Kicsapjuk a kamatot a forint alól – jön a szabadesés?

Az előző hetekben tapasztalt forintgyengülés egyértelműen külső tényezőkhöz, a nemzetközi kötvénypiaci minipánikhoz, a görög csődveszélyhez, valamint a török választások után kialakult bizonytalan kormányalakítási helyzethez köthető – írja blogján Sakadi Szabó Kornél „Szabadesni” című írásában.

Szerinte minél alacsonyabb a jegybanki alapkamat, minél lazább a monetáris politika, annál nagyobb az esélye a hazai deviza gyengülésének. A magyar eszközök külső vonzereje fokozatosan csorbát szenvedhet. Ezt húzza alá a külföldiek állampapír-állományának egyéves mélypontra történő süllyedése is.

A gazdaságpolitika gyenge forintot akar?

„A magyar gazdaságpolitika mintha eddig is minden akadályt szeretett volna elgördíteni a forint leértékelődésének útjából” – írja az ismert elemző. Az államadósság devizakitettsége csökkent, a forintosítással a magánszektor is devizamentesült, és az infláció sem befolyásolja a jegybank mozgásterét.

Ezek a tényezők azonban a jövőben megnyithatják az utat a forint komolyabb mozgása előtt. „A jegybank toleranciaszintje valószínűleg a forint euróval szembeni korábbi történelmi mélypontját (327) is elhagyta” – teszi hozzá.

Csak ne legyen újabb válság

Addig nincs baj (és valószínűleg nincs drámai, 15-20 százalékot meghaladó forintgyengülés sem), amíg a nemzetközi piaci eladások nem vezetnek el a külső gazdasági környezetünk újabb válsághullámához – fejezi be az elemző.

További, frissebb árfolyamok>>>>>

Az Aegon Alapkezelő Total Return blogja „Kicsapjuk a kamatot a forint alól” című cikkében kettős hatást lát. A nemrég bejelentett új jegybanki intézkedések Németh Gábor szerint „implicit kamatcsökkentésnek” tekinthetők. „Az eddigi jegybanki betétben lévő durván 5000 milliárd forint valamekkora része első körben nyilvánvalóan a rövidebb állampapírokban próbál majd helyet találni magának… még mélyebbre taszítva a legrövidebb rövid hazai hozamokat”.

Ennyi lehet a hozam alja

Elméleti minimum a kamatfolyosó alja, vagyis a mindenkori alapkamat -1 százalékpont lehet, ami jelenleg 0,65 százalék. (A jegybank alapesetben az alapkamat alatti kamattal fogad be betéteket, és afelett ad hitelt – a szerk.) A szerző attól is tart, hogy eközben a hosszabb futamidejű állampapírok hozama megemelkedik, így a hozamgörbe még meredekebbé válik.

A magyar állampapír-hozamok így a régió többi országához képest csökkenhetnek, az államadósság devizakitettsége csökkenhet, a külső sérülékenység idővel mérséklődhet.

Azért jó hírünk is van

A program forintra gyakorolt hatása azonban közép-hosszú távon kettős: bár nem lehet nem észrevenni a gyengébb árfolyamra való felkészülést, a fundamentumaink, makromutatóink jelenleg a forint szempontjából kimondottan kedvezőek. Nagy a fizetésimérleg-többlet, amit tovább javíthat az államadósság devizaarányának a csökkenése, a külső sérülékenység mérséklődése – írják.

Minden abba az irányba mutat, hogy egy gyengébb árfolyam nem lenne a jegybank ellenére, sőt egy komolyabb piaci turbulencia esetén várhatóan kevésbé lesz képes vagy hajlandó tompítani ennek forintgyengítő hatását - szerepel a blogon.

Már nem az alapkamat a lényeg

A forint szempontjából már nem az az elsődleges kérdés, hogy vajon meddig vágják az alapkamatot, hanem, hogy a fenti alkalmazkodás eredményeképpen a rövid piaci hozamok milyen mélyre süllyednek, illetve az, hogy az így eltűnő hozamprémium mennyire gyors és milyen mértékű külföldi portfóliótőke kivonulását eredményezi a hazai kötvénypiacról

Nemrég Zsiday Viktor alapkezelő is úgy értékelte, hogy az MNB csökkenti a forint vonzerejét az új, bevezetendő eszköztárral. Ez gyengíti a forintot, de hosszabb távon inkább az erősödés irányába hat, mert a jegybanki tartalékok szintje magas, és a jegybank is euró-eladó lesz.