik, a lehetséges jóváhagyás júniusban vagy júliusban várható. Korábban a Solana ETF-ekről is halasztó döntés született.
Koreában jöhet a nemzeti kriptóérme
Dél-Korea elindíthatja a wonhoz kötött stabilérméjét. Lee Jae-myung elnökjelölt legalábbis egy nemzeti stabilcoin kibocsátását javasolta, amelynek fedezetét az ország valutája, a won adná.
Ettől függetlenül Dél-Korea júniustól feloldja az intézményi befektetők kriptovaluta-tilalmát, a nonprofit-szervezetek és a kriptotőzsdék új szabályok szerint értékesíthetnek digitális eszközöket. A pénzmosás megelőzése érdekében azonban szigorúbb KYC– (ügyfélazonosítási) intézkedéseket írtak elő.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
