A UBS tanácsadói befektetésre ajánlják a nyugat-európai részvényeket. Kínában viszont még nagy problémát fog okozni a részvény- és ingatlanlufi, ezért onnan helyesebb távol tartani magunkat – mondja Kiran Ganesh, az UBS svájci vagyonkezelő vezető portfólió-stratégája.

Az IMF–EU–Görögország megállapodásnak messze nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy Görögország kiválik az Euróövezetből. Szerinte a megállapodást még június 30-a előtt tető alá hozzák a felek. Nem tartja kizártnak a Grexitet sem, ezért ügyfeleiknek három különböző forgatókönyvet vázolnak fel Görögország kapcsán.

Három forgatókönyv

1. Ha Görögország bent marad az övezetben, akkor most jó árakon lehet beszállni az euróövezet országainak részvénypiacaira. A mostanit jó bevásárlási lehetőségnek tartja a szakember.

2. Ha Görögország kiszáll ugyan az övezetből, de a dolgokat az EKB „helyükre teszi”, mégpedig azzal, hogy értésre adja: „mindenáron megvédjük az eurót”. Ebből a piac arra következtet, hogy a Központi Bank agresszíven hozzálát a spanyol és az olasz kötvényhozamok letöréséhez, más szóval keményen bevásárol belőlük.

3. Ha a görögök kilépnek, az EKB ezt ölbe tett kézzel nézi végig, vagyis Draghi nem tesz egyértelmű nyilatkozatokat arról, hogy mindent megtesznek az euró megvédéséért – ez a legcsekélyebb valószínűségű forgatókönyv.

Vegyünk részvényt, bármi legyen

A 2. és 3. esemény megtörténte esetén is bevásárolna európai részvényekből a UBS, mert  egyre észrevehetőbb mértékben kezd beindulni a növekedés Európában. Ennek kézzelfogható jele a nyugati országokban a fogyasztás-élénkülés. Ezen túlmenően minden övezetbeli országban és általában Nyugaton mindenütt csökken a munkanélküliség.

A UBS székháza

„A dolgok pozitív alakulását befolyásolta az EKB kötvényvásárlási és az általános, a kereskedelmi bankokat segítő programja. Lassan minden akadály elhárul az elől, hogy a kereskedelmi bankok felfuttassák a gazdaság minden szektora számára a hitelezést” – nyilatkozta Ganesh.

Kínában már buborék van

Banki papírokat vásárolnak és olyan a cégek papírjait, amelyek korszerűen, innovatívan vesznek részt a kis- és nagykereskedelemhez kapcsolódó fogyasztás élénkítésében.

Kínáról ugyanakkor erőteljesen állítja Kiran Ganesh, hogy ott buborékképződésről lehet már beszélni. Nagyon óvakodnak is Kínától a portfólió-kialakításban, nem is ajánlják ügyfeleiknek az erre a piacra való belépést.

Túl erős az állam

Ha Kínában kipukkad a lufi, abból annyit fog Európa és Amerika megérezni, hogy a kínaiak kevesebb importárut fognak vásárolni, kevesebbet fognak utazni külföldre, kisebb luxust fognak megengedni maguknak.

Közép-európai kitettséggel nem kifejezetten rendelkeznek, melynek az az egyik oka, hogy ezt a régiót kicsinek tartják, másrészt néhány közép-európai országban túl erős a politikai, állami szerepvállalás a gazdaságban.

Óvakodj Oroszországtól

„Általában azt a tanulságot vontuk le, hogy jobb távol maradni az olyan országoktól, amelyekben a vállalatoknak, az egész piacnak erős a politikai beágyazottsága, ahol a kormányok simán megtehetik, hogy beleavatkoznak a piaci folyamatokba. Oroszországot külön kiemeli, mint elrettentő példát: „Oroszországtól inkább távol tartjuk magunkat, mert kiszámíthatatlan és kockázatos.”

Erősödni fog a dollár

A nagyobb devizákkal kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg Ganesh: „A dollár tovább fog erősödni az euróval és a jennel szemben. Azért, mert Amerikában előbb fog beindulni a kamatemelés, mint bárhol másutt. Szerintünk az idén az euró a dollárral szemben a jelenlegi 1 dollár 12-es szintről 1,05-re fog gyengülni. Japán viszonylatban 124 jent várunk egy dollárral szemben.”

A teljes interjú elérhető itt.