|
| (Fotó: Balatonföldvár, múzeum) |
Ma is léteznek számítógépes jelek formájában kiadott értékpapír és kinyomtatott formában létrehozott egyaránt – hangzott el a Bét Akadémia és a Codex Értéktár Zrt. értékpapírok előállítási módjáról szóló előadásán. A magyar szabályozásban ismert részvények, kötvények, befektetési jegyek célja leginkább forrásgyűjtés, tőkegyűjtés. Lehetnek tipikusak, atipikusak, tagsági viszonyt vagy pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok. Nyilvános és zárt körű értékpapírok, egyedi és sorozatban előállított papírok egyaránt léteznek.
Az értékpapír kettős természetű, értéket tartalmazó papír, és papír formájában létező érték. A hozzá fűződő jog csak az értékpapír birtokában gyakorolható – mondták el Száz Ágnes és Tomori Erika értékpapírjogi szakértők.
Megvan, de nem mozgatják
A nyilvánosan létrehozott, úgynevezett sorozatpapírok csak dematerializáltak lehetnek, kivéve egyes állampapírokat és nyrt.-k részvényeit. Ha egy nyilvános részvénytársaság egyik sorozata dematerializált, akkor a többinek is dematerializáltnak kell lennie. Nyomdai lehet a zárt körű sorozatpapír és a nyilvános állampapír.
Az immobilizáció a kettő keveréke, amikor nyomdailag előállított papír egy összevont címletben, letétkezelőnél van elhelyezve, és nem is lehet kikérni. (Megvan, de nem mozgatják.) Csak a letétkezelőnél vezetett számlákon keresztül lehet az értékpapírok felett rendelkezni.
Névtelenség már ritkán van
Vannak speciális esetek. Rábocsátáskor lehet, hogy ugyanolyan jogot biztosító értékpapírok keletkeznek, nem új sorozat. Átmeneti időre is lehet eltérő a jog, például tört osztalékra jogosító törzsrészvények, amelyek osztalékfizetés után egységesednek. Ha viszont a névérték akár csak egy picivel is eltér, akkor eltérő sorozat jön létre.
A nyomdai értékpapírok elvileg még lehetnek bemutatóra szólóak, de ez már nagyon ritka. A dematerializált értékpapírok mindig névre szólóak. (Átruházásuk értékpapír-számlán levő jóváírással, terheléssel történik.)
Ki lehet deríteni a valódi tulajdonost
Növeli a transzparenciát, segít a pénzmosás ellen, átlátható piaci viszonyokat teremt – ezek voltak annak idején a dematerializáció mellett szóló fő érvek. Ha az értéktár tudja, kinek a számláján van az értékpapír, azon keresztül el lehet jutni a tulajdonosokhoz. Ez azonban a tulajdonosok számára nem biztos, hogy kívánatos. A nyomdai értékpapírt a tulajdonosok bárhol tarthatják, ezeket már nem lehet nyomon követni.
Létezik még a névtelen részvényesi meghatalmazott intézménye (nominée) is, ahol az értékpapír tulajdonosa meghatalmazza a számlavezetőjét, hogy a nevében eljárjon. Ilyenkor a részvénykönyvben is a meghatalmazott jelenik meg, de a felügyeleti szervek felszólítására fel kell fedje a valódi tulajdonosok kilétét.
Adózni pedig muszáj
A dematerializáció előnye az is, hogy minden tranzakciónak nyoma van, vagy a számlavezetőnél, vagy a központi értéktárban. Ez más hatóságok, például az adóhatóság számára is érdekes lehet. Ezért a bekerülési érték olyan adat, amit az értékpapír-transzfereknél (átutalásoknál) a számlavezetők mindig szoktak kérni.
|
| Osztalékszelvények |
Az értékpapír átruházásával az átruházó nem azt a jogot ruházza át, amivel ő rendelkezik, hanem ami az értékpapírhoz kapcsolódik. (Például lehet, hogy az egyik tulajdonos valamilyen okból nem gyakorolhatta tulajdonosi jogait, de aki megveszi tőle, az már igen.)
Nem biztos, hogy olcsóbb
Míg a bemutatóra szóló értékpapírok jogosultja a bemutató, tehát a birtokos, addig a névre szóló dematerializált papíroké annak az értékpapír-számlának a jogosultja, amelyen az értékpapírokat nyilvántartják. Ez utóbbiról tulajdonosi igazolást állítanak ki, amihez az értékpapírokat zárolják, például bizonyos dátumig. Például ilyen eset a közgyűlési részvétel.
A költségek összehasonlítása nem egyszerű, nemcsak a kibocsátási költségekről, tehát a nyomdai előállításról, illetve a Keler-ben az értékpapírok keletkeztetéséről van szó. Ezen kívül az értékpapír-számlák vezetésével is számolni kell a dematerializált értékpapíroknál, ami pedig befektetési szolgáltatónként különböző, sőt a díjstruktúra is eltérő. A nyomtatott értékpapíroknál is felmerül a letéti őrzés díja, ha nem otthon tartják, és a megrongálódás vagy elvesztés nagyon drága dolog lehet.
Mit kell rányomtatni?
Az értékpapíroknál az értékpapírok szövege, a „demat” papíroknál a Keler-ben az értékpapírok keletkeztetésénél a keletkeztető dokumentum szövege nagyon fontos. Az értékpapírok által megtestesített jogok, esetleges átruházási korlátozások, a felelős vezetők aláírása és más kellékek kell precízen rajta legyenek.
A gyakorlatban az értékpapírok előállításánál a külső is sokat számít, sokszor komoly munka előzi meg, nemegyszer van vita a megrendelő és az előállító között. Ráfér-e a cég székházának képe az értékpapírra, hogyan helyezzék el a logót, milyen díszítéseket kapjon? – mondták el. Az esztétikán túl nagyon fontos a védelmi elemek terve is, fizikai feltételei vannak az előállításnak. A védelmi tervet a Nemzeti Bankkal kell engedélyeztetni, csak ez után következhet a gyártás. (Az MNB a tervet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal is véleményezteti.)
Nem keverik már az ügyfelek papírjait
Egy fizikai értékpapírt ma is sok esetben haza lehet vinni, míg a dematerializáltat csak értékpapír-számlán lehet tartani. A kinyomtatott papírról leolvashatóak az értékpapírhoz fűződő jogok, a számlakivonaton látható kódokról viszont nem. De ha valaki kíváncsi arra, hogy az adott értékpapírhoz milyen jogok fűződnek, akkor a letétkezelő vagy a kibocsátó felvilágosítást nyújthat.
A dematerializált értékpapíroknál nagyon fontos a szegregáció, azaz hogy a számlavezetők elkülönítsék az ügyfelek értékpapírjait egymástól. (Részben a korábbi brókerbotrányokra adott válaszként.) Az ügyfél ma nyithat külön alszámlát a számlavezető mellett a Keler-nél is, úgynevezett tükörszámlaként, ahol külön nyilvántartják a papírjait. (Aminek költsége, díja van.) Így az ügyfél nagyobb biztonságban érezheti magát.
Ahol a forgalomképesség fontos, ott általában a dematerializált forma előnyösebb, ahol szűkebb körben marad a papír, egzotikusabbak a tulajdonosok céljai, ott sokszor a nyomtatott értékpapír az előnyösebb – foglalták össze.
A zöldségek, gyümölcsök és a húsok is olcsóbbak. 
