A befektetőknek nagyon sokféle viszonyulásuk lehet a nemesfémekhez. A „goldbugs” (szó szerint aranybogarak, de inkább aranymániások) legszívesebben minden pénzüket aranyba fektetnék, mert szerintük a világ pénzügyi rendszere össze fog omlani, és csak a nemesfémek fogják megőrizni értéküket.
A másik végletet például Warren Buffett multimilliárdos képviseli, aki semmire sem tartja az aranybefektetéseket. Kiássuk a földből valahol Afrikában, beolvasztjuk és elássuk egy másik lyukba, amelyet őrök vesznek körül, mi ennek az értelme? - teszi fel a kérdést. Sokan azt kritizálják, hogy az arany sem kamatot, sem osztalékot nem fizet, hasznot nem hajt.
Mások egyik szélsőségben sem hisznek, elismerik, hogy vannak időszakok, amikor érdemes lehet vásárolni – mint tavaly év végén vagy idén év elején –, megint máskor pedig eladni, mint 2011 szeptemberében, ahogy a Seeking Alpha befektetési oldal szerzője is. Aki szerint egy több évtizedes fellendülő szakasz fordulópontján vannak a nemesfémek.
Még 2011-ben mindenki azt hitte, az arany 2000 dollár fölé fog menni. Tavaly év végén meg azt, hogy 1000 dollár alá fog esni. A hasonló hangulati szélsőségek gyakran jeleznek elő fordulatot. Az utóbbi időben az arany ára lefelé csorgott, sokan már megkérdőjelezik, hogy folytatódik-e az év elején kezdődött bikapiac, de még nincsenek elegen. A következő hetekben is folytatódhat a lecsorgás, ami annyira rossz hangulatot idézhet elő, ami megint megágyazgat a következő nagyobb fellendülésnek.
A 2011-es aranyár-csúcs óta az nemesfémbánya-részvények még jobban visszaestek, mint az arany. Tavaly év végén azonban elérték a mélypontot és onnét több mint kétszeresükre mentek fel. (Erről itt írtunk.) A bányarészvények azonban most az arannyal együtt megint lassan lefelé csorognak.
A szerző, Avi Gilburt tavaly októberben nagyon szépen megjósolta az aranybánya-részvények felpattanását. Most azt mondja, hogy ha a VanEck Vectors Gold Miners (GDX) index nem esik 19,80 alá (jelenleg 26,1), akkor megmarad az a várakozása, hogy a nemesfémeknél több éves fellendülés következik. Ha viszont ez alá a szint alá esik az index, akkor előbb új mélypont következhet és csak ez után következik a várt több éves fellendülés. Ha ez a szint érintetlen marad, akkor viszont már a következő kilenc hónapban jöhet egy duplázódás, sőt triplázódás az aranybánya-részvényekben.
A GDX aranybánya-index 2015 végén és 2016 elején 12-13 ponton érte el sok éves mélypontját, majd augusztus elején 32 pont közelében tetőzött. Erre az indexre és párjára, a HUI-ra (Arca Gold Bugs Index) számos ETF és certifikát létezik európai tőzsdéken is.
A bányarészvények azonban felnagyítva követik a nemesfémek árváltozását, jellemző, hogy egy százaléknyi aranyár-emelkedés két-három százaléknyi részvényár-emelkedést okoz. Az én elején Soros György is bevásárolt aranyból és aranybánya-részvényekből, de valószínűleg a nagy részét már el is adta.
Egy másik érdekes cikk az aranyról azt mondja, hogy még valószínűleg több hét rossz részvénypiaci hangulatra lenne szükség ahhoz, hogy a nagybefektetők felfedezzék maguknak az aranyat, mint diverzifikációs eszközt. A szerző szerint az aranypiaci keresletet nagymértékben befolyásolja a GLD SPDR Gold Shares hatalmas méretű spekulációs ETF, amelybe sokszor hedge fundok és más nagybefektetők is tesznek pénzt. Az alap a beáramló tőkét ténylegesen fizikai arany vásárlásával fekteti be.
A szerző azt figyelte meg, hogy általában hosszabb részvénypiaci esések esetén szokták felfedezni az aranybefektetést a részvénybefektetők. A profi befektetőknek egyébként történelmileg is elképesztően alacsony az aranykitettségük, mindössze a tőkéjük 0,2 százaléka. A hosszú távú, sok éves átlag sem sok, 0,475 százalék, de így is több mint kétszerese a jelenleginek.
Viszont csökken az angolszász vonzerő. 
