Jöhet még meglepetés, mindenki téved a bitcoinnal kapcsolatban?

Megtörtént a korábban elképzelhetetlen, a számítógépes kalózok, hackerek és egyéb furcsa népség gyanús szórakozásából hivatalos árutőzsdei termékké lett a bitcoin a CBOE tőzsdeholding rendszerében. Egy másik tőzsde, a CME december 17-én követi. Sok pénzügyi nagykutya nyolc éven keresztül gúnyolta és kritizálta, a pénzügyi rendszer peremén vegetált, és most itt van.

Továbbra is vannak hívei a digitális pénznek, bitcoin-rajongók, mások szerint bitcoin-őrültek, és vannak a károgók, akik pilótajátékról, csalásról, az évszázad lufijáról és hasonlókról értekeznek nap mint nap. (A több százezer dolláros árfolyamokat vizionáló gurukból hétfőn itt gyűjtöttünk egy csokorra valót.)

Ám egyben mindkét csoport megegyezik: szinte mindenki arra számít, hogy az árfolyam – az eddigiekhez hasonlóan – hatalmas változások előtt áll. Az egyik csoport szerint, ha kisebb-nagyobb átmeneti megingásokkal is, de tovább fog szárnyalni. A másik szerint természetesen összeomlik és mindenki elveszíti ingét-gatyáját, aki vett belőle.

Nagyon nyugisak most a tőkepiacok

Az árfolyamok mindig arra mennek, amerre a lehető legnagyobb fájdalmat okozzák a szereplőknek – tartja egy mondás. Most a legnagyobb tévedéscsomag akkor szakadna a jósok túlnyomó többségének nyakába, ha a bitcoin árfolyama konszolidálódna, nem változna nagyokat, kisimulnának az óriási kilengések.

Mostanában nagy a nyugalom a tőkepiacokon (azaz kicsi a volatilitás), egy-egy nyugati tőzsdeindex például ritkán változik egy százaléknál többet naponta, egy-egy deviza is csak ritkán produkál nagyobb elmozdulást. Ha az OTP két százalékkal többet esik vagy emelkedik egy nap, akkor már óriási zuhanásról vagy árrobbanásról ír a szenzációéhes sajtó, annyiban jogosan, hogy mára ez a mozgás is ritkává vált.

Tízszeres az ingadozás

Erre jön ez a bitcoin, amely napi 5-10 százalékokat is pattog, a szokatlan inkább a napi 15-20 százalék nála, de az sem példa nélküli. Ez durván tízszer akkora volatilitás, mint egy “normál” devizánál, már amennyiben a bitcoint devizának tekintjük.

Háború előtti, értékét veszített részvény. Minek van valójában tartós értéke?

Ezt tükrözi egyébként a “margin”, azaz a határidős üzlet mellé leteendő biztosíték nagysága is: míg a “normál” devizáknál és árucikkeknél jellemzően 4-5 százalék, addig a bitcoinnál 44, illetve 35 százalékot kell letenni (lásd a táblázatot).

Ahány ár, annyiféle

A nagy meglepetés tehát az lenne, ha a bitcoin nem ingadozna túlságosan. Hogy fog vagy sem, azt nem tudjuk, de a határidős tőzsde elvileg nagy stabilizáló erő lehet. Szeretne havi hat százalékot keresni, ésszerű kockázattal? Most úgy tűnik, ez a lehetőség fennáll.

A bitcoin határidős ára ugyanis jóval magasabb, mint az azonnali. Nehéz pontosat mondani, mert a CBOE határidős árait késleltetik az interneten, azonnali ár meg végképp nincsen. Pontosabban rengeteg van, ahány kereskedési platform, annyiféle.

Havi hat százalék fixszel

Mindenesetre kedden 16.30-kor legjobb tudomásunk szerint a bitcoin ára, több tőzsdét átlagolva a Coindesk indexe szerint 17 020 dollár volt, eközben a határidős ár január 15-re 18 050-18 100 dollár lehetett (a CBOE, az Investing.com és a Barchart.com adatait összevetve). Ez pedig majdnem pontosan hat százalékkal több, mint az azonnali ár.

Tehát megveszem most, és eladom januárra hat százalékkal drágábban? Egy hónapra hat százalék haszon? Ilyen egyszerű lenne? Lényegében igen, de bőséges kockázatokkal és mellékhatásokkal.

A kockázatok és mellékhatások

Az azonnali bitcoin megvásárlása és biztonságos tárolása nagy körültekintést igényel, ha utána el kell adni, az szintén. Ha az átlagár most 17 020, akkor lehet, hogy csak pár ezrelékkel alacsonyabban sikerül eladni, és pár ezrelékkel drágábban megvenni az átlagnál. Az egyes azonnali bitcoin-tőzsdék, pontosabban kereskedési platformok árai között is jelentős különbségek lehetnek, egyes országokban többet adnak érte, mint másutt. (Ami mellesleg egy másik üzleti lehetőséget, arbitrázst rejt.)

Amint említettük, 44 százalék letétet kell letenni a határidős üzlethez, bár ha ez a letétünk leapad, mert az ár emelkedik, akkor pótbefizetésre lesz szükség. Ha duplázódik az ár, akkor már kétszer akkora letétet kell betolni, miközben az azonnali bitcoint is meg kellett vennünk. De triplázódás sem lehetetlen ezen a piacon, sok-sok tartalékot ajánlatos hagyni, különben értékesítik (kényszerlikvidálják) a pozíciónkat. A tőzsde is emelheti a letétet, ha a kockázatot túl nagynak látja.

Biztos lesz, aki megcsinálja

Összességében így a havi hat százalékos hozam lehet, hogy nem is annyi lesz, hanem csak 2-3 százalék az összes tőkére vetítve, a jelentős letéti követelmények és a költségek, árrések miatt. Ám havi két százalék is évi 24 százalék, kamatos kamat nélkül is. Biztosan lesznek, vannak, akik megpróbálják e magas határidős kamattartalom (contango) kihasználását. (Vagy eleve meglevő, hosszú távon tartott bitcoinjaik mellé adogatnak el határidőre jó drágán.)

Ez pedig további keresletet is jelenthet a bitcoin iránt, aminek piacon levő mennyisége amúgy is korlátozott. A nagyobb fogalom, a több tőkeerős piaci szereplő stabilizálhatja az őrült módon ugrándozó árfolyamot, aminek a tőzsdei kereskedés vasárnapi bevezetése óta már vannak is jelei. E héten legalábbis kevésbé hektikus az árfolyam, mint a múlt héten volt.

Az viszont kevésbé látszik valószínűnek, hogy ekkora hatalmas áremelkedés után, közepette bárki is “mezítelen shorttal” próbálkozna – azaz úgy shortolná a bitcoint, hogy közben nincsen a zsebében belőle. Életveszélyesnek látszik, a veszteség határa ugyanis elvileg végtelen.