Húsz százalékos robbanással debütált a bitcoin a való világban

(Fotó: 123rf.com)

December 10-én bevezették a CBOE (Chicago Board of Exchange) amerikai tőzsde londoni rendszerébe a bitcoinra szóló határidős kontraktusokat, a jó hír, hogy ez nem okozta a bitcoin árfolyamának összeomlását, sőt újabb emelkedéshez vezetett. A januári határidős bitcoin a kezdeti 15 000 dollárról a kereskedés végére 17 930-ra ment fel, közel 20 százalékkal tehát, az azonnali bitcoin-árak fölé.

A forgalom 2700 kontraktus (ez 2700 bitcoint jelent, értéke körülbelül 44,6 millió dollár). Ma délelőtt 16 700 dollár körül volt a jellemző bitcoin–árfolyam, nem messze a tegnap elért történelmi csúcstól.

Talán jó, talán rossz hírnek értékelhető, hogy a nagy tülekedés miatt a kereskedést fel is kellett függeszteni (tíz és húsz százalékos emelkedésnél), egy időre pedig állítólag a CBOE weboldala is elérhetetlenné vált. Ez jelzi, hogy a bitcoin körüli infrastruktúra mennyire kiforratlan, és a “hype”, a hisztéria mennyire magas fokú. Bár a bitcoin-tulajdonosoknak rövid távon ez is jó hír lehet, amennyiben további áremelkedésre enged következtetni.

Nem a shortosoké a világ

Sokan attól tartottak, hogy akik eddig megfelelő intézmények, garanciarendszer híján nem tudták shortolni a bitcoin nevű digitális, “kriptopénzt”, azok most majd egyszerre jelennek meg. Nagy hedge fundokról szóltak a pletykák, amelyek ugrásra készen várnak, hogy a boboréknak, lufinak, pilótajátéknak és még ki tudja minek kikiáltott újfajta eszközt shortolják, azaz eladják, az agyagba döngölve az árát.

Jön a következő fecske

Ez nem történt meg, a bevezetés előtti napokban sokkal jobban ingadozott az ár (nagyjából 13 000 és 17 000 dollár között), mint az azóta eltelt órákban (nagyjából 15 000 és 16 773 között, Coindesk árindex). Egy hét múlva, december 17-én egyébként egy másik nagy amerikai tőzsdekonglomerátum, a CME Group is bevezeti a bitcoin-termékeit.

A “hivatalos” tőzsdékre történő bevezetés lehetővé teszi, hogy olyan befektetők, például befektetési alapok, ETF-ek is bitcoinba fektethessenek, amelyek eddig nem tehették. Ez újabb löketet adhat az árfolyamnak. Legalábbis hosszú távon, hiszen rövidebb távon lehet, hogy ez már megvolt: egy év alatt mintegy 21-szeresére, három hónap alatt durván négyszeresére, egy hónap alatt kétszeresére ment fel az árfolyam.

Jó nagy biztosítékot kell letenni

A talán minden más tőzsdei terméknél hektikusabb, veszélyesebb bitcoin-kereskedés és a sokak által hiányolt “belső érték” vagy fundamentális érték (intrinsic value) hiánya miatt a határidős kereskedésnél a befektetőknek 30 százalékos biztosítékot kell letenniük. Szemben más termékek, részvények, árucikkek jellemzően 3-5 százalékos letétjével.

A bitcoin árfolyamának igazából teljesen előrejelezhetetlen várható értékére tovább folynak a találgatások, jönnek a becslések, “prognózisok”, “elemzések”.

Lehet 150 ezer dollár?

Az egyik legújabb szerint, ha a bitcoinba annyi befektetési tőke áramlana, mint aranyba, akkor egy bitcoin értéke 142 000-150 000 dollárra emelkedne darabonként pár év múlva, 2021-2022-ben. (Seekingalpha, Michael Bryant.) A szerző az alaposabbak közé tartozik, nem csak a levegőbe beszél, számol, többféle modellt használ, például a bitcoin-bányászat költségeivel, nehézségével is kalkulál.

Lehet 300 ezer dollár?

A Facebook-alapítás és az azt követő perek kapcsán elhíresült Winklevoss-fivérek egyike, Cameron arról beszélt egy Bloomberg-videóinterjúban, hogy a bitcoin, miközben modern arannyá (arany 2.0) válik, még további húszszoros áremelkedés előtt állhat. (Ez bő 300 ezer dollárt jelentene darabonként.) A fivéreknek mondjuk igencsak érdekében áll felbeszélni az árfolyamot, hiszen nagy bitcoin-vagyont halmoztak fel.

Lehet egymillió dollár?

Nassim Nicholas Taleb, akadémikus és hedge fund-menedzser, aki a “fekete hattyú” fogalmáról lett ismert, csatlakozott a bitcoin-bikák táborához. Azt írja, a bitcoint shortolni nemigen lehet, nincsenek ugyanis természetes eladói ennek az eszköznek. A százezer, vagy az egymillió dollárt is simán átviheti az árfolyam.

John McAfee, a róla elnevezett vírusirtó és cyberbiztonsági cég alapítója, gyakorló paranoiás szerint akik a bitcoint buboréknak nevezik, azok nem értették meg a blokklánc működését, matematikáját. Új paradigmáról beszél, ahol a buborékok lehetetlenek. (“Most teljesen új korszak következik, ahol a régi szabályok nem érvényesek” – az ilyen hiedelmek elterjedése volt több korábbi buborék ismertetőjele is, mint a dotkom-lufié – a szerk.)

Lehet 200 ezer dollár?

Még egy nagyot mondó, Dave Chapman (Octagon Strategy), ő százezer dolláros árnál tart. További jóslatokért érdemes a Bitcoinforecast.com oldalt figyelni, a grafikonok buborékjaiban láthatók a legfontosabb hírek.

A bitcoint sokan kincsképzésre, hosszú távú megtakarításra használják és nem forgatják, évekre elássák titkos számláikon. Egy novemberi közvélemény-kutatás során 564 bitcoin-befektetőt kérdeztek meg, milyen áron válnának meg befektetésüktől. Akkor mellbevágóan magas, 196 166 dollár lett a válaszok átlaga.

Repül a bálna

Kérdés, kikből állt a csoport és mennyire “reprezentatív”, mennyire képviseli a befektetők statisztikai átlagát. (Ha nem reprezentatív a minta, akkor lehet, hogy a statisztika semmit sem ér, csak érdekesség.)

A bitcoin piaca nagyon koncentrált, a Bloomberg hétvégi cikke bitcoin-bálnáknak, ceteknek nevezi azt az 1000 embert, akik nagy bitcoin-vagyonokat halmoztak fel, és együtt a bitcoin-mennyiség 40 százalékát tartják a kezükben. Ebben a körben egyetlen személy eladásai is komolyan befolyásolhatják az árfolyamot. Novemberben nagy feltűnést keltett, amikor egyetlen személy több száz millió dollár értékű bitcoint utalt át az egyik bitcoin-tőzsdére.

Ahol az alapítók kaszálnak

Azt, hogy melyik számla kié, nem lehet tudni, de azt lehet látni a nyilvános hálózaton, hogy melyik számlán mekkora összegek vannak. Egy másik adat szerint a legzsírosabb 100 számla ellenőrzi a bitcoinok 17,3 százalékát.

Ez az ethernél, a bitcoin valószínűleg legfőbb riválisánál 40 százalék, de egyes digitális pénzeknél vagy kriptodevizáknál (mint a Bloomberg szerint a Gnosis, Qtum, and Storj) ez a 90 százalékot is elérheti. (Ami igazolni látszik azt a feltételezést, hogy sokukat alapítóik valójában főleg a gyors meggazdagodás reményében hozták létre.)

Mások felhívják a figyelmet, hogy ez a részvénypiacon sincs másképpen, illetve a vagyonelosztás a világban hasonló, a társadalom leggazdagabb pár százaléka tartja a kezében a világ vagyonának nagy részét.