Itthon a BUX index megint az európai indexek többségénél rosszabbul teljesített, egy százalékkal esett, kicsivel 32 ezer pont felett zárt, de járt nap közben ez alatt is. Az esést most a Mol vezette, két százalékkal 20 360 forintra csúszott. Az OTP 0,3 százalékkal 8305-re, a Richter 0,9 százalékkal 6440-re, a Telekom 0,2 százalékkal 488 forintra süllyedt. Az euró 308,50 forint volt, kissé drágább a hétfőinél.
A kezdeti pluszok után délután csúnya mínuszok alakultak ki az európai és az amerikai tőzsdéken egyaránt, amire több magyarázat is van. Az egyik szerint a lavinát az amerikai bankok indították el, amelyek arról szenvednek, ami még múlt csütörtökön történt. Ekkor a Fed ugyan a várakozások szerint emelte a kamatot, de nem utalt arra, hogy gyorsítani a kamatemeléseken, ahogy azt sokan várták. A bankoknak ugyanakkor a magasabb kamat a jó, ezért most az árfolyamok csúnyán szakadnak. A Bank of America 5,7 százalékos mínuszban van, több más pénzintézet részvénye 2-3 százalékkal esik.
Fogy Trump ideje?
Egy másik magyarázat szerint a befektetők kezdenek belefáradni abba, hogy Donald Trump zajos politikai csatákat vív, de a gazdasági terveinek végrehajtása nem halad. Még ha haladna, akkor is az derült ki az utóbbi időben, hogy több időre lenne szükség a végrehajtásukhoz, mint korábban gondolták. Ha nem történik valami konkrét, nagy kiábrándultság jöhet, ennek meg is vannak az első jelei.
A német N-Tv.de tőzsdetudósítása amerikai alapkezelők körében végzett felmérést idéz, eszerint egyharmaduk szerint az USA részvénypiaca felülértékelt, 81 százalékuk szerint pedig a leginkább felülértékelt a tőzsdék között. Ilyen értékeket állítólag utoljára 17 éve mértek.
Dotkom-lufi körüli a hangulat?
Ez persze lehet kontraindikátor is – általában ha szélsőséges a pesszimizmus, nagy emelkedésre van kilátás –, ám lehet, hogy ez más, ez nem egy tipikus befektetői kör. Izgalmas, hogy 17 évvel ezelőtt pont a dotkom-lufi kipukkadása előtt voltunk.
Jó hír lehetett volna, hogy a francia elnökjelöltek vitáján Macron esélyei nőni látszottak, legalábbis az Erste Befektetési szerint. De ez úgy látszik, csak a francia tőzsdére hatott valamelyest. Az európai tőzsdék esésére egy másik magyarázat, hogy a dollár jókorát esett, az euró pedig erősödött ma, ami rossz az európai exportőröknek. Csakhogy ezzel az erővel viszont az amerikai cégek árfolyama akár emelkedhetne is.
A rossz hangulat további oka, hogy az olaj a kezdeti emelkedésből a nap végére elég rendesen esni kezdett, a réz pedig még nagyobbat. Ez persze a nyersanyagipari részvényeket nyomta le. A WTI 1,5 százalékkal 48,15, a Brent 1,3 százalékkal 50,95, a réz kettő százalékkal 2,615 dollárra esett. Az aranynak viszont jót tett a sok rossz, meg a gyengülő dollár, egy százalékos pluszban van.
Elindult a tőkeemelés
Este hat után az S&P 500 index 1,0, a Nasdaq 1,3, a Dow Jones 0,9 százalékos mínuszban volt. A német DAX 0,8, a francia CAC 0,2, a brit FTSE 100 0,7 százalékkal esett.
A Deutsche Bank hol zuhant, hol emelkedett ma, végül négy százalékos pluszban végzett 16 eurón. A részvény az alacsony árú tőkeemelést nyögi (két régi részvény mellé egy újat lehet jegyezni 11,65 eurón), pár napja még 18 euró felett járt. A két régi és egy új részvény átlagára egyébként nagyjából 16 euróra jön ki (kb. 18,2+18,2+11,65=48,05, 48,05/3=16,02). A tőkeemelési folyamat ma indult, a KBC Equitas szerint a jelenlegi szinteken nem mondható olcsónak a részvény.
Csányi nyilatkozott
Éves szinten 10 milliárd forinttal csökkenne az OTP profitja (kb. 5 százalékkal), ha a jegybank 3 százalékos kamatfelár alatt adna "fogyasztóbarát" minősítést a hiteltermékeknek – mondta el a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor a Bloombergnek a KBC Equitas szerint. A bank közel van ahhoz, hogy egy helyi szinten nagynak számító bankot vásároljon Montenegróban, de további lehetőségeket is keres. Csányi szerint a részvény árfolyama indokolt magasságban tartózkodik.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
