Lassan a csapból is a robotok folynak: az ember nélküli marskutatástól a vezető nélküli gépkocsik tesztjéig, a drónoktól a 3D-s nyomtatásig, a Csernobili Erőmű bontásától a vezető nélküli négyes metróig, a kínai humanoid robotoktól a műtétet végző miniatűr sebészekig. A Deere traktorgyártó is vezető nélküli traktorokat tervez. Szinte észre sem vettük, és a telefonunk már egy ideje fel tudja olvasni nekünk a híreket.
A jelenségnek komoly társadalmi vonatkozásai is lesznek, a munkaerő-piac teljesen felborulhat, egyes szakértők szerint állandósulhat a tartósan magas munkanélküliség. Most azonban inkább arra keressük a választ, hogyan lehet a robotikai boomból kisbefektetőként profitálni.
A robot becsengetett
Alig másfél éve, 2013. december közepén az amerikai Nasdaq technológiai tőzsdén az volt a szenzáció, hogy a Robo ETF nevű, a robotikára szakosodott tőzsdén kereskedett alap értékpapírjainak bevezetése alkalmából a tőzsde szimbolikus csengőjét stílszerűen egy robot nyomta meg. Pontosabban az Universal Robots cég UR5-ös jelzésű robotja, annak karszerű nyúlványa, az eseményt ma is meg lehet tekinteni a Youtube-on. (A csúcspont 9 perc 20 másodperc körül kezdődik.)
De megérte-e vajon ebbe az alapba fektetni? Egyelőre nem. A Nasdaq interaktív grafikonrajzolója szerint a Robo ETF tőzsdei bevezetése óta mindössze három százalékkal drágult, míg az irányadó Nasdaq Composite technológiai index 25 százalékkal ment fel. Közben elég nagy volt a volatilitás, az index is, az ETF is többször emelkedett vagy süllyedt tíz százalék körüli mértékben rövid idő alatt. A Robo ETF egyébként ma már közel száz részvényt tartalmaz, a cégek kevesebb mint a fele működik az USA-ban, a többi külföldön.
Az ETF-nek már európai követője is van, ami adózási szempontból sokkal jobb a magyar befektetők számára.
Minek a Google-nek robothadsereg?
Ám lehet, hogy lassan nem is lehet majd megkülönböztetni a robotikát a normál technológiai cégektől, sőt a hagyományos iparvállalatokat sem a futurisztikus vállalkozásoktól. Vezető nélküli kamiont tesztel a Daimler, drónokkal szállítaná ki csomagjait az Amazon, robotikai és mesterségesintelligencia-vállalkozások egész sorát vásárolja fel a Google (miközben már régóta vezető nélküli autót fejleszt).
Már 2014 elején azt pedzegették a sajtóban, miért vásárol fel egy egész robothadsereget, pontosabban seregnyi robotikai vállalkozást a Google. Azóta a helyzet csak fokozódott, tavaly nyáron és ősszel újabb hasonló akvizíciókat hajtott végre. Közben felvett több élvonalbeli robotikai szakembert és humanoid robot-prototípusokat is vásárolt egy koreai egyetemtől. Sokan gondolják, hogy a kereső-oldalakon már régen túlnőtt informatikai óriás valamilyen újabb nagy dobásra készül.
Nyomulnak a kínaiak
De a kínaiak sem akarnak lemaradni a versenyben. Erre utal, hogy a robotikára szakosodott Robohub oldal szerint csak áprilisban négy robotikai tranzakciót hajtott végre az ázsiai nagyhatalom: A kínai Ninebot megvette saját konkurensét, a Segwayt, mindketten kétkerekű (egymás mellett levő kerekű) elektromos helyváltoztató eszközöket gyártanak. Egy másik cég egy orosz technológiai cégben szerez részesedést, egy harmadik pedig egy brit mélytengerirobot-gyártóban. A negyedik hír szerint a kínai DJI dróngyártó már egymilliárd dolláros bevételt vár erre az évre.
Kevesebb ember=kevesebb hiba és kevesebb költség
„A robotok egyre gyorsuló ütemben kilépnek a gyárkapukon a mindennapi életbe…” „szinte minden szektor a robotika felé fordul” – írja az Investopedia.com. Miért is? Hogy kiküszöböljék az emberi hibákat, csökkentsék a költségeket és növeljék a hatékonyságot. A robotikai ipar bevétele a 2010-es 15 milliárd dollárról 2025-re várhatóan 67 milliárd dollárra nő, ami évi kilenc százalékos növekedést jelent.
A cikk készítésénél minél többet olvastunk, annál több szempont merült fel, annál szerteágazóbb lett a kérdés. A robotika lassan behálózza az egész gazdaságot és emberi életet.
Robotika+egészségügy=profit?
A robotikai részvényeknek tehát nagy jövőt jósolnak. Az egészségüggyel kapcsolatos részvényeknek is nagy jövőt jósolnak, például a gazdag nyugati társadalmak elöregedése miatt. Akkor milyen lesz vajon az egészségügyi robotokat gyártó társaságok jövője? Egy erről szóló régebbi, 2014. április eleji cikk három ilyet sorolt fel. Nézzük, azóta hogyan teljesítettek.
Az Intuitive Surgical (ISRG) részvénye az utóbbi egy évben 40 százalékkal ment fel – igaz, két év alatt viszont alig haladt valamit a Nasdaq-on. A cég a laparoszkópiának nevezett kíméletes, üvegszálas modern műtéti eljárással foglalkozik, amelyet egy-két helyen már Magyarországon is alkalmaznak szűk körben, például prosztata-műtétnél.
Kérsz egy vázat fémből?
A háztartási robotokat és automata vagyonvédelmi rendszereket gyártó iRobot (IRBT) egy és két év alatt is esett kissé, de a cég sok éve működik, és óriási hegyeket-völgyeket járt meg az árfolyama. Érdemes megnézni az árfolyamot öt évre is.
Egészen futurisztikus, akció-sci-fikbe illő témája van az Ekso Bionics (EKSO) társaságnak: az emberi erőt, állóképességet növelő mesterséges külső vázakat (angolul exoskeleton) fejleszt. Ennek sokféle felhasználási területe közül a mozgáskorlátozottak járását lehetővé tevő változat látszik jelenleg is működni a honlapjuk alapján. Kár, hogy a cég nagyon kicsi, és a tőzsdén is szuperkockázatosnak látszik, az utóbbi egy évben esett is 37 százalékot az árfolyama.
Vasember-rajongóknak
Ahogy a cikk is írja: ez egy igen magas kockázatú üzletág, bár a Vasember-rajongóknak megérheti „egy kevéske őrült pénzt beletenni” a sci-fik való világbeli vállalkozásába. Bár a nyereség is nagy lehet, ha valamelyik cégnek sikerül betörnie a világ élvonalába, és jól jövedelmező tömegterméket előállítani.
|
| Külső vázzal ismét jár valaki egy német kórházban (Fotó: Ekso Bionics, Youtube) |
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
